Legfeljebb tizenkét régió láthat egy olyan csillagászati jelenséget, amelyre a félszigeten több mint száz éve nem volt példa, és amely jelentős gazdasági lökést ad az ibériai belső vidéknek.
1912. április 15-én, alig két nappal a Titanic észak-atlanti vizekben történt elsüllyedése után Spanyolország néhány másodpercre átélte az utolsó teljes napfogyatkozását, amelyet a teljesség sávjának szokatlan keskenysége miatt hibrid típusúnak minősítettek. Erről számolt be a SAE, a Spanyol Csillagászati Társaság folyóiratának 33. száma, több galíciai szemtanú beszámolójával, akik látták ezt az illékony jelenséget.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A táj szomorúnak és sápadtnak tűnt, és a hideg meglehetősen erős volt. A tyúkok a szállásukat keresték, és láttam egyet, amelynek csibéi voltak: a szárnyai alá fogta őket” – idézte fel Tomás Martínez, O Barco de Valdeorras tanítója, a 11:49-kor, ourensei földrajzi szélességről megfigyelt eseményt.
Azóta először készül az ország arra, hogy két egymást követő évben is vendégül lássa ezt a jelenséget (2026. augusztus 12-én és 2027. augusztus 2-án), valamint egy harmadik, gyűrűs napfogyatkozást 2028. január 26-án, amelyek együtt a 21. századi Európában egyedülálló napfogyatkozás-triót alkotnak.
A közelgő napfogyatkozást teljes egészében csak Szibéria északi részéről, Grönland keleti partjairól és Izland nyugati tájairól lehet majd látni, mielőtt egy 293 kilométer széles sávban Spanyolországon áthaladva akár 12 autonóm közösséget érint. Valódi csillagászati lottó, ugyanakkor gazdasági szempontból is kedvező a földrajzi körülmények miatt. A jelenség Kanadából, az Egyesült Államok északkeleti partvidékéről és Észak-Afrika északnyugati részéről is látható lesz, de csak részlegesen.
Az „eclipse” kifejezés a görög „ekleipsis”, vagyis eltűnés szóból ered, és többféle változata létezik. A napfogyatkozások csak újhold idején következnek be, amikor égi kísérőnk korongja kivételesen teljesen eltakarja a Napot. Ez néhány pillanatra hirtelen sötétséget okoz, miközben egy fekete korong rajzolódik ki. Ha a Hold pályája nem lenne ferde, ez a jelenség a Föld egyes térségeiben havonta kétszer is bekövetkezne, újhold és telihold idején egyaránt.
_„_Amint a Hold teljesen eltakarja a Napot, csökken a fényerő. Már ekkor elkezdjük megkülönböztetni az égen a legfényesebb csillagokat. Ha a szabadban vagyunk, hallani fogjuk a madarak énekét. És éppen amikor elkezdődik a teljesség, a madarak elhallgatnak, mert azt gondolják, hogy leszáll az éjszaka” – magyarázza César González, a Madridi Planetárium csillagászati ismeretterjesztője, szakszerűen továbbfűzve azt a tanúságtételt, amelyet Martínez tanító 114 évvel ezelőtt adott a SAE számára.
„Csökken a hőmérséklet. Akár öt fokkal is visszaeshet, és mindig enyhe szellő kezd fújni” – teszi hozzá ez a tudós. Ebben a rövid pillanatban vehetik le a szerencsés megfigyelők a speciális, mindig hitelesített védőszemüveget (ezt az egyik szárán látható ISO 12312-2:2015 tanúsítás igazolja), mivel a részleges fázis alatt a látásra leselkedő kockázatok magasak.
Szemüveg nélkül az ultraibolya sugárzás egyrészt károsítja a szem fotorceptorait (a csapokat és pálcikákat), az infravörös energia pedig közvetlen hőhatást fejt ki a retinára, napfény okozta retinopátiát idézve elő. Ennek a kórképnek a tünetei, amelyek csak később jelentkeznek, lehetnek homályos látás, foltok vagy scotomák megjelenése a legnagyobb látásélességű pontban, metamorfopszia (a formák torz érzékelése), valamint a fény iránti csökkent tűrőképesség, azaz fotofóbia, amely fejfájást okozhat.
A teljes fázis sehol sem haladja majd meg az 1 perc 48 másodpercet – minél közelebb helyezkedik el az észlelő a teljesség sávjának középvonalához, annál több másodpercig élvezheti a jelenséget – Spanyolország fölötti útvonala során, ezért fontos az idő mérésére figyelni, és szem előtt tartani, hogy a megfigyelés helyétől függően a jelenség különböző időpontban kezdődik és ér véget.
A napfogyatkozás pályája Spanyolországot Galícia északnyugati részén, körülbelül 19:27-kor éri el, és a Baleár-szigeteknél, nagyjából 20:35-kor hagyja el az országot. Azok a városok, amelyek éppen a teljesség sávján kívül esnek, például Madrid vagy Salamanca, mély részleges napfogyatkozást látnak majd (a fényerő csökkenése a teljes Ibériai-félszigeten legalább 92 százalék lesz), de a teljességet nem. De hogyan számítják ki mindezt a tudósok?
„Ismerjük a bolygók és holdak mozgását szabályozó törvényeket, és idézőjelben szólva nem túl nehéz megmondani, mikor fognak bekövetkezni, még a távoli jövőben sem (...). Számítógépes eszközökkel vizsgálva a múltbeli napfogyatkozásokat és összevetve azokat a történelmi eseményekkel, kapcsolatokat lehet találni a jelenségek között” – magyarázza César González.
Jóval a mai számítások előtt a tudósok már tudták, hogy a napfogyatkozások bizonyos mintázatokat követnek. González rámutat, hogy a sumérok mintegy 5000 évvel ezelőtt már felállíthatták ezeket. A legismertebb ciklus a Saros, amely hozzávetőleg 18 évig, 11 napig és 8 óráig tart, mivel ezután az időszak után a Nap, a Föld és a Hold geometriája nagyon hasonló lesz. Létezik azonban az úgynevezett exeligmos is, amely három Saros-ciklusnak felel meg, és pontosabb számításokat tesz lehetővé attól függően, hogy melyik földrajzi térségből figyelik meg a jelenséget.
Teltházas szállások az elnéptelenedett Spanyolországban
A napfogyatkozás teljes sávja olyan tartományokat érint, mint Soria, Guadalajara vagy Teruel – az úgynevezett spanyol Szibéria, rendkívül alacsony népsűrűsége miatt –, továbbá mind a négy galíciai tartományt, egész Kasztília és Leónt Salamanca kivételével, az Asztúriai Fejedelemséget, Kantábriát, a Baszkföldet, Navarrát, Aragóniát, Kasztília–La Manchát (Guadalajara és Cuenca térségében), Katalónia délnyugati részét, a Valènciai Közösséget (Castellón és Valencia tartományt) és a Baleár-szigetek egészét.
A Spanyol Vidékfejlesztési Hálózat becslése szerint a három napfogyatkozás együtt akár 1,4 milliárd eurós gazdasági hatást is generálhat, amely – a tengerparti tartományok kivételével – jórészt olyan térségekben oszlik el, amelyek általában távol esnek a külföldi turisták fő érdeklődési területeitől. A második, 2027-es teljes napfogyatkozás hosszabb ideig, akár öt percig is tart majd, de kisebb földrajzi eloszlásban (Cádiz, Málaga, Granada, Almería, Ceuta és Melilla), ráadásul a Maghreb más országaival is versenyez.
Kasztília és León elnökségi tanácsosa áprilisban kétmillió látogatóra becsülte azoknak a számát, akiket ez az első napfogyatkozás vonz a régióba. A Valènciai Generalitat turisztikai portálja pedig 80 százalékos növekedést jósolt a foglalásokban Castellón belső területein egy olyan közösségben, ahol a turizmus főként a valenciai és alicantei tengerpartokon koncentrálódik.
Azok számára, akik nem tudnak elutazni Spanyolországba, hogy személyesen élvezzék a teljes napfogyatkozást, az ESA élőben közvetíti a jelenséget a terueli Javalambre Asztrofizikai Obszervatóriumból, és ingyenes nyilvános megfigyelőprogramot is szervez León városában az egyetemmel és a városi önkormányzattal együttműködésben.