Az orosz fővárosban a mobilinternet egyhetes leállása igazi fájdalommá teszi az életet.
Sőt, még az is megtörténhet, hogy a zavarok, és a leállások tovább is tarthatnak. A hatóságok nem közöltek pontos időpontokat a szolgáltatások teljes visszaállásáról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Moszkva belvárosának nagy részein közel két hete időszakos vagy szinte teljes mobilinternet-kimaradások tapasztalhatók, a Kreml szerint „biztonsági intézkedések” miatt. A lezárások alapvetően megzavarták a mindennapi életet egy olyan világvárosban, amely az alkalmazások és digitális szolgáltatások széles körű használatáról ismert, és milliós károkat okoznak a vállalkozásoknak – a hatóságok pedig nem közölték, hogy mikor érhetnek véget.
Az egyik lakos beszámolója szerint a mindennapi élete teljesen megváltozott amiatt, hog olykor alapvető adatokat nem tud elérni. Lementett képernyőképekkel, fontos dokumentumokkal szereli fel a készülékét, és lehetőleg készpénzzel hagyja el a lakását, mert az ATM-szolgáltatásokban is gyakori a zavar. Van úgy, hogy még csak telefonálni vagy SMS-t küldeni sem lehetséges.
Oroszország más régiói nár hónapok óta küzdenek mobilinternet-kimaradásokkal az ukrán dróntámadások veszélye miatt. A legutóbbi leállások időtartama és mértéke felkeltette a találgatásokat, hogy a hatóságok esetleg újabb korlátozásokat készítenek elő az oroszok digitális szabadságjogaival szemben. Több lakos elmondta, hogy a mobilinternet-hozzáférés környékenként változik, kiszámíthatatlanul és előzetes értesítés nélkül eltűnik.
A jelenség összefüggésben lehet azzal, hogy katonai és biztonsági okokból is a Kreml erőteljesen törekszik a globális hálózatokról való leválásra, az úgy nevezett „szuverén internetre” és ennek egyes elemei ütközhetnek a hagyományos rendszerrel. Ugyanakkor erre nézve sincs központi adatközlés vagy felvilágosítás.
A The Moscow Times-ban név nélkül megszólaló lakosok egyik szerint a mobilinternet teljes leállása a kerületében, olyan alapvető szolgáltatásokat érintett, mint a kormányzati weboldalak, a banki alkalmazások és a taxik, valamint sok hétköznapi elérés. „Ez hihetetlenül frusztráló. Rendelhetek egy taxit az otthoni wifimről, majd fél órát tölthetek azzal, hogy a környéken sétálok, és megpróbálom megtalálni a sofőrt” - illusztrálta a helyzetet egyikük.
Az internet nélküli élet az új normalitás?
A lakosok elmondása szerint időnként nem tudtak kártyával fizetni, készpénzt felvenni ATM-ekből vagy online rendeléseket átvenni, mert a fizetési terminálok és az átvételi pontok nem voltak elérhetők az internetről. A szakértők szerint Moszkva vállalkozásai 3 és 5 milliárd rubel (38-63 millió dollár) közötti veszteséget szenvedtek el a fennakadások első öt napjában, a futárszolgálatok, a taxis és autómegosztó cégek, valamint a kiskereskedők voltak a leginkább sújtottak.
Az internetkimaradások az orosz politikai elitet is elérték. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken azt nyilatkozta, hogy az elnöki adminisztráció áttért a vezetékes telefonok használatára. Az alsóházi Állami Duma, amely rövid sétára található a Kremltől, szintén internet- és mobilhálózat-kimaradást tapasztalt. A törvényhozók nem tudtak csatlakozni a kamara Wi-Fi hálózatához, és az üzenetküldő alkalmazások, köztük a Telegram és a Max, a tisztviselők által erősen népszerűsített hazai üzenetküldő alkalmazások sem voltak elérhetők. Igor Antropenko törvényhozó azt javasolta, hogy az orosz városokban internet-hozzáféréssel ellátott telefonfülkéket telepítsenek, hogy az emberek áramszünetek esetén is kapcsolatban maradhassanak.
A média arról is beszámolt , hogy Moszkvában megnőtt a nyomtatott térképek, walkie-talkie-k és személyhívók iránti kereslet. Az elemzők azonban megjegyezték , hogy a személyhívó kommunikációs szolgáltatások már nem működnek Oroszországban.
A Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet egy archaikusabb megoldást kínált: ha a mobiltelefonjaik térképei nem működtek, a moszkvaiak még mindig használhatják a csillagokat és a Napot a tájékozódáshoz.
A Top10VPN kutató- és elemzőcsoport becslései szerint Oroszország 2025-ben világelső volt az internetkapcsolat megszakadásának számát tekintve. A leállások gyakorisága és mértéke tavaly kezdett növekedni, mivel Ukrajna kiterjesztette az Oroszországon belüli katonai infrastruktúrát célzó nagy hatótávolságú dróntámadásokat.
Alapvetően politikai kérdésről van szó
Tavaly szeptemberben szinte naponta jelentettek áramkimaradásokat Belgorodi határvidéken, valamint a kalinyingrádi, leningrádi, moszkvai, sztavropoli, novoszibirszki, permi és orenburgi területeken.
Vlagyimir Putyin elnök februárban írta alá azt a törvényt, amely előírja a távközlési szolgáltatók számára, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kérésére függesszék fel az előfizetőknek nyújtott szolgáltatásokat, a tisztviselők szerint az intézkedés erősíti a biztonsági és terrorelhárítási képességeket. A Kreml a múlt a héten azt nyilatkozta, hogy az összes internetes korlátozást „szigorúan a hatályos jogszabályokkal összhangban” hajtják végre, azzal vádolva Ukrajnát, hogy „egyre kifinomultabb módszereket alkalmaz a támadásaiban”, és teszi szükségessé a leállásokat.
Oroszország a 2022-es ukrajnai invázió óta szigorítja az oroszok online megtekintési és tevékenységi lehetőségeit, blokkolva az ellenzéki tartalmakat és a független médiát, valamint korlátozva a külföldi üzenetküldő alkalmazásokat, mint például a WhatsApp és a Telegram. Míg a kritikusok a digitális szabadság elleni támadásként bélyegezték meg a korlátozásokat, a hatóságok szerint minden új intézkedés a civilek védelmére tett kísérlet.
„Háborúban álló államként világosan meg kell mondanunk polgárainknak, hogy időnként el kell viselniük a kellemetlenségeket” – mondta csütörtökön Andrej Szvincov törvényhozó és az Állami Duma Információpolitikai Bizottságának alelnöke. „Ha valaki távolról felrobbant valamit egy rendőr közelében egy mobil eszközön keresztül, és ha ez minden nap megtörténne minden metróállomás közelében, a polgáraink valószínűleg azt mondanák, hogy pokolba az internettel. Nem akarom, hogy minden nap felrobbanjanak” – tette hozzá.
A moszkvai leállások hasonlónak tűnnek más régiókban bevezetettekhez, amikor a hatóságok meg akarják védeni a katonai infrastruktúrát – mondta Mihail Klimarjev, az Internetvédelmi Társaság vezetője.