Egyre erősebb bírálatokra reagálva ENSZ fő döntéshozó szervének vezetője Euronewsnak: vétójoggal való visszaélés nagyhatalmaktól blokkolja haladást
Nem az ENSZ-re hárítható a felelősség azért, hogy továbbra is háborúk dúlnak, mondta az ENSZ Közgyűlésének (UNGA) elnöke, Annalena Baerbock az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szerinte ehelyett a tagállamoknak kellene viselniük a felelősséget.
„Ha egy tagállam agressziós háborút indít, akkor nem az ENSZ bukik el, és nem is az Alapokmány fogalmaz nem elég egyértelműen arról, hogy ez a háború nem megengedett, hanem maga a tagállam az, amely teljes tudatában van annak, hogy megsérti az Alapokmányt, amikor tovább viszi ezt a háborút” – mondta Baerbock az Euronews 12 Minutes With. című interjúműsorában.
„Ezért van szüksége az ENSZ-nek az egyéb tagállamok ellensúlyozó nyomására is” – tette hozzá a volt német külügyminiszter.
Az ENSZ az utóbbi években egyre több bírálatot kap, többek között saját tagállamaitól is, mert sokan veleszületett hibának tartják, hogy nem képes maradéktalanul teljesíteni alapvető mandátumát, a nemzetközi béke és biztonság fenntartását.
Az ENSZ-közgyűléshez intézett tavalyi beszédében Donald Trump amerikai elnök azzal vádolta a szervezetet, hogy nem lép a fokozódó konfliktusok rendezéséért, és elítélte az általa „üres szavaknak” nevezett nyilatkozatokat, amelyek „nem vetnek véget a háborúknak”.
Baerbock ugyanakkor rámutatott, hogy az ENSZ nem egyetlen szereplő, hanem 193 „nagyon különböző tagállam” együttese. Hozzátette, hogy ebből a szempontból az ENSZ munkája hasonlít a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekéhez, amelyek szintén több szereplőre támaszkodnak.
„Világos szabályaink vannak, hogy nem szabad embert ölni. Ennek ellenére sajnos mégis történnek gyilkosságok” – mondta.
„De senki sem mondaná, hogy akkor most töröljük el a büntető törvénykönyvet, csak mert nem tudtuk megakadályozni a gyilkosságokat. A rendőrségnek és a társadalomnak is fel kell lépnie ellenük, és ez az ENSZ esetében sincs másként. Nagymértékben a tagállamokra vagyunk utalva.”
A vétójog problémája
Baerbock szerint az ENSZ előtt álló legfőbb akadály abban, hogy kezelje a mai konfliktusokat, az a vétójog, amellyel egyes tagok rendelkeznek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős Biztonsági Tanácsban.
Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, az úgynevezett „öt állandó tag” (P5) vagy „állandó tagok”, állandó helyet és vétójogot élveznek a testületben, így bármely ENSZ-határozatot meg tudnak akadályozni.
Az ezen szűk tagállami körnek biztosított vétójog az elmúlt években komoly vitákat váltott ki, mert jelentősen rontja a tanács esélyeit arra, hogy előmozdítsa a nemzetközi békét.
Az elmúlt években Oroszország és az Egyesült Államok voltak a bénultság fő okozói: előbbi Ukrajnával, utóbbi Gázával kapcsolatos lépéseket blokkolt. 2024-ben az állandó tagok összesen nyolc vétót emeltek hét határozattervezettel szemben, ez a legtöbb 1986 óta. Tavaly két amerikai vétó akadályozta a Gázára, két orosz vétó pedig az Ukrajnára vonatkozó döntéseket.
„Sajnos napjainkban nem minden tagállam vállalja a felelősségét, sőt a vétójogát is arra használja, hogy megvédje a nemzetközi jog megsértését” – mondta Baerbock.
„Ha valaki úgy él a vétójogával, hogy emiatt a Biztonsági Tanács nem tud döntést hozni, majd utólag panaszkodik, hogy nem született megállapodás, akkor ez nyilvánvalóan azoknak is a felelőssége, akik vétóztak.”
A Biztonsági Tanács működésképtelensége újraélesztette azokat a felhívásokat, amelyek jelentős reformot sürgetnek: korlátoznák a vétó hatókörét, és állandó képviseletet biztosítanának Afrikának és Latin-Amerikának.
2025 márciusában António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ fennállásának 80. évfordulója alkalmából elindította az UN80 nevű reformkezdeményezést. Ennek célja a szervezet struktúrájának, mandátumainak és pénzügyeinek karcsúsítása, valamint a Biztonsági Tanács vétójogának korlátozása.
Az öt állandó tag körében azonban csekély a hajlandóság olyan reformokra, amelyek gyengítenék hatalmukat vagy befolyásukat. „És sajnos ehhez a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának egyetértésére lenne szükség” – tette hozzá.
Egyesek attól tartanak, hogy az ENSZ-re egy másik, az Egyesült Államok által létrehozott fenyegetés is leselkedik, ez az úgynevezett Board of Peace. A testületet eredetileg az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyta jóvá a gázai tűzszünet ellenőrzési mechanizmusaként, Trump azonban a Board elindításakor utalt rá, hogy idővel valami sokkal nagyobbá nőheti ki magát.
Baerbock ugyanakkor eloszlatta azokat az aggodalmakat, hogy a Board of Peace az ENSZ riválisává válhatna.
„Nem véletlen, hogy az ENSZ-ben minden tagállamnak, függetlenül attól, hogy nagy vagy kicsi, erős vagy gyenge, egyenlő helye van az asztalnál. Ez egyedülálló felelősség, és ez az a különleges szerep, amelyet az ENSZ be tud tölteni” – mondta.
„A tagállamok, köztük azok is, amelyek csatlakoztak a Board of Peace-hez, egyértelművé tették, hogy ez csak Gázára vonatkozik, a békével és biztonsággal kapcsolatos minden más ügyben pedig továbbra is, jó okkal, az ENSZ lesz az illetékes fórum, ahol ráadásul fizetni sem kell.”
Az ENSZ-től eltérően a Board of Peace-be meghívott országok legfeljebb három évig vehetnek részt ingyenesen, ezt követően azonban fejenként 1 milliárd dollárral (mintegy 852,1 millió euróval) kell hozzájárulniuk a tagság fenntartásához.