A török külügyminiszter kijelentette az amerikai diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalása után, hogy Marco Rubio cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az amerikai vezetés a kurdokkal szövetkezik az iráni rezsim ellen.
Egy héttel az Irán elleni izraeli-amerikai támadássorozat kezdete után Hakan Fidan török külügyminiszter a sajtó kérdéseire válaszolva szombaton este Isztambulban közölte, hogy tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel, aki határozottan kijelentette, hogy nincs szándékában az iráni kurdokkal együtt fellépni a teheráni kormány ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
'Megvitattuk ezt a kérdést Marco Rubióval" - mondta Fidan -, "említettük, hogy vannak ilyen pletykák. Rubio azt mondta, hogy nincs szándékában ilyesmi". A török külügyminiszter hozzátette ehhez, hogy "Izrael szándéka ebben a kérdésben nem titok. Izrael évek óta proxyként használja a térség kurd csoportjait". Hakan Fidan ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy "egy ilyen hibát nem lehetne helyrehozni".
Az elmúlt egy hét iráni támadásaival kapcsolatban a török külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy ezek növelik a háború kiszélesedésének kockázatát". Szerinte abban mindenki egyetért a nemzetközi közösségben, hogy az iráni háborús helyzetnek a lehető leghamarabb véget kell vetni. Majd hozzátette, hogy keresik a módját, "hogyan tudják ezt a konszenzust tettekre váltani".
Az izraeli és az amerikai hadsereg múlt hét szombaton indított támadásokat Irán ellen, és már az első nap likvidált számos elsővonalbeli iráni politikust, katonai és vallási vezetőt, köztük Ali Hamenei ajatollahot is. Az iráni hadsereg válaszcsapásaival nemcsak Izraelt vette célba, hanem az Öböl menti államokban lévő amerikai katonai bázisokat is, illetve számos olajlétesítményt. Eközben a polgári infrastruktúrában is keletkeztek károk.
A hét elején az iráni Forradalmi Gárda lezárta a globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, aminek a következményei órákon belül jelentkeztek a pénzpiacon és az olaj, a gáz, az arany árfolyamának alakulásában is.
Az iráni vezetés pénteken megkövette a régió államait, és ígéretet tett, hogy nem támad rájuk többé, ha nem adnak rá okot. Ezzel együtt még szombaton is csapódtak be iráni drónok Dubajban és Dohában is.
Donald Trump nem sokkal korábban kijelentette, hogy bármilyen megállapodás, amely véget vethetne az Iránnal folytatott háborúnak, csak "feltétel nélküli megadás" után lenne lehetséges. Ezt a teheráni rezsim határozottan visszautasította, mondván, hogy erről szó sem lehet.
Az amerikai elnök és az izraeli kormányfő azzal indokolja az Irán elleni hadműveleteket, hogy másképp nem lehetséges felszámolni az iráni atomprogramot, amelynek folytatásától az iráni kormány nem hajlandó elállni. Ugyanakkor az amerikai és az izraeli vezetés fontos célja, hogy felszámolja Irán proxyhálózatát a térségben. Vagyis, hogy lehetetlenné tegye az iráni kormány számára, hogy pénzeljen, és így saját szolgálatába állítson milíciákat és terrorszervezeteket a régióban.