Románia azonnali hatállyal csaknem megduplázza az évente kilőhető barnamedvék számát, miután a vadállatok egyre gyakrabban jelennek meg településeken és turisták által látogatott hegyi utak mentén.
A természetvédők tiltakoznak, mert szerintük a veszélyes találkozások jelentős részét nem egyszerűen a medvepopuláció növekvő száma, hanem a rossz hulladékkezelés, az illegális etetés és a szabályok elégtelen betartatása okozza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bukaresti kormány 2026-ra és 2027-re évente 900 barnamedve kilövését engedélyezte, ami nagyjából kétszerese a korábbi keretszámnak. Az intézkedést az emberek, illetve a vadállatok közötti konfliktusok gyakoribbá válásával is indokolják.
Egy nagyszabású genetikai vizsgálat alapján Romániában 10-12 800 közötti barnamedve élhet. Ez jóval magasabb a korábbi, mintegy nyolcezres becslésnél, és Oroszországot nem számítva Európa legnagyobb barnamedve-állományát jelenti.
Az állatok jelentős része a Kárpátok erdős vidékein él, de egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, utak mentén és turisták közelében. A probléma egyik legismertebb helyszíne a Transzfogarasi út, ahol a medvék rendszeresen megközelítik a leálló autókat.
Az állatok megtanulták, hogy a turistáktól élelmet kaphatnak. A figyelmeztető táblák és a tiltások ellenére sokan kiszállnak az autójukból, fényképezik vagy megetetik őket. Ez különösen veszélyes, mert a medvék fokozatosan elveszíthetik természetes óvatosságukat, és az ember jelenlétét az élelemmel kapcsolhatják össze.
A Reuters szerint Romániában az elmúlt húsz évben harmincan haltak meg medvetámadás következtében. A kormány ezért a kilövési kvóta növelését a közbiztonság helyreállításához szükséges intézkedésként is indokolja.
Nem feltétlenül a veszélyes medvéket lövik ki
A döntés bírálói szerint a nagyobb vadászati keret önmagában nem garantálja, hogy éppen a településekre bejáró, emberekhez szokott és valóban veszélyes példányokat távolítják el.
A vadászok számára értékesebb lehet egy nagy testű, trófeának alkalmas hím elejtése az erdő mélyén, mint egy szeméttárolók körül mozgó, nehezebben felkutatható állat kilövése. Így előfordulhat, hogy a kvóta teljesül, miközben a lakosságot fenyegető konkrét probléma alig változik.
A természetvédők szerint a konfliktusokat kiváltó okok jelentős része továbbra is fennmarad. Sok helyen könnyen hozzáférhetők a szeméttárolók, az erdők és az élőhelyek egyre inkább feldarabolódnak, a települések terjeszkednek, az utak mentén pedig továbbra is etetik az állatokat.
A medvék gyorsan megtanulják, hogy a házak, éttermek és parkolók közelében könnyebben jutnak magas energiatartalmú táplálékhoz, mint az erdőben. Ha egy példány hozzászokik az emberi élelemhez, később már nehéz visszaszoktatni a természetes életmódhoz.
Ez az állatok számára is végzetes lehet. Az ember közelségéhez szokott, úgynevezett problémás medvéket gyakran végül befogják vagy kilövik, mert egy idő után már túlságosan nagy veszélyt jelentenek.
Medvebiztos kukák és szigorú etetési tilalom
A világ más, medvék által sűrűn lakott vidékein a hatóságok általában nem csak az állomány csökkentésére építik a védekezést.
Az Egyesült Államok és Kanada nemzeti parkjaiban medvebiztos szeméttárolókat és élelmiszeres ládákat használnak. A hulladékot szigorúan ellenőrzik, a vadállatok etetését pedig komoly bírságokkal büntetik.
A cél az, hogy az állatok semmilyen jutalomhoz ne jussanak az emberek közelében. A méhészeteket, állattartó telepeket és hulladéktárolókat sok helyen elektromos kerítéssel védik, a veszélyes medvéket pedig hanghatással, gumilövedékkel vagy más elriasztó módszerrel próbálják távol tartani.
A látogatóknak medvespray viselését is javasolják, és részletes útmutatást adnak arról is, hogyan kell viselkedni egy találkozás során. A legtöbb támadás kockázata csökkenthető, ha az emberek nem közelítik meg az állatot, nem futnak el, de főként nem állnak egy anyamedve és a bocsa közé.
Kanada különleges megoldásokkal segíti a medvék túlélését, mint például autópálya alagutakkal azokon a területeken, ahol a szaporulat magas, de emberre nem veszélyes, biztosítva ezzel a szabad átjárást az állatoknak az élőhelyek között.
Hasonló problémákkal küzd Japán is, ahol az elnéptelenedő hegyi falvak, az elöregedő vidéki lakosság és a természetes táplálék időszakos hiánya miatt a medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakóövezetekben. A japán hatóságok csapdákkal, hivatásos befogóegységekkel, riasztórendszerekkel és célzott kilövésekkel próbálják kezelni a veszélyt.
Szelektív kilövésekre volna szükség
Általános nemzetközi tapasztalat, hogy a kilövésre ítélt egyedeknél vizsgálni kell annak életkorát, egészségi állapotát, fejlettségét, sőt a családját is, és lehetőleg az idős vagy beteg állományt kell célba venni.
A nemzetközi felfogás alapján a vadászat bizonyos esetekben szükséges lehet, különösen akkor, ha egy konkrét állat ismételten emberek közelében jelenik meg vagy támadóan viselkedik. Hosszabb távon azonban a konfliktusok számát elsősorban a hulladék biztonságos tárolása, az etetés megszüntetése és az élőhelyek jobb kezelése csökkentheti.
A romániai vita ezért nem pusztán arról szól, hogy túl sok medve él-e az országban. A nagyobb kérdés az, hogy a hatóságok képesek-e felszámolni azokat az emberi szokásokat és könnyen hozzáférhető élelemforrásokat, amelyek a vadállatokat az utakhoz, a szállodákhoz és a településekhez vonzzák.
A kilövési kvóta csökkentheti az állományt, de medvebiztos kukák, villanypásztorok, gyors reagálású egységek és az etetési tilalom következetes betartatása nélkül valószínűleg továbbra is lesznek olyan állatok, amelyek az erdő helyett az emberek közelében keresnek táplálékot, de gyakran csak a kíváncsiság hajtja őket az emberek közelébe.