Örményország kormányfője, Nikol Pasinján bejelentette, hogy Jereván „a közeljövőben” hivatalosan kéri az EU-tagságot és népszavazást tart, ami gyengíti Oroszország befolyását a térségben és történelmi geopolitikai fordulatot hozhat.
Hétfőn az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján közölte az ország törvényhozóival, hogy Örményország megkezdi az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelme előkészítését, ami történelmi geopolitikai irányváltást jelent az eddig orosz befolyási övezethez tartozó ország, és a teljes Dél-Kaukázus számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Országgyűléshez és a nemzethez intézett beszédében Pasinján kijelentette, hogy Örményország csak azt követően, hogy hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az EU-hoz, népszavazáson dönt majd a jövőjéről; a folyamat időkeretét pedig úgy jellemezte, hogy „a közeli jövőben”.
Az előre megtervezett politikai lépéssorozat részeként az örmény kormányfő azt mondta, kabinetje megvárja Brüsszel válaszát a kérelemre, ezt követően egyeztetnek majd az uniós csatlakozási tárgyalások menetrendjéről, és csak ezután bocsátják népszavazásra az EU-tagság kérdését.
Örményország jelenleg tagja az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), ám néhány hónappal ezelőtt a szövetség tagjai ultimátumot adtak Jerevánnak: vagy fenntartja tagságát, vagy saját útját választja az EU felé egy országos népszavazás révén.
Akkoriban Pasinján azt mondta, túl korai lenne ilyen döntést hozni, miközben Oroszország súlyos gazdasági korlátozásokkal támadta a volt szovjet köztársaságot amiatt, hogy az igyekszik kivonni magát befolyása alól. Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlenül is megfenyegette Jerevánt egy „ukrán forgatókönyvvel”, mivel a Kreml szerint az EU- és a CSTO-tagság összeegyeztethetetlen.
Ám hétfői, mérföldkőnek számító beszédében Pasinján úgy fogalmazott: „Nagyon örülnék, ha a szervezet úgy döntene, hogy eltávolítja az Örmény Köztársaságot a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből”, majd hozzátette: „legalább megszabadítana bennünket attól a dilemmától, hogy kilépjünk-e vagy sem”.
Ugyanakkor Pasinján egyértelművé tette, hogy Örményország egyelőre a CSTO tagja marad, egészen addig, amíg a választás az Oroszország vezette szövetség és az EU között „elkerülhetetlenné nem válik”.
„Két évszázadon át az örmény–orosz kapcsolatok azon az alapon és azon a felfogáson alapultak, hogy Oroszország az örmény nép és az örmény állam biztonságának garanciája” – mondta Pasinján, felvázolva, hogyan változik véleménye Oroszország szerepéről Örményország jövőjében.
„A 2021-es, 2022-es és 2023-as fejlemények megmutatták, hogy a saját biztonsági kihívásai miatt az Orosz Föderáció időnként komoly korlátokba ütközhet abban, hogy betöltse ezt a szerepet” – tette hozzá, utalva Örményország karabahi háborúira Azerbajdzsánnal, amelyek azóta történelmi békefolyamattal zárultak a két egykori rivális között.
„Ekkor szembesültünk ismét azzal, hogy nem tanultuk meg történelmünk leckéit” – mondta az örmény miniszterelnök Oroszország szerepéről alkotott víziójáról beszélve; ezt a kijelentést már többször is megismételte, a Kremlt okolva amiatt, hogy Örményországot legutóbbi összecsapásában Azerbajdzsánnal magára hagyta.
A békefolyamat 2025 augusztusi aláírása után Örményország és Azerbajdzsán a gazdasági együttműködés és a stabilitás jövője felé indult, amelyet a két egykori ellenség saját erejéből épít, jelentős európai uniós és amerikai részvétellel.
Az örmény gazdaság továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától és infrastruktúrától, de Pasinján hétfőn egy újabb meglepő lépést tett: arra kérte Moszkvát, mondjon le az örmény vasutakra vonatkozó monopolkoncessziójáról, amely 2038-ig érvényes, hogy Jereván nemzetközi hálózatokba kapcsolhassa be a vasúti rendszert; lehetséges befektetőként Kazahsztán vagy az Egyesült Arab Emírségek jöhet szóba.
Oroszország gyorsan reagált Pasinján történelmi bejelentéseire: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Örményország kilépése a CSTO-ból olyan, általa „mély kereskedelmi ellentmondásoknak” nevezett folyamatokat indíthat el, amelyek elsősorban Örményországnak ártanak majd.
„Ha Jerevannak nemzeti érdekei miatt már nincs szüksége egy olyan szervezet tagságára, amely kulcsszerepet játszik a regionális biztonság garantálásában, szabadon meghozhatja a megfelelő döntést, és kiléphet ebből a szervezetből” – mondta Peszkov, jelezve, hogy a Kreml egy viharos időszakra készül egykori szövetségesével.