A Bertelsmann Alapítvány új átalakulási indexe szerint a világ egyre inkább autokratikussá válik, a meglévő autokráciák pedig egyre jobban megerősödnek. A kevés ellenpélda egyike: Németország szomszédja, Lengyelország. Mit csinálnak itt másképp.
A demokráciák nyomás alatt: Egyre több ország csúszik át autoriter kormányzati rendszerekbe, a demokráciák védekezésben vannak - derül ki a Bertelsmann Stiftung (BTI) új Átalakulási Indexéből. Ma a vizsgált 137 ország 56 százalékát autokratikusan kormányozzák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tanulmányban szereplő 77 országot autokratikusan kormányoznak, ezek közel kétharmada kemény autokráciának minősül. Ez azt jelenti, hogy az alapvető jogokat teljesen figyelmen kívül hagyják - állapítják meg a Bertelsmann tanulmány szerzői. A felmérés 2006-os kezdete óta ez rekordmagas érték.
"A BTI ismét megmutatja, hogy világszerte milyen nagy nyomás nehezedik a demokratikus intézményekre - ugyanakkor sok helyen figyelemre méltóan élénk ellenállást tapasztalunk az eróziójukkal szemben" - mondta Daniela Schwarzer, a Bertelsmann Stiftung ügyvezető igazgatója. "Ez a mozgósítási képesség, amely elsősorban az aktív civil társadalomból fakad, a demokratikus megújulás kulcsfontosságú potenciálja."
A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy sok demokráciában az autokratikus tendenciák is teret hódítanak. "Számos választott kormány aláásta az alapvető demokratikus intézményeket azzal a céllal, hogy megőrizze hatalmát. Ez a hatalommal való visszaélés megnyitja az utat az autokrácia előtt" - mondja Sabine Donner demokrácia-szakértő és a tanulmány szerzője.
A kép azonban pozitív fejleményeket is mutat. Brazíliában és Lengyelországban például demokratikus fordulat következett be, még akkor is, ha a polarizált társadalmakban a hosszú távú siker korántsem garantált. Ezek a példák azt mutatják, hogy a demokrácia egyre inkább képes megtanulni az intézmények védelmét és kihasználni a reformok lehetőségeit.
Lengyelország: a demokratikus ellenálló képesség úttörője
A demokratikus visszaesések évei után a Donald Tusk vezette jelenlegi kormány trendfordulót kezdeményezett: Reformokat indítottak a jogállamiság megerősítésére, az állami intézmények depolitizálására és a korrupció elleni küzdelemre. Ez Lengyelországot példává teszi arra, amit a jelentés ritka ellenmozgásnak nevez: a demokratikus rugalmasságra.
Míg sok kormány szándékosan gyengíti az intézményeket, Varsónak legalább részben sikerült újra megerősítenie pontosan ezeket a struktúrákat. A BTI szerint ez nem magától értetődő, hiszen a demokratikus rendszerek lebontása gyakran maguktól a választott kormányoktól származik.
"A hatalom megtartásának elsődleges céljával a választott politikai elitek folytatták az alapvető demokratikus intézmények fokozatos erózióját" - áll Sabine Donner, Hauke Hartmann és Sebastian Plate "Represszió és ellenállás" című jelentésében.
A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy ha az intézmények egyszer meggyengültek, csak lassan lehet őket újjáépíteni. A reformokat gyakran lelassítják az előző kormányoktól megmaradt hálózatok, a politikai polarizáció és az intézményi blokádok.
Ez Lengyelország példáján is látható: A fejlődés ellenére az állami intézményekbe vetett bizalom továbbra is alacsony, és a politikai környezet erősen polarizált. A stabil demokratikus normákhoz való visszatérés hosszadalmas folyamat.
A stabil demokráciák közé sorolt 22 másik OECD-országhoz hasonlóan Németország maga nem része a BTI-tanulmánynak. A leírt tendenciák azonban nem korlátozhatók a világ más régióira. A fokozódó polarizáció, az intézményekbe vetett bizalom csökkenése és a demokratikus folyamatokra nehezedő nyomás olyan fejlemények, amelyek a kialakult demokráciákat is kihívások elé állítják. Lengyelország példája azt mutatja, hogy a demokratikus dekonstrukció nem feltétlenül kell, hogy állandó legyen - de azt is, hogy ezek a folyamatok mennyire törékenyek maradnak.