Szamarak Doñanában, Galíciában, Katalóniában: legeléssel tisztítják az erdőt, természetes tűzvédő sávokkal óvnak több ezer hektárt a súlyosbodó tüzekben
Minden nyáron erdőtüzek pusztítanak el több ezer hektárt Spanyolországban. A hőmérséklet emelkedése, az aszály és a vidék elnéptelenedése, a kevesebb lakos és haszonállat elősegítette a száraz növényzet felhalmozódását, és a táj nagy részét könnyen lángra kapó üzemanyaggá tette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ebben a helyzetben egyes közösségek olyan régi, mégis újszerű megoldást választanak: újra felfedezik a szamarak használatát mint tűzmegelőzési eszközt. Ezek az állatok, amelyek több mint 7000 éve kísérik az embert, most ismét kijárnak a hegyek közé, hogy folyamatosan és természetes módon tartsák tisztán a bozótost.
A helyzet egyre sürgetőbb. 2025 augusztusára csaknem egymillió hektár égett le az ország különböző régióiban, ami az elmúlt három évtized legrosszabb mérlege. A válság súlyossága miatt Castillában és Leónban, Galíciában, Asztúriában, Extremadurában, Madridban és Andalúziában katasztrófasújtotta területeket hirdettek ki. E fenyegetéssel szemben a szamarak csendes munkája lassú, de hatékony stratégiát kínál: nap mint nap lelegelik azokat a növényeket, amelyek táplálják az erdőtüzeket.
„Tűzoltó szamarak” eredete
2014 óta az El Burrito Feliz egyesület 18 szamara járőrözik a Doñana Nemzeti Park környékén. Az elhagyottan talált állatok az egyesület elnöke, Luis Manuel Bejarano szerint „növényevő tűzoltókká” váltak.
Mortadelo, Magallanes, Leonor és Ainoa is része ennek a különleges „alakulatnak”. Március és november között naponta akár hét órát dolgoznak, nagyjából 40-szer 15 méteres sávokban legelnek. Minden nap száraz növényzetet tüntetnek el, és csökkentik a tűz kockázatát a kijelölt területeken.
A stratégia eredményes: Doñanában kilenc éve nem jegyeztek fel erdőtüzet. A projekt még a Katonai Veszélyhelyzeti Egység érdeklődését is felkeltette; tagjai ellátogattak a parkba, és jelképesen „örökbe fogadtak” egyet az állatok közül.
A szamarak munkáját önkéntesek is segítik a Mujeres por Doñana csoportból, akik vizet szállítanak nekik, és felügyelik tevékenységüket azokon a területeken, ahová járművel nem lehet bejutni.
A szakértők kiemelik, hogy a szamarak kifejezetten hasznosak erre a feladatra. Ellentétben a tehenekkel vagy juhokkal, a szárazabb, szúrósabb növényeket is megeszik, és folyamatosan fogyasztják azt a cserjést, amely elősegíti a tűz terjedését.
Rosa María Canals, a Navarrai Közszolgálati Egyetem ökológia-professzora rámutat, hogy a szamarak legeltetése csökkenti a növénytömeget, és segít megfékezni a tüzeket az egyre sűrűbb és szárazabb tájakon.
Évtizedeken át a mezőgazdaság gépesítése fokozatosan eltüntette ezeket az állatokat. Hiányuk, a vidéki elvándorlással és a hagyományos legeltetés visszaszorulásával együtt hozzájárult a természetes éghető anyag felhalmozódásához a hegyekben.
Doñanától Katalóniáig és Galíciáig
A modell más területekre is átterjedt. Tivissában (Tarragona) a 2020-ban három állattal indult „Burros Bomberos” projektben már mintegy 40 szamár tisztít meg csaknem 400 hektárt. A kezdeményezők szerint bevezetése óta nem volt tűz a környéken.
Allarizban (Orense) az Andrea Egyesület szamarakkal tart rendben csaknem 1000 hektárt egy bioszféra-rezervátum területén. A GPS-szel felszerelt állatok naponta akár 19 kilométert is megtesznek, miközben cserjével táplálkoznak. Hasonló kezdeményezések jelentek meg Katalóniában, Galíciában és a Baszkföldön is, amelyek az élővilág védelmét, a vidék újraélesztését és a tűzmegelőzést ötvözik.
A projektek kezdeményezői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szamarak önmagukban nem jelentenek teljes megoldást. Továbbra is kulcsfontosságú az erdőgazdálkodás, a területrendezés és az olyan, erősen gyúlékony fajok, mint a fenyő vagy az eukaliptusz visszaszorítása.
Mindezek ellenére visszatérésük hatékony, fenntartható eszköz. Az egyre hevesebb tüzek korában a válasz talán éppen abban rejlik,paradox módon, hogy felélesztjük az ősi gyakorlatokat, és így védjük a jövő tájait.