Kína újabb magas rangú katonai és politikai vezetőket fosztott meg törvényhozói posztjuktól. A lépés azt jelzi, hogy Hszi Csin-ping tisztogatása nem zárult le: a hadsereg, a hadiipar, az űrprogram és a pénzügyi felügyelet is célkeresztben van.
Kína újabb magas rangú tábornokokat, valamint egy volt pénzügyi főfelügyelőt és egy nemrég vizsgálat alá vont politikai bizottsági tagot fosztott meg parlamenti mandátumától. Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága hat katonai képviselőt, Li Jün-ce volt pénzügyi szabályozási vezetőt és Ma Hszing-zsuj volt hszincsiangi párttitkárt távolított el törvényhozói posztjáról. A hivatalos közlés nem indokolta a döntést, és a kínai védelmi minisztérium sem adott azonnali magyarázatot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A névsor önmagában is sokatmondó és sokrétegű
Az eltávolított katonai vezetők között van Hszü Hszüe-csiang tábornok, a Központi Katonai Bizottság Felszerelésfejlesztési Főosztályának vezetője, aki 2022 óta a kínai emberes űrprogram főparancsnoka is volt. Mellette távozott Li Feng-piao, a Nyugati Hadszíntér korábbi politikai komisszárja, Kuo Pu-hsziao, a légierő volt politikai komisszárja, valamint több olyan tiszt is, akik a keleti hadszíntérhez, a kibertér-erőkhöz vagy a szárazföldi erőkhöz kötődtek.
A mostani döntés nem elszigetelt ügy, hanem egy több éve tartó, egyre mélyebbre hatoló tisztogatás újabb fejezete. Hszi Csin-ping korrupcióellenes kampánya már régóta nem csak a klasszikus pártállami visszaélésekről szól. A hadseregben különösen érzékeny területeket érint: a Rakétaerőt, a haditechnikai beszerzéseket, a nukleáris képességeket, a repülő- és űripart, valamint a politikai ellenőrző apparátust. Ezek azok a szervezeti pontok, ahol Kína a Tajvan elleni esetleges művelethez, az Egyesült Államok elrettentéséhez és a nagyhatalmi katonai versenyhez szükséges képességeit építi.
A leglátványosabb korábbi eset a két volt védelmi miniszter, Vej Feng-ho és Li Sang-fu ügye volt. Mindketten a kínai haderő legfelső köreihez tartoztak, és mindkettőjük neve összekapcsolódott a Rakétaerővel, vagyis Kína stratégiai rakéta- és nukleáris elrettentő erejének legfontosabb szervezetével. A Reuters májusban arról írt, hogy mindkét volt minisztert korrupciós vádak alapján halálbüntetésre ítélték, kétéves felfüggesztéssel – ez Kínában rendszerint életfogytig tartó szabadságvesztéssé alakulhat át.
A Rakétaerő elleni fellépés már 2023-ban megkezdődött, amikor több vezető parancsnokot eltávolítottak. A kampány később átterjedt a Központi Katonai Bizottság felszerelésfejlesztési rendszerére is. Ez logikus célpont: a fegyverbeszerzés, a rakétaprogramok, az űrtechnológia és a hadiipari kutatás-fejlesztés hatalmas pénzeket mozgat, a rendszer zárt, hierarchikus, és kívülről nehezen ellenőrizhető.
A Merics elemzése szerint a tisztogatás a Rakétaerőtől és a beszerzési apparátustól fokozatosan más haderőnemekre és politikai ellenőrző szervekre is átterjedt. Különösen fontos volt Miao Hua bukása is. Ő nem egyszerűen egy magas rangú tiszt volt, hanem a Központi Katonai Bizottság tagjaként a hadsereg politikai lojalitásáért felelt. Ha egy ilyen ember kerül vizsgálat alá, az azt jelzi, hogy Pekingben már nem csak azt kérdezik, ki lopott, hanem azt is, kihez lojális valójában a hadsereg felső vezetése.
A mostani hullám azért is figyelemre méltó, mert nem csak katonákat érint. Li Jün-ce a kínai pénzügyi szabályozás egyik ismert vezetője volt, Reuters-források szerint már korábban is fegyelmi ügy miatt mozdították el. Ez illeszkedik abba a szélesebb kínai mintába, amelyben a párt a pénzügyi szektort, a nagy állami vállalatokat és a stratégiai iparágakat is politikai ellenőrzés alatt akarja tartani.
Ma Hszing-zsuj ügye politikailag még érzékenyebb. Ő korábban Hszincsiang párttitkára volt, vagyis egy olyan tartomány élén állt, amely nemzetközi figyelem középpontjában van az ujgurokkal szembeni kínai politika, a biztonsági állam kiépítése és a geopolitikai jelentőség miatt. Az illető ráadásul a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja volt, vagyis nem másodvonalbeli káderről van szó. Egy ilyen szintű politikus eltávolítása mindig üzenet a teljes elitnek arról, hogy nincs érinthetetlen pozíció.
Hszi Csin-ping politikai helyzete ezért kettős képet mutat. Egyfelől továbbra is rendkívül erős. Ő a párt főtitkára, az államelnök és a Központi Katonai Bizottság elnöke, vagyis a kínai hatalmi rendszer három legfontosabb pontját egyszerre ellenőrzi. Az elmúlt évtizedben felszámolta a korábbi kollektív vezetési modell sok elemét, és a párt, az állam, a hadsereg, a gazdaság és a technológiai szektor fölé is erősebb központi kontrollt épített.
Másfelől a tisztogatások mélysége arra utal, hogy Hszi nem elégedett a rendszer állapotával. Ha a kampány csak korrupcióellenes sikerpropaganda lenne, akkor néhány látványos ügy után le lehetne zárni. Ehelyett újabb és újabb vezetők buknak meg, köztük olyanok is, akik korábban a rendszer belső embereinek számítottak. Ez arra utal, hogy a vezető egyszerre tart a korrupciótól, a haderő megbízhatatlanságától, a belső klikkektől és attól, hogy a gyorsan modernizált hadsereg papíron erősebb, mint amennyire valóságos harckészültsége alapján hinnék.
Ez különösen fontos Tajvan miatt
Hszi politikai programjának egyik központi eleme a „nemzeti újjászületés”, amelynek része Tajvan visszacsatolása is. Ehhez azonban nem elég a látványos haditechnikai fejlődés. A kínai vezetésnek olyan hadseregre van szüksége, amelyben a parancsnoki lánc működik, a rakéták valóban bevethetők, a beszerzések nem papíron létező képességeket termelnek, és a tábornokok politikailag feltétlenül engedelmesek. A Reuters által idézett védelmi elemzések szerint a tisztogatások már a parancsnoki struktúrára és a készenlétre is negatív hatással lehetnek.
Hszi várható politikája ezért aligha a lazítás lesz. Inkább további központosítás, keményebb pártfegyelem, erősebb katonai ellenőrzés és a stratégiai szektorok szorosabb felügyelete várható. A kínai vezető valószínűleg nem fogja visszafogni a haderő modernizációját, de a mostani ügyek alapján a hangsúly a „gyorsan növekvő hadseregről” egyre inkább a „megbízható, ellenőrzött és politikailag tiszta hadseregre” kerülhet át.
A mostani tisztogatás legfontosabb üzenete ezért nem az, hogy Kínában ismét lebukott néhány korrupt vezető. Hanem hogy Hszi Csin-ping még mindig nem érzi lezártnak a hadsereg és az államapparátus átformálását. A kínai nagyhatalmi politika következő éveiben ez azt jelentheti, hogy Peking kifelé továbbra is magabiztos, kemény és konfrontatív marad, belül azonban egyre szigorúbb fegyelemmel próbálja biztosítani, hogy a rendszer minden kulcseleme végrehajtsa a központ akaratát.