A spanyol pénzügyminisztérium frissítette a Spanyolországgal nem együttműködő joghatóságok listáját, és 35 év után törölte Gibraltárt a listáról. Oroszországot viszont ugyanazzal a mozdulattal rátette.
A spanyol közlönyben szombaton közzétett miniszteri rendelet hivatalosan is megerősít egy évek óta napirenden lévő törekvést: Spanyolország Gibraltárt, Barbadost, a Dominikai Köztársaságot, Szamoát, a Seychelle-szigeteket, valamint Trinidad és Tobagót többé nem tekinti adóparadicsomnak. A döntéseket szakmai érvek alapján hozták, nem diplomáciai gesztusrok soráról van szó.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Gibraltár 2019-ben írta alá Spanyolországgal a kétoldalú adóügyi együttműködési megállapodást, mely 2021 márciusában lépett hatályba, működését pedig azóta folyamatosan monitorozzák. A pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Gibraltár tagja a Global Forum on Transparency and Exchange of Information for Tax Purposes-nek (ez za adózási átláthatóság és információcsere globális fóruma), és már nem működtet az OECD-paraméterek szerint alacsony vagy nulla adózású rendszert. Gibraltár mindemellett ratifikálta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) azon szabályát, amely 15 százalékos globális minimumadót állapít meg a multinacionális vállalatok számára.
Gibraltár lekerülése a listáról nem diplomáciai udvariassági gesztus, hanem annak szakmai igazolása, hogy a terület betartja a nemzetközi adószabályokat – tehát olyasmi, amit 35 éven át szinte képtelenség volt ellenőrizni. Fabian Picardo gibraltári kormányfő megkönnyebbüléssel fogadta a hírt. A miniszterelnök „több mint 30 éves történelmi igazságtalanságról” beszélt, és kijelentette, hogy a spanyol döntés valami olyasmi, aminek „már nagyon régen meg kellett volna történnie”.
A lépésnek közvetlen európai kontextusa is van. Az Európai Bizottságnak a 2026 februárjában az Európai Tanács elé terjesztett megállapodása többek között a tisztességes adóztatásra és az adóelkerülés elleni, az OECD-kritériumokhoz igazított standardokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat rögzít.
A döntés ugyanakkor nem mentes a bírálatoktól. A Tax Justice Network nevű szervezet Gibraltárt a vállalati adóparadicsomokról vezetett rangsorában a 37. helyre sorolja, és úgy becsüli, hogy a terület évente 7,354 milliárd dollár bevételkiesést okoz más országoknak. A nemzetközi adózás szakértői rámutatnak, hogy a hivatalos listák csak a formális információcserét mérik, nem pedig a tényleges adózási gyakorlatot.
Oroszország felkerül a listára
A lista frissítésének másik végpontján Oroszország szerepel, Moszkva először kerül fel a Spanyolországgal nem együttműködő joghatóságok listájára. Az Európai Unió már 2023 februárjában felvette Oroszországot a saját feketelistájára, mivel az oroszok nem működtek együtt a blokkal az adóügyek terén. Spanyolország most ezt a vonalat követi, miután megállapították, hogy Oroszország adórendszere a nemzetközi normák szerint káros hatású más országokra nézve. A gyakorlatban ennek a lépésnek a közvetlen gazdasági hatása csekély. Az ukrajnai háború nyomán bevezetett szankciók már nagyrészt visszafogták a Spanyolország és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatokat, így a listára vétel csupán egy további ellenőrzési szintet jelent egy amúgy is erősen korlátozott kereskedelmi viszonyban.
A döntés növeli a Spanyolországban lévő orosz tőkére nehezedő nyomást, és megnehezíti az orosz pénzintézetekkel folytatott tranzakciókat – beleértve azokat is, amelyekben olyan spanyol vállalatok érintettek, amelyeknek még mindig van valamiféle kereskedelmi kapcsolatuk Moszkvával.