Az Euronews a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció vezetőit arról kérdezte, mit ígérnek a választóknak, és mit gondolnak arról, hogy sokan úgy vélik, indulásukkal akadályozzák a kormányváltást.
Bár a magyarországi parlamenti választás legnagyobb kérdése az, hogy azt a jelenlegi kormánypártok vagy a kegyelmi botrány óta felemelkedett Tisza Párt nyeri majd meg, nagy kérdés az is, hogy a kispártok közül melyek jutnak be a parlamentbe. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Mi Hazánknak, a Demokratikus Koalíciónak és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak van erre esélye.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ahhoz, hogy egy párt országos listát állíthasson, a 106 választókörzetből legalább 71-ben kell jelöltet állítania. Egy jelölt akkor kerül fel a szavazólapra, ha legalább 500 ajánlást gyűjt be a választópolgároktól a saját körzetében a kéthetes jelöltállítási időszakban. A Fidesz és a Tisza már az első napon bejelentették, hogy megvannak az aláírások, néhány nappal később a Mi Hazánk, majd a héten a DK is közölte: ők is összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges ajánlásokat. Az MKKP vezetése azzal számol, hogy nekik is össze fog jönni a kellő számú jelölt. Csütörtök esti állás szerint 64 körzetben adták le az íveket, péntek délután 4 óráig kell elérniük a 71 körzetet.
A legnépszerűbb kispárt: a Mi Hazánk
A nemzeti radikális, más értékelés szerint szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalomnak jelenleg hat képviselője ül az országgyűlésben. A legtöbb felmérés alapján a kispártok közül a legnagyobb eséllyel ők juthatnak a parlamentbe áprilisban. A Mi Hazánk a kispártoktól annyiban eltér, hogy egyik rivális politikai erővel sem lépett szövetségre korábban. Ez azonban nemcsak rajta múlt, hiszen gyakorlatilag nincsenek kézenfekvő szövetségesei a magyar politikai palettán, az általuk képviselt ideológiához legközelebb még a Fidesz áll.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és listavezetője csütörtök este Tatabányán, a KPVDSZ Művelődési Házban tartott kampányrendezvényt. A nagyterem teljesen megtelt a jó kétszáz érdeklődővel, az ajtóban és a falak mellett is Mi Hazánk-szimpatizánsok álltak a politikus beszéde alatt.
Toroczkai az Euronewsnak azt mondta, hogy olyan lehetőség előtt áll a politikai tábora, amilyen 30 éve nem adatott meg: van rá esély, hogy bele tudjanak szólni az ország irányításába. A pártvezér szerint ez úgy állhat elő, hogy három párt jut be a parlamentbe, így a Mi Hazánk a mérleg nyelveként funkcionálhat, de kincstári optimizmussal azt is hozzátette, hogy a kormányzásra is készen állnak, és végre akarják hajtani a teljes programjukat.
A 10 százalékra törekvő Demokratikus Koalíció
A baloldali Demokratikus Koalíciónak jelenleg tizenöt képviselője dolgozik az országgyűlésben. A közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a választások egyik nagy vesztesei ők lehetnek: a Medián legfrissebb felmérése szerint csak két százalékon állnak, ami nem elég a parlamentbe kerüléshez, a bejutási küszöb ugyanis öt százalék.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy akkor lenne elégedett, ha a választásokon tíz százalékot tudnának elérni. Dobrev szerint a pártja jelenleg biztos bejutónak számít, egyrészt a belső felméréseik alapján, másrészt pedig abból kiindulva, hogy a kampánykörútja során rengeteg szimpatizánssal találkozik. A politikussal Budapest 15. kerületében találkoztunk, ahol nagyjából 80 ember előtt tartott kampányrendezvényt szerda délután.
A DK elnöke pártja programját egy alapvető igény mentén foglalta össze: “meg kell szüntetni ebben az országban a zsigeri kiszolgáltatottságot, amit az emberek éreznek, hogy bárki packázhat velük a gazdasági és a politikai hatalmaskodók is. Ez a baloldal politikája, ezt a jobboldal sosem fogja megszüntetni” - mondta, majd hozzátette:
„Az a program, ami a nyugdíjak svájci indexálásáról, a minimálbér adómentességéről szól, ami egy erős Európát képzel el itt Magyarországon, és ami adott esetben azt mondja, hogy a határon túlról, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, az ne szavazhasson – ezt a programot akkor tudjuk megvalósítani, akkor tudunk erős garancia lenni, ha 10 százalék körül vagyunk.”
Liberális programmal indul Kutyapárt
Szintén két százalék körüli eredményekkel szerepel a felmérésekben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, ami viccpártnak indult, de a mostani kampányban a gegek helyett inkább a liberális programjával próbál támogatókat szerezni. Nekik négy évvel ezelőtt épp, hogy sikerült összeszedniük 71 körzetben a szükséges ajánlásokat, és idén is ők az utolsó ellenzéki párt, akiknek ez összejöhet.
Az MKKP a “rendszer alapjait ingatná meg” és elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozna a következő négy évben: eltörölné a 72 órás fogamzásgátló tabletta vénykötelességét, legalizálná a marihuánát, valamint lehetővé tenné a házasodást és az örökbefogadást az azonos nemű pároknak. A párt listavezetője, Nagy Dávid az MKKP központi irodájában azt mondta stábunknak, hogy egy legfontosabb feladatuknak a részvételiség erősítését tekintik:
"Embert juttatunk a parlamentbe, mert politikusból lesz ott elég. Olyan cselekvésalapú politizálást szeretnénk bevinni, illetve elterjeszteni országszerte, ami a választót nemcsak használja, szavazatként, hanem tényleg bevonja a politikába.”
Nagy kiemelte, hogy a Kutyapárt szerinte az egyetlen politikai közösség, amelyik nem csinál úgy, mintha versengő demokráciában működne: "nem indulunk el mindenhol, és beszélünk arról, hogy az egyéni és listás szavazat két külön dolog. Ezt senki nem vállalja be rajtunk kívül, mert ezekkel a forrásainkat csökkentjük.”
A pártigazgató és listavezető azt is elmondta, hogy azzal lenne elégedett, ha elérnék a hatszázalékos határt, ha pedig nem jutnának be a parlamentbe, azt egyértelműen kudarcként értékelné.
Generációváltás vagy kiszorítósdi?
Egyelőre úgy néz ki, hogy a kifejezetten kevés párt fog tudni országos listát állítani. Csütörtök esti állás szerint a Szolidaritás Pártja-Munkáspárt 44, a Jobbik 40, a Nép Pártja pedig 30 körzetben gyűjtötte össze az aláírásokat, nekik lehet még esélyük arra, hogy meglegyen a listaállításhoz szükséges 71 körzet. A választás előtt több párt, köztük a Momentum és az MSZP is úgy döntött, hogy ezúttal el sem indulnak.
A visszalépéseket a pártok azzal indokolták, hogy a Tisza Pártnak minden esélyt meg akarnak adni a kormányváltásra azzal, hogy nem osztják meg az ellenzéki szavazatokat. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a Tisza színre lépésével a legtöbb ellenzéki pártnak gyakorlatilag elfogytak a szavazói.
A Tisza Párt vezetője, Magyar Péter kifejezetten elutasította a hagyományos ellenzéki pártokkal való együttműködés lehetőségét. Magyar következetesen azzal vádolja a korábbi ellenzéki pártokat, hogy asszisztálnak a Fidesz kormányzásához és esetleges újabb választási győzelméhez.
A Tisza Párt elnöke a múlt héten az Euronewsnak azt mondta, hogy “a magyar emberek nemcsak a Fideszről és Orbán Viktor korrupt kormányzásáról fognak ítéletet mondani április 12-én, hanem a Fidesz által fizetett és kitartott ellenzéki pártokról is. Teljesen egyértelmű, hogy ez egy népszavazás lesz április 12-én. Lehet választani a szatellit ellenzéki pártokat és Orbán Viktor korrupt rendszerét, vagy a Tiszát. Aki nem a Tiszára szavaz listán és egyéniben, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz".
Erre Dobrev Klára csütörtökön úgy reagált, hogy “amióta megalakult a DK, folyamatosan az Orbán-rendszert akarja leváltani, ennek azonban az a feltétele, hogy erős baloldal legyen. Ha egy párt, egy ember mondja azt, hogy csak ő az egyetlen megoldás és egyedül próbálja elvinni a szavazóközösséget az urnákhoz, azt diktatúrának hívjuk.”
Dobrev szerint nincs igaza azoknak, akik azt mondják, hogy a kisebb támogatottságú ellenzéki pártok akadályoznák a kormányváltást. Mint mondja, “akkor fogjuk leváltani ezt a kormányt, ha mindenkit elviszünk szavazni. Biztos, hogy vannak olyanok, akik nagyon boldogan és szívesen szavaznak egy jobboldali pártra, a Tiszára, sokan vannak, akik befogják az orrukat és úgy szavaznak a Tiszára, de nagyon sokan vannak azok is, akik nem tudnak egy jobboldali pártra szavazni.”
Nagy Dávid szintén visszautasította, hogy együttműködnének a Fidesszel, és azt hangsúlyozta, hogy ha bejutnak a parlamentbe, akkor több ellenzéki mandátum lesz, mintha csak a Tisza jutna be, ez pedig elősegíti a kormányváltást. Toroczkai László egyszerűen annyival reagált, hogy a szerinte hárompárti parlamentben ő lesz az egyetlen pártelnök, aki soha nem volt Fideszes.
Kikoptak a kamupártok
Azoknak a pártoknak, amelyek állítanak országos listát, de nem szerzik meg a szavazatok egy százalékát a választáson, vissza kell fizetniük az államtól kapott kampánytámogatást. A kisebb pártok nem rendelkeznek olyan forrásokkal, hogy ezt a büntetést megengedhessék maguknak, így a visszafizetési kötelezettség katasztrofális hír: akiknél kérdéses az egy százalékos eredmény, azok kétszer is meggondolják, hogy elinduljanak-e.
A kampánytámogatási és listaállítási szabályok nem mindig voltak ilyen szigorúak. 2014-ben még 18 párt tudott országos listát állítani, ezek közül soknak valószínűleg az állami kampánytámogatás megszerzése volt a fő motiváció. A kamupártok szerepe azonban csökkent az évek előrehaladtával: 2018-ban tíz, 2022-ben pedig már csak hat országos lista szerepelt a szavazólapon, és a korábban ismeretlen, valódi pártinfrastruktúrával nem rendelkező szervezetekre leadott szavazatok aránya is fokozatosan csökkent.