Pasinján örmény kormányfő ismertette Jereván döntését, hogy „a közeljövőben” hivatalosan kéri az uniós tagságot és népszavazást tart, megkérdőjelezve Oroszország térségi befolyását és előkészítve egy történelmi geopolitikai fordulatot.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn közölte az ország törvényhozóival, hogy Örményország megkezdi az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmének előkészítését. Ez történelmi geopolitikai irányváltást jelent egy korábban az orosz befolyási övezethez tartozó ország, valamint az egész Dél-Kaukázus számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A parlamentnek és a nemzetnek mondott beszédében Pasinján kijelentette, hogy Örményország csak az EU‑csatlakozási kérelem hivatalos benyújtása után dönt majd népszavazáson a jövőjéről, egy általa „a közeljövőben” várható időkeretben.
Az örmény kormányfő egy tudatosan felépített politikai lépéssorozatot vázolt fel: kormánya először megvárja Brüsszel válaszát a kérelemre, ezt követően egyeztetnek az uniós csatlakozási tárgyalások menetrendjéről, és csak ezután terjesztik népszavazásra Örményország EU‑tagságát.
Örményország jelenleg tagja az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO). Néhány hónappal ezelőtt a szövetség tagjai ultimátumot adtak Jerevánnak: döntenie kell, hogy folytatja tagságát, vagy saját útját járja az Európai Unió felé, amelyhez országos népszavazás vezetne.
Pasinján akkor azt mondta, túl korai lenne ilyen döntést hozni, miközben Oroszország kiterjedt gazdasági korlátozásokkal támadja a volt szovjet köztársaságot azért, mert az megpróbál kivonni magát befolyása alól. Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlenül azzal fenyegette Jerevánt, hogy „ukrán forgatókönyv” várhat rá, mivel a Kreml szerint az EU‑ és a CSTO‑tagság összeegyeztethetetlen.
Áttörést jelentő hétfői beszédében azonban Pasinján úgy fogalmazott: „Nagyon örülnék, ha a szervezet úgy döntene, hogy eltávolítja az Örmény Köztársaságot a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből”, majd hozzátette: „legalább megszabadulnánk attól a dilemmától, hogy kilépjünk-e vagy sem”.
Ugyanakkor Pasinján világossá tette, hogy Örményország egyelőre a CSTO tagja marad, egészen addig, amíg a választás az Oroszország vezette szövetség és az Európai Unió között „elkerülhetetlenné nem válik”.
„Kétszáz éve az örmény–orosz kapcsolatok azon az alapon és azon a felfogáson nyugszanak, hogy Oroszország az örmény nép és az örmény állam biztonságának garanciája” – mondta Pasinján, felvázolva, miként látja jelenleg Oroszország szerepét Örményország jövőjében.
„A 2021‑es, 2022‑es és 2023‑as események megmutatták, hogy saját biztonsági kihívásai miatt az Oroszországi Föderáció időnként jelentős korlátokba ütközhet abban, hogy betöltse ezt a szerepet” – tette hozzá az Azerbajdzsánnal vívott, Hegyi‑Karabahért folytatott háborúkra utalva, amelyek végül a két korábbi rivális közötti történelmi békefolyamathoz vezettek.
„Ekkor szembesültünk ismét azzal, hogy nem sikerült levonnunk történelmünk tanulságait” – fogalmazott az örmény miniszterelnök Oroszország Örményország jövőjében betöltött szerepéről alkotott víziójáról szólva. Ezt az állítást már többször megismételte, a Kremlt bírálva amiatt, hogy az legutóbbi azeri konfliktusa idején cserbenhagyta Örményországot.
A békefolyamat 2025 augusztusi aláírása után Örményország és Azerbajdzsán olyan gazdasági együttműködésre és stabilitásra épülő jövő felé indult el, amelyet az egykori ellenfelek immár közösen formálnak, jelentős európai uniós és amerikai részvétellel.
Örményország gazdasága továbbra is nagymértékben támaszkodik az orosz energiára és infrastruktúrára, ám egy újabb váratlan lépésként Pasinján hétfőn arra kérte Moszkvát, hogy mondjon le az örmény vasutakra vonatkozó monopólium-koncessziójáról, amely 2038-ig szól. Jereván így integrálhatná vasúthálózatát a nemzetközi rendszerekbe, Kazahsztán vagy az Egyesült Arab Emírségek mint lehetséges befektetők bevonásával.
Oroszország gyorsan reagált Pasinján történelmi kijelentéseire: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Örményország uniós normákhoz való igazodása olyan „mély kereskedelmi ellentmondásokat” idézhet elő, amelyek „elsősorban Örményországnak ártanak”.
A CSTO-ból való esetleges kilépésről szólva Peszkov úgy fogalmazott: „Ha Jerevánnak nem lesz szüksége egy olyan fontos szervezetben fennálló tagságra, amely a regionális biztonságot hivatott garantálni, nemzeti érdekei miatt szabadon meghozhatja a megfelelő döntést, és távozhat ebből a szervezetből.” Szavai arra utaltak, hogy a Kreml korábbi szövetségesével kapcsolatban viharos időszakra készül.