Bertelsmann Alapítvány transzformációs indexe: a világ egyre autokratikusabb, a rezsimek bebetonozódnak, kivételként Lengyelország mutat más utat
A demokráciák nyomás alatt állnak: egyre több ország csúszik át autoriter kormányzási rendszerekbe, a demokráciák védekezésre kényszerülnek, derül ki a Bertelsmann Alapítvány (BTI) új átalakulási indexéből. Ma a vizsgált 137 állam 56 százalékát autokratikusan kormányozzák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vizsgálatban szereplő 77 országot autokratikus módon irányítják, ezek közel kétharmadát kemény autokráciának tekintik. Ez azt jelenti, hogy az alapvető jogokat teljesen figyelmen kívül hagyják, ahogy arra a Bertelsmann-tanulmány szerzői rámutatnak. Ez rekordmagas érték a 2006-ban indult felmérések óta.
„A BTI ismét megmutatja, milyen erős nyomás alá kerülnek világszerte a demokratikus intézmények, miközben számos helyen figyelemre méltóan élénk az ellenállás a leépítésükkel szemben”, mondta Daniela Schwarzer, a Bertelsmann Alapítvány igazgatóságának tagja. „Ebben a mozgósítási képességben, amely elsősorban az aktív civil társadalomból ered, rejlik a demokratikus megújulás egyik kulcsfontosságú lehetősége.”
Ám számos demokráciában is érvényesülnek autokratikus tendenciák, figyelmeztet a jelentés. „Számos választott kormány gyengítette meg a demokrácia alapvető intézményeit azzal a céllal, hogy hatalmon maradjon. Ez a hatalommal való visszaélés egyengeti az utat az autokrácia felé”, mondta Sabine Donner, a demokráciakérdések szakértője, a tanulmány egyik szerzője.
Ugyanakkor a helyzetkép elszórtan pozitív fejleményeket is mutat. Brazíliában és Lengyelországban például sikerült megtörni az antidemokratikus trendet, még ha ennek hosszú távú sikere a megosztott társadalmakban korántsem garantált. Ezek a példák azt jelzik, hogy erősödik a demokratikus tanulóképesség: az intézmények védelme és a reformokra nyíló alkalmak kihasználása.
Lengyelország: élen a demokratikus ellenálló képességben
Évekig tartó demokratikus visszalépések után a Donald Tusk vezette jelenlegi kormány fordulatot indított el: reformok kezdődtek a jogállamiság megerősítésére, az állami intézmények depolitizálására és a korrupció visszaszorítására. Lengyelország ezzel példaszerűen testesíti meg azt, amit a jelentés ritka ellenirányú folyamatként ír le: a demokratikus ellenálló képességet.
Miközben sok kormány tudatosan gyengíti az intézményeket, Varsónak legalább részben sikerült éppen ezeket a struktúrákat újjáerősítenie. A BTI szerint ez korántsem magától értetődő, hiszen a demokratikus rendszerek lebontása gyakran maguktól a választott kormányoktól indul ki.
„Azért, hogy mindenáron hatalmon maradjanak, a választott politikai elit tagjai folytatták a demokratikus kulcsintézmények fokozatos kiüresítését”, állapítja meg Sabine Donner, Hauke Hartmann és Sebastian Plate „Repression trifft auf Widerstand” című jelentése.
A jelentés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az egyszer már meggyengült intézményrendszert csak lassan lehet újjáépíteni. A reformokat gyakran lassítják az előző kormányokhoz kötődő megmaradt hálózatok, a politikai polarizáció és az intézményi bénultság.
Mindez Lengyelország példáján is látszik: az előrelépés ellenére az állami intézményekbe vetett bizalom továbbra is alacsony, a politikai tér erősen polarizált. A visszatérés a stabil demokratikus normákhoz hosszadalmas folyamat.
Németország, csakúgy mint további 22, stabil demokráciának minősített OECD-ország, maga nem része a BTI-vizsgálatnak. A leírt tendenciák azonban nem korlátozhatók más világrégiókra. Az erősödő polarizáció, az intézményekbe vetett bizalom csökkenése és a demokratikus eljárásokra nehezedő nyomás olyan folyamatok, amelyek a bejáratott demokráciákat is próbára teszik. Lengyelország példája azt mutatja, hogy a demokrácia leépítése nem feltétlenül végleges, de azt is, mennyire törékenyek maradnak ezek a folyamatok.