Trump bejelentette, hogy az USA „a szoros őreként” 20%-os díjat szedne minden Hormuzon áthaladó rakomány után, válaszul Irán vámköveteléseire, miközben amerikai erők iráni célpontok tucatjait támadták, az IRGC pedig Bahreint, Jordániát, Kuvaitot és Ománt.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy ismét tengeri blokád alá vonják az iráni kikötőket, és közölte: Washington magas díjakat vet ki azokra a hajókra, amelyek áthaladnak a Hormuzi-szoroson, miközben újra fellángoltak a harcok a létfontosságú vízi útvonal körül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Válaszul Trump lépésére Irán katonai vezetése leszögezte, hogy nem engedi az Egyesült Államok „beavatkozását” a kőolaj- és gázszállítás egyik kulcsfontosságú útvonalán, és figyelmeztette öböl menti szomszédait – amelyek eddig viselték Teherán támadásainak zömét –, hogy ne működjenek együtt Washingtonnal.
A szembenálló állítások közepette a felek olyan intenzitással váltottak csapásokat, amilyenre az áprilisi tűzszünet óta nem volt példa. Az amerikai hadsereg közölte, hogy hétfőn több tucat célpontot támadott, míg az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy válaszul Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban és Ománban hajtott végre új csapásokat.
A Hormuzi-szoros nem jelentett problémát azelőtt, hogy februárban kirobbant az iráni háború, az áthaladás szabad volt.
Teherán azonban ezt követően elzárta a vízi útvonalat, és ma már Washington elleni kulcsfontosságú nyomásgyakorlási eszközként tekint rá.
Az Egyesült Államok hevesen ellenezte Teherán törekvését, hogy díjat szedjen a szorosban, amit a nemzetközi jog általában tilt, Trump azonban hétfőn váratlan fordulattal bejelentette: a díjakat ezentúl Washington fogja beszedni.
A Truth Social oldalán közzétett bejegyzésében Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „A Hormuzi-szoros őrzőjeként” lesz ismert, és „a szállított áruk után 20 százalékos mértékben térítést kap mindazon költségekért, amelyek a világ ezen rendkívül feszült térségének biztonságát és védelmét szolgáló feladatok ellátásához szükségesek”.
Mint mondta, miközben az iráni kikötőket ismét blokád alá vonják, „minden más ország méltányos és szabad hozzáférést kap a szoroshoz”.
Irán Khatam Al-Anbiya központi katonai parancsnokságának szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Teherán „semmilyen körülmények között nem engedi, hogy az Egyesült Államok beleszóljon” a stratégiai jelentőségű vízi útvonal irányításába.
Válságban a keretmegállapodás
Bár Trump múlt héten kijelentette, hogy „véget ért” az Iránnal kötött tűzszünet, azt is hangoztatta, hogy a tartós rendezést célzó tárgyalások folytatódnak.
A Fox Newsnak azt mondta, hogy vasárnap órákon át zajlottak az egyeztetések, ugyanakkor azzal vádolta az iráni tárgyalókat, hogy visszavonták korábbi vállalásaikat.
Irán külügyminisztériumának szóvivője, Esmaeil Baqaei hétfőn korábban azt közölte, hogy a júniusi keretmegállapodás, amely alapul szolgált a tárgyalásokhoz, és megszüntette az amerikai blokádot, „válságban van”.
Az áprilistól júniusig érvényben lévő korábbi blokád elvágta az iráni olajexportot, és az iparág súlyos leállásától fenyegetett.
Baqaei közölte, hogy Irán figyelmen kívül hagyja a megállapodásból eredő kötelezettségeit, ha az Egyesült Államok is így tesz, ugyanakkor hozzátette, hogy Teherán továbbra is folytatja a tárgyalásokat a katari, pakisztáni és ománi közvetítőkkel, hogy megakadályozza a további eszkalációt.
Az elmúlt hét harcai a kulcsfontosságú energiaszállítási útvonal köré összpontosultak, amelyet az iráni gárda közlése szerint „lezártak”.
Hétfőn a Forradalmi Gárda szóvivője, Hossein Mohebi azzal vádolta Washingtont, hogy a szorosban való beavatkozásával veszélybe sodorja a globális olaj- és gázellátást, és kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „felelősségre kell vonni”, miközben Teherán hormuzi szuverenitását hangsúlyozta.
A harcok közepette a közvetítők igyekeznek megmenteni a háború diplomáciai rendezésének esélyét.
Pakisztán, amely Katarral együtt a két kulcsfontosságú közvetítő egyike, „mély aggodalmát” fejezte ki „a regionális feszültségek eszkalálódása miatt” – közölte a külügyminisztériuma.
A Chatham House munkatársa, Bader Al-Saif szerint az egyre súlyosbodó támadások csupán elodázzák a tartós megállapodást.
„Mindkét fél saját feltételei szerint akarja lezárni a patthelyzetet, ám egyre nehezebben tudja ezt elérni. Ezért térnek vissza a támadásokhoz, és ezért növekszik a csapások intenzitása” – mondta Al-Saif.
„Mindez csak elnyújtja azt, ami végül úgyis bekövetkezik: egy tárgyalásos rendezést” – tette hozzá.
Bahrein elítéli Teherán „kegyetlen támadásait”
Az iráni állami média halálesetekről számolt be a legutóbbi amerikai légicsapások nyomán, amelyek beszámolóik szerint az ország déli és nyugati térségeinek nagy részét célozták.
Teherán közléseire alapozott összesítés szerint szerdán, a harcok kiújulása óta legalább 25 ember vesztette életét Iránban.
Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint hétfőn Jordániában, Bahreinben és Kuvaitban lévő amerikai katonai célpontokat és támaszpontokat támadtak.
Bahreinben légiriadót rendeltek el, Kuvait hadserege pedig közölte, hogy az ország fegyveres erői hétfőn „ellenséges légi célpontokat” fogtak el.
Jordánia hadserege azt állította, hogy négy iráni rakétát semmisített meg.
Bahrein hadserege azzal vádolta Iránt, hogy „rakétákkal és drónokkal hajt végre kegyetlen támadásokat, amelyek civil lakosságot céloznak”, és hozzátette, hogy hétfő reggel több iráni lövedéket is megsemmisítettek.
Irán azt állítja, hogy kizárólag amerikai érdekeltségeket támad az Öbölben, szóvivője azonban hétfő délután közölte: a térségbeli országok bármilyen együttműködését az Egyesült Államokkal „hadüzenetnek” tekintik.