Pedig egyre távolabbinak tűnik a békekötés. Irán a blokád feloldását és a libanoni harcok befejezését követeli, míg az USA és Izrael az atomprogram teljes leállításához köti a megállapodást.
Irán hétfőn figyelmeztette az európai országokat, hogy ne küldjenek hadihajókat a Hormuzi-szorosba, mert azzal tovább rontanák egy esetleges békemegállapodás esélyét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Izmail Bagei külügyi szóvivő kijelentette, hogy az európai országoknak „tartózkodniuk kell minden olyan lépéstől, amely sértheti Irán érdekeit”, hozzátéve, hogy bármilyen katonai beavatkozás a Perzsa-öbölben az energiaárak emelkedéséhez és további bonyodalmakhoz vezetne.
A teheráni rezsim nem véletlenül most állt elő ezzel a kéréssel, múlt hétvégén ugyanis elakadtak a tárgyalások, és ezúttal Irán hajthatatlanságán.
„Ez a háború nemcsak erkölcstelen, hanem jogellenes is. Az Egyesült Államok és Izrael indított agressziót Irán ellen. Ezeknek az európai országoknak nem szabad hagyniuk magukat félrevezetni és nem keveredhetnek bele ebbe az ügybe” – mondta Bagei.
Mit akar Irán?
Eddig csak az üzengetésekből és fenyegetőzésekből lehetett leszűrni, hogy a teheráni rezsim hogyan képzeli el a rendezést. Az állami IRNA hírügynökség azonban nemrég részleteket közölt az iráni tervről, amit Teherán elvileg pakisztáni közvetítéssel juttatott el Washingtonnak.
Az Al Mayadeen és a Wall Street Journal – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – egy többoldalas dokumentumról írt. A beszámolók szerint Irán kezdetben az ellenségeskedések leállítását és a tengeri blokád feloldását javasolja. Amennyiben ez maradéktalanul megtörténik, 30 napon belül elindulhatnak a tárgyalások az atomprogram leállításáról.
Teherán azt is felajánlotta, hogy nagy dúsítású uránkészletének egy részét felhígítja, a fennmaradó készleteket pedig egy harmadik országba szállítja. Ugyanakkor elutasította nukleáris infrastruktúrájának teljes felszámolását, és garanciákat kért arra, hogy az átadott anyagokat visszakapja, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak.
Irán egy időre akár fel is függesztené a dúsítást, de nem olyan hosszan, mint ahogy azt Washington várja tőle. Cserébe pedig a szankciók enyhítését és a háborús károkért járó kártérítés mielőbbi kiutalását követeli.
Az Iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim hírügynökség által idézett, meg nem nevezett iráni forrás pontatlannak nevezte a Wall Street Journal jelentésének egyes részeit.
Bagei „jogosnak és ésszerűnek” nevezte Irán felételeit. Követelte a befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, és azt, hogy az amerikai tengerészet többé ne tartóztassa fel az iráni kereskedőhajókat ,,tengeri kalózkodás vádjával.
Ami viszont igazán nehézkessé teszi az alkukötést, hogy Iránnak az egész Közel-Keletre vannak követelései. A legfontosabb, hogy az izraeli haderő szüntesse be a harcokat Libanonban. Teherán szerint enélkül, nem születhet megállapodás.
A béke nem atombiztos
Donald Trump amerikai elnök röviddel azelőtt, hogy Irán válaszát „elfogadhatatlannak” nevezte volna, azt mondta, Washington hozzáférést fog kapni Irán dúsított uránkészleteihez.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a nukleáris leszerelés az egyik legfontosabb feltétel, amibe Teheránnak bele kell egyeznie, ha békét akar. Addig, amíg Iránnak dúsított uránja van, nem lehet befejezni a nyomást - mondta.
Arra az orosz elnök, Vlagyimir Putyin által tett javaslatra reagálva, miszerint Irán dúsított uránját Oroszországba lehetne szállítani, Baghei azt mondta, hogy Irán jelenleg elsősorban a háború lezárására összpontosít.
A külügyi szóvivő bírálta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját is, aki sajnálkozva jelentette ki, hogy még a háború sem tudta megsemmisíteni Irán nukleáris programját. Baghei szerint Grossi túllépte a feladatkörét és nem kívánhatja nukleáris létesítmények felrobbantását. Addig, amíg a főigazgató emiatt bocsánatot nem kér, a NAÜ megfigyelő nem térhetnek vissza az iráni atomlétesítményekbe - szögezte le a tisztviselő.