Astana adókedvezményekkel és szabályozási reformokkal ösztönzi a kriptobefektetőket, hogy vagyonukat hazai engedélyezett platformokra hozzák, bízva az iparág újjáéledésében.
Öt évvel ezelőtt Kazahsztán a világ egyik legnagyobb kriptobányász-központjává vált, a fellendülés azonban túlterhelte az ország elöregedett villamosenergia-hálózatát, a kormány válaszlépései pedig ahhoz vezettek, hogy a bányászok többsége elhagyta az országot, vagy a földalatti, illegális működést választotta.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most a kazah kormány adókedvezményekkel és nagyobb jogbiztonsággal igyekszik visszahozni a tevékenységet az országon belülre.
A kazah kormány rendeletet írt alá, amely arra ösztönzi az állampolgárokat, hogy bevallják kriptovaluta-vagyonukat, azt szabályozott hazai platformokra vigyék át, és a digitális eszközöket bekapcsolják az ország gazdaságába.
A hatóságok három évre szóló adókedvezményt kínálnak a magánbefektetőknek a digitális eszközökkel végzett ügyletekből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadóra, feltéve, hogy az eszközök nem köthetők csaláshoz, pénzmosáshoz vagy engedély nélküli kriptoszolgáltatásokhoz.
A döntés megnyitotta az utat ahhoz, hogy a bányászok könnyebben működhessenek az országban – és hogy ebből mindenki profitálhasson.
Korán véget ért a kriptoláz
A kriptovaluta-bányászat nagy teljesítményű számítógépeket használ összetett matematikai feladatok megoldására, hogy ellenőrizze a tranzakciókat, és feljegyezze azokat a blokkláncra – arra a főkönyvre, amelyen a kriptovaluták tranzakciós múltja szerepel.
Azok a bányászok, akik sikeresen megoldják ezeket a feladatokat, kriptovalutában kapnak jutalmat, amely közvetlenül a saját kriptotárcájukba kerül; egyes esetekben, például a bitcoinnál, ez jelentős hasznot hozhat.
A folyamat árnyoldala, hogy rendkívül sok energiát fogyaszt, mivel a számítások tartós, nagy kapacitású feldolgozást igényelnek.
Miután Kína 2021-ben betiltotta a bitcoin-bányászatot, sok bányász kezdett új, olcsó energiát kínáló helyszínek után nézni.
Ekkor Kazahsztán rövid idő alatt az Egyesült Államok után a második legnagyobb bitcoin-bányászati helyszínné vált. Sokan igyekeztek részesedni a nyereségből, voltak, akik még az erkélyükön is bányászgépeket állítottak fel.
Akadtak, akik odáig mentek, hogy a bányászfarmokat zöldségtárolóként, üvegházként vagy mesterségesintelligencia-adatközpontként tüntették fel elhagyott, szovjet korszakból maradt ipari létesítményekben, hogy eltitkolják óriási áramfogyasztásukat.
Az ország azonban nem sokáig élvezhette a kriptoláz virágkorát. A bányászok gyors beáramlása óriási terhet rótt az ország villamosenergia-hálózatára.
2021 októberében a megugró áramigény hozzájárult három, Kazahsztán északkeleti részén működő erőmű leállásához, miközben időszakos áramszünetek több régiót is érintettek. A csúcsidőszakban a kriptobányászok Kazahsztán teljes áramtermelésének becslések szerint mintegy 8 százalékát fogyasztották el.
A hatóságok válaszul sorozatosan szigorították az áramfelhasználásra és a digitális eszközök legalizálására vonatkozó szabályokat, ami a bányászok külföldre távozásához és az illegális működés elburjánzásához vezetett.
Kazahsztán ugyanakkor soha nem tiltotta be teljesen a kriptobányászatot, nyitva hagyva a lehetőséget arra, hogy a jövőben hasznosítsa az ágazatban rejlő potenciált.
Szakértők szerint a kazah állampolgárok mintegy 1 millió kriptotárcával rendelkeznek.
Ez az adat majdnem négyszerese annak a felhasználói létszámnak, amely az Astana Nemzetközi Pénzügyi Központ (AIFC) engedélyezett helyi tőzsdéin regisztrált; márciusban ez 256 900-at ért el.
Az AIFC, amely Dubaj pénzügyi szabadövezete, a DIFC mintájára jött létre, Kazahsztán pénzügyi innovációs tesztkörnyezeteként működik, és az országban működő digitális eszközökkel foglalkozó cégek szabályozási otthonául szolgál.
A kriptoeszközök hazacsábítása
A kriptovagyonnal rendelkezőket ösztönzőkkel és egyszerűsített jogi keretekkel visszacsábítani a hazai piacokra az elmúlt években világszintű tendenciává vált – állítják a szakértők.
Az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Szingapúr hasonló adóintézkedéseket vezettek be, egyértelmű engedélyezési szabályokkal, szabályozással és banki szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel párosítva, ami plusz bevételt hozott.
A rendelet az energiakérdést is kezeli, amely korábban Kazahsztán bányászati válságát kiváltotta.
A terv szerint az állami felhasználásra nem igényelt kísérőgázt az olajmezőkön áramtermelésre lehet fordítani bányászati műveletek számára, így a bányászok az országos villamosenergia-hálózaton kívül is kaphatnak alternatívát.
Nurhat Kusimov, a Binance Kazakhstan vezérigazgatója úgy véli, hogy az adókedvezmény a rendelet legfontosabb eleme.
„Ez erős ösztönző arra, hogy a felhasználók szabályozott joghatóságokat és az azok keretei között működő platformokat válasszanak” – mondta Kusimov az Euronewsnak.
„Ez a megközelítés vonzóbbá teszi a tevékenységet engedélyezett környezetben, erősíti a piacba vetett bizalmat, és megteremti a további fejlődés feltételeit” – tette hozzá.
Bahitdzsan Kenzsebajev, a Kazahsztáni Fintech-, MI- és Kriptoipari Szövetség elnöke úgy látja, hogy az adókedvezmény eloszlatja az egyik fő bizonytalansági tényezőt a magánbefektetők számára, nevezetesen azt a kérdést, hogy »mikor és milyen alapon keletkezik az adófizetési kötelezettség«. Úgy véli azonban, önmagában ez az intézkedés nem elegendő.
„A felhasználók nem az adókulcs alapján választanak platformot, hanem tényezők kombinációja szerint: mennyire egyszerű befizetni és felvenni (a helyi valutát), mekkora a likviditás, és mennyire egyértelműek a szabályok” – mondta Kenzsebajev az Euronewsnak.
„Egy engedélyezett piaci szereplő számára a szabályok kiszámíthatósága értékesebb, mint maga a kedvezmény” – tette hozzá.
Daniyar Mubarakov, a Kazahsztáni Blokklánc- és Digitális Bányászati Szövetség elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy minden kormányzati támogatásnak örülnek, de felveti a kérdést, meddig marad életben ez az intézkedés.
„Bizonyos vállalkozói kategóriák számára a kedvezményes adókulcs nemcsak az aktuális időszakra vonatkozó adócsökkentést jelenti, hanem a jövőben az üzleti volumen növekedése miatt akár többszörös adóemelés lehetőségét is” – fogalmazott Mubarakov.
Gizzat Baiturszunov, a mesterséges intelligencia és digitális fejlesztés ügyekért felelős miniszterhelyettes közölte, hogy tárcája javaslatot dolgoz ki az adómentesség három év múlva esedékes lejárta után életbe lépő, egyszerűsített adózási rendszerre.
Hozzátette, hogy a minisztérium azon is dolgozik, hogy a magánbefektetőkre vonatkozó, az elmúlt három évre visszamenő adóellenőrzéseket töröljék.
Az adókedvezményeken túl
A szakértők szerint az, hogy a kazah magánbefektetők visszatérnek-e a hazai platformokra, attól függ, mennyire versenyképesek ezek a szolgáltatások.
„A legtöbb felhasználó számára továbbra is a szolgáltatás kényelme, a likviditás, az elérhető eszközök, a tranzakciók sebessége, valamint az a képesség a döntő, hogy zökkenőmentesen tudjon kapcsolódni a bankszektorhoz” – mondta Kusimov.
Kenzsebajev szerint a fő kockázatok jelenleg a jogi definíciókban és a használt terminológiában rejlenek. Ha a mentességet túl tág körben határozzák meg, teret adhat a rendszer kijátszásának, és annak, hogy más, a kriptóhoz nem köthető eszközök után se kelljen adót fizetni.
„Ez annak a kockázatát hordozza, hogy egy-két éven belül visszavonják a szabályt, ami nagyobb károkat okoz a piacnak, mint egy eleve magas, de stabil adókulcs” – magyarázta Kenzsebajev.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanazt a digitális eszközt két különböző módon is kezelhetik attól függően, hogy az AIFC szabályai vagy Kazahsztán nemzeti jogszabályai vonatkoznak rá, ami azt jelenti, hogy a cégeknek egyszerre két eltérő jogi keretrendszernek kell megfelelniük.
„A nehézség az átmenetnél jelentkezik. Ennek eredményeként a piaci szereplő ugyanarra az üzletre két párhuzamos infrastruktúrát épít ki, ami megjelenik a költségekben” – mondta.
Kenzsebajev szerint önmagában az adókedvezmény nem lesz elég ahhoz, hogy a felhasználókat az engedéllyel rendelkező kazah platformokra csábítsák.
Ami valódi változást hozhatna – tette hozzá –, az a megbízható banki hozzáférés, az egyértelmű szabályok a kriptóból helyi pénznemre történő átváltásra, az ügyfélvagyon biztonságos őrzésére vonatkozó világos előírások, valamint olyan szabályozási környezet, amely nem hozza hátrányos helyzetbe az engedéllyel rendelkező szolgáltatókat.