A libanoni gazdasági miniszter azt mondta, országa belefáradt háborúba. Évtizedek óta először közvetlen tárgyalások kezdődtek.
Az Euronews beszélt Libanon gazdasági és kereskedelmi miniszterével, Amer Bisattal, miközben országa több mint 30 év után először kezdett közvetlen diplomáciai tárgyalásokba Izraellel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Washingtonban zajló, az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio közvetítésével folytatott tárgyalások célja, hogy véget vessenek Izrael és a libanoni síita milícia, a Hezbollah közötti harcoknak.
Bisat szerint Libanon számára a tárgyalások legfőbb célja az ellenségeskedés és az erőszak megszüntetése.
„Libanon rendkívül magas árat fizetett, és továbbra is rendkívül magas árat fizet, mind a halálos áldozatok és sebesültek, mind pedig a tömeges elvándorlás tekintetében” – mondta Bisat az Euronews Europe Today című műsorában.
„Őszintén hiszem, hogy a libanoniak békét akarnak, őszintén hiszem, hogy jólétet akarnak, mindannyian stabilitást akarnak. Úgy gondolom, most mindannyian abban a helyzetben vagyunk, hogy belefáradtunk a háborúkba, belefáradtunk az instabilitásba, belefáradtunk az erőszakba” – fogalmazott.
Az izraeli március 2-i légitámadás-sorozat kezdete óta, amelyet március közepén szárazföldi offenzíva követett, több mint 2000 libanoni vesztette életét, és mintegy 1,2 millió embert kényszerítettek otthona elhagyására.
Izrael közölte, hogy kiterjedt hadművelete válasz a Hezbollah Észak-Izrael elleni rakétatámadásaira, amelyekkel a fő támogatója, Irán ellen viselt háborút akarta megtorolni.
A Hezbollah bírálja a libanoni–izraeli tárgyalásokat
Néhány nappal az április 14-én, nagyköveti szinten tartott tárgyalások előtt Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu közölte, hogy azzal a céllal hagyta jóvá azokat, hogy „történelmi, tartós békemegállapodás” szülessen, amely „generációkon át kitart”.
Ugyanakkor a tárgyalások sikerét a Hezbollah lefegyverzéséhez kötötte.
A Hezbollah elutasította az Egyesült Államokba akkreditált libanoni és izraeli nagykövet találkozóját, és közölte, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az ott születő eredményeket, fegyvereit pedig nem teszi le.
Arra a kérdésre, miként kívánja Libanon megkerülni a Hezbollah lefegyverzésének elutasítását, miközben igyekszik rávenni Izraelt az ellenségeskedés beszüntetésére, Bisat utalt rá, hogy a félkatonai szervezetre idővel a közvélemény fog nyomást gyakorolni a fegyverek letétele érdekében.
„Most a nemzeti konszenzusra építünk, arra, hogy senki sem akar belső erőszakot” – mondta Bisat.
Elmagyarázta, hogy ha a kormány el tudja érni, hogy Izrael leállítsa műveleteit Dél-Libanonban – a Hezbollah fellegvárában –, és vissza tudja szerezni az állami szuverenitást, „akkor úgy gondoljuk, hogy a lakosság, a társadalom egésze, beleértve (...) az úgynevezett síita közösséget is – akiket partnernek tekintünk, hiszen ebben a helyzetben mindannyian egy hajóban evezünk –, ha így tesszük fel a kérdést, előbb-utóbb konszenzusra jut majd ebben”.
Bisat szerint a mostani, washingtoni tárgyalási forduló csak a kezdet. „Ez inkább az előkészítő munka szakasza. Idővel valószínűleg nagyobb körre és hosszabb időtartamra lesz szükség. De ez a kezdet. És ismétlem: jelenleg az a követelésünk, az a kérésünk, hogy érjen véget az ellenségeskedés.”
A múlt héten Izrael, az Egyesült Államok és Irán között létrejött törékeny tűzszünetet nem terjesztették ki Libanonra.
Az amerikai külügyminisztérium az április 14-i találkozó végén közölte, hogy Washington továbbra is egyedüli közvetítő marad, és hogy „minden fél megállapodott abban, hogy kölcsönösen egyeztetett időpontban és helyszínen közvetlen tárgyalásokat indítanak”.