Egy fogalmi zavar - a dekriminalizálás és a legalizálás összekeverése - miatt online európai médiumok és posztok azt állítják, hogy az Egyesült Királyság a szülésig engedi az abortuszt.
Március 18-án a brit parlament felsőháza, a Lordok Háza a terhességüket a szülésig bármikor megszakító nők büntethetőségének megszüntetéséről szavazott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kevéssel a szavazás után futótűzként terjedt el a hír, hogy Nagy-Britannia „megengedi az abortuszt a szülésig”: a félrevezető értelmezést gyorsan átvették marginális, szélsőséges médiumok Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában.
Online cikkek is ismételték az állítást, amely aztán széles körben elterjedt az X-en és a Facebookon, egyes bejegyzések több ezer megtekintést és megosztást gyűjtöttek.
A spanyol EP-képviselő, Margarita de la Pisa, aki jelenleg a szélsőjobboldali Vox párt színeiben ül az Európai Parlamentben, továbbosztotta a La Gaceta nevű marginális online lap cikkét, amelynek címe ez volt: „Az Egyesült Királyságban a szülésig legális lesz az abortusz”. A bejegyzés több száz kedvelést és megosztást, valamint több mint 60 ezres megtekintésszámot hozott.
A Lordok Háza azonban nem az abortusz szülésig történő legalizálásáról szavazott, hanem egy olyan módosítás fenntartásáról, amelyet a brit parlament alsóháza, a Képviselőház már tavaly elfogadott, és amely mentesítené a büntetőjogi felelősség alól azokat a nőket, akik a jogszabályi kereteken kívül vetetik el a magzatukat.
Ez azt jelenti, hogy a nőket ezentúl nem fenyegetné büntetőeljárás: nem indulna ellenük nyomozás, nem tartóztatnák le őket és nem emelnének vádat ellenük a saját terhességük megszakítása miatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy azokat a nőket, akiket a jogi kereteken kívül végzett abortusz miatt már elítéltek vagy akár börtönbe zártak, kegyelemben részesítenék.
A módosítás a bűnözéssel és rendfenntartással foglalkozó törvényjavaslathoz kapcsolódik, és még nem ment végig a parlamenti eljárás teljes folyamatán.
A javaslat – szemben az online állításokkal – nem változtatja meg azokat a jogi feltételeket, amelyek mellett az egészségügyi dolgozók a terhességmegszakítást a 1967-es abortusztörvény alapján elvégezheti.
A törvény szerint a terhességüket megszakítani kívánó nők esetében két orvosnak kell igazolnia, hogy a beavatkozás szükséges a várandós személy egészsége érdekében, legfeljebb a 24. hétig.
E határidő után az egészségügyi dolgozók csak kivételes esetekben végezhetnek jogszerűen abortuszt, például súlyos magzati rendellenesség vagy az anya életét komolyan fenyegető kockázat esetén.
Mivel a módosítás nem magának a törvénynek az átírására irányul, az orvosoknak és más érintetteknek továbbra is jogi következményekkel kell számolniuk, ha a terhességmegszakítás a jelenlegi jogszabályokban rögzített feltételeken kívül történik, még akkor is, ha a beavatkozásban érintett nők nem lesznek büntetőjogilag felelősségre vonhatók.
A félreértés egy része úgy tűnik, abból fakad, hogy sokan összemossák a „dekriminalizáció” és a „legalizáció” fogalmát. Jelen esetben a Lordok Háza egy olyan reformot támogatott, amely dekriminalizálná a saját terhességüket megszakító nőket, miközben a tágabb jogi keret változatlanul érvényben marad.
A Lordok Háza módosító javaslata – amelyet 185 igen és 148 nem szavazattal fogadtak el, miután a tagok elutasították a törlésére irányuló indítványt – annak nyomán került a parlament elé, hogy egyre nagyobb aggodalmat váltott ki a viktoriánus kori jogszabályok alkalmazása a saját terhességüket megszakító nők elleni nyomozások és büntetőeljárások során.
Az elmúlt években több mint száz nő ellen indult büntetőeljárás az 1861-es, a személy elleni bűncselekményekről szóló törvény alapján, ami arra késztette a jogvédő szervezeteket és egyes törvényhozókat, hogy a jogszabály korszerűsítését és a további eljárások megakadályozását követeljék.
Hogyan viszonyul az EU?
Az Egyesült Királyság korántsem az első európai ország, amely lépéseket tett az abortusz dekriminalizálására.
Az uniós tagállamok többségében a terhesség első trimeszterében kérésre legális az abortusz. Egy kisebb csoport – köztük Dánia, Észtország, Luxemburg, Hollandia és Svédország – pedig olyan liberális szabályozást alkalmaz, amely gyakorlatilag a teljes dekriminalizációhoz hasonlít, bár bizonyos korlátozások ott is érvényben vannak.
Az Egészségügyi Világszervezet a teljes dekriminalizációt javasolja, beleértve a terhességi időkorlátok eltörlését, valamint olyan akadályok megszüntetését, mint a kötelező várakozási idő vagy a harmadik fél általi jóváhagyás.
Franciaország 2024-ben az élen járt: első országként emelte alkotmányba az abortuszt mint „garantált szabadságjogot”, gyakorlatilag lehetetlenné téve annak kriminalizálását.
Ezzel szemben például Németországban és Svájcban az abortusz technikailag továbbra is a büntetőjog hatálya alá tartozik, de meghatározott feltételek – többek között várakozási idő és kötelező tanácsadás – mellett engedélyezett.
Mindenesetre a kép rendkívül széttöredezett, és folyamatosan változik: 2024 áprilisában az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának módosítását sürgeti a biztonságos és legális abortuszhoz való jog beemelése érdekében.
A szavazás arra szólította fel valamennyi tagállamot, hogy teljesen dekriminalizálja az abortuszt, és számolja fel a reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést akadályozó fennmaradó fizikai, pénzügyi és szabályozási akadályokat.
Az állásfoglalás a szavazás után a jogalkotási folyamatban elakadt, mivel az Alapjogi Charta bármilyen módosításához valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, ez pedig olyan országok erős ellenállása miatt, mint Málta és Lengyelország, mindeddig nem valósult meg.