Az amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak kendőzetlenül arról beszélt, hogy az embargóval sikerült kivéreztetnie a kubai gazdaságot, emiatt már ,,bármit megtehet" a szigetországgal.
Azt már régóta tudni lehetett, hogy a januári venezuelai akció sikerén felbuzdulva Donald Trump újabb és újabb területeket szeretne az Egyesült Államokba olvasztani, vagy legalábbis egyre nagyobb területre szeretné kiterjeszteni befolyását. Miután Grönland bekebelezése - főként a dán NATO-tagság miatt - komoly nemzetközi ellenkezésbe ütközött, az amerikai elnök úgy döntött, hogy előbb Iránban, majd Kubában fogja megdönteni az évtizedek óta uralkodó rezsimet. Míg a Közel-Keleten a légicsapásokat látta a leghatékonyabb megoldásnak, addig a közeli Kuba esetében inkább kivéreztetésre játszik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elképesztő belső szegénységgel küzdő kommunista rezsim a 90-es évek óta Venezuelából kapta az olcsó energiát. Lényegében ez volt az a köldökzsinór, amely életben tartotta a Castro fivérek, majd Miguel Díaz-Canel által vezetett rendszert. Nicolás Maduro elnök januári kiiktatásával azonban elzárták a venezuelai olajcsapokat.
Trumpnak innentől kezdve már nem volt más dolga, csak el kellett érnie, hogy a szigetország máshonnan se jusson energiahordozókhoz. Az amerikai elnök büntetővámokkal fenyegette meg azokat a kormányokat, amelyek hajlandók olajat eladni Kubának. Így pedig a kör bezárult.
Nyersanyag híján napok óta áramszünet van az egész szigeten, és az embargó megfojtotta az amúgy is vergődő gazdaságot. A kubai energetikai és bányaügyi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy megpróbálnak újraindítani néhány üzemen kívüli hőerőművet, hogy legalább részben helyreállhasson a villamosáram-szolgáltatás. Egyelőre csak a kórházakban és a havannai otthonok 5 százalékában van áram, ami 42 ezer embert jelent.
A kétségbeesést Donald Trump is látja, és kedden már azt is megengedte magának, hogy előre igyon a medve bőrére.
,,Az ország annyira meggyengült, hogy azt csinálhatok vele, amit akarok" - válaszolta újságírói kérdésre az elnök az Ovális irodában. Trump elmondta, hogy egész életében azt hallgatta, hogy ,,az USA mikor szerzi már vissza Kubát?". Washington eleinte tárgyalni próbált a ,,barátságos átvételről", de most, hogy 11 millió ember maradt áram nélkül, már mindegy, hogy ,,felszabadítja vagy elfoglalja" a szigetországot.
Nem sokkal később a New York Times arról számolt be, hogy amerikai tisztviselők a közelmúltbeli tárgyalásokon a kubai elnök eltávolítását követelték. Trump már többször bedobta, hogy örömmel látná kubai származású külügyminiszterét, Marco Rubiot az elnöki székben.
A 65 éves Díaz-Canel, aki 2018-ban vette át az elnöki posztot Raúl Castrótól pénteken úgy nyilatkozott: készek tárgyalni az Egyesült Államokkal, de csak „az egyenlőség, a politikai rendszerek kölcsönös tisztelete, valamint a szuverenitás és az önrendelkezés elvei mentén”.