Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy helyes döntés volt megtámadni Iránt. Összeszedtük az iráni háború legfontosabb hétfői történéseit.
Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadta meg Iránt, a támadások során megölték Ali Hámenei iráni ajatollahot, sőt Donald Trump amerikai elnök vasárnap este azt nyilatkozta, hogy az iráni felső vezetés 48 kulcsemberét iktatták ki. Hétfőn este az amerikai hadsereg közölte, hogy megsemmisítették Iránnak az Ománi-öbölben állomásozó, tizenegy hajóból álló tengeri flottáját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni válaszcsapásokra nem kellett sokat várni. Hétfőig a perzsa állam légicsapásokat mért Szaúd-Arábiára, az Egyesült Arab Emírségekre és Izraelre, sőt egy brit katonai támaszpontot is dróntalálat ért Cipruson, noha arról még nincsen pontos információ, hogy iráni drón volt-e. Hétfőn délután további két drónt azonosítottak a támaszponthoz közel.
Hétfőn robbanásokra ébredtek a helyiek Dubajban, Abu-Dzabiban és Dohában is. Kora reggel az AFP azt írta, hogy füst szállt fel a kuvaiti amerikai nagykövetség épületéből, a Reuters pedig hozzátette, hogy tűzoltókat és mentőautókat láttak a környéken.
Az Euronews is megírta, mikor hétfőn délután az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága bejelentette, hogy Kuvait tévesen lelőtt három amerikai harci repülőgépet. „Március elsején, helyi idő szerint 23:03-kor három, az Epic Fury hadműveletet támogató amerikai F-15E Strike Eagle repülőgép baráti tűz miatt lezuhant Kuvait felett” - közölte a parancsnokság, hozzátéve, hogy mindez akkor történt, amikor Irán repülőkkel, ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta a térséget. Az incidenst az amerikai haderő szerint kivizsgálják. A gépek személyzete időben katapultált, személyi sérülés nem történt. Hétfőn délután az amerikai hadsereg bejelentette, hogy a három napja tartó műveletben eddig négy amerikai katona vesztette életét.
Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hétfői ülésén közölte, hogy találat érte a natanzi nukleáris létesítményt Iránban. Hozzátette, hogy Teherán nukleáris programja békés célokat szolgál. Az ENSZ atomenergia-ügynöksége később közölte, hogy nincs jele, hogy bármelyik iráni nukleáris objektum találatot kapott volna. A natanzi üzem a tavaly júniusi 12 napos háborúban is kiemelt célpont volt.
Hétfőn késő este az iráni Tasnim News Agency közölte, hogy az Iráni Forradalmi Gárda hét magas rangú parancsnoka meghalt, így Mohammad Shirazi, a főparancsnoki iroda vezetője, Mohsen Darehbaghi logisztikai vezető, Saleh Asadi hírszerzési főnökhelyettes, Akbar Ebrahimzadeh, a főparancsnoki iroda helyettes vezetője, Gholamreza Rezaeian, a rendvédelmi parancsnokság hírszerzőinek vezetője, Bahram Hosseini Motlagh műveleti főosztályvezető, illetve Hassan-Ali Tajik, logisztikai vezető.
Benzin
A háború következtében hétfőre emelkedtek az olajárak. Kora délután írtuk, hogy az olajkereskedelemben referenciaként használt West Texas Intermediate nyersolaj hordónkénti ára kezdetben mintegy 8 százalékkal emelkedett, később viszont több mint 2 százalékkal visszaesett, és 71 dolláron kereskedtek vele. A Brent nyersolaj ára 6,2 százalékkal, hordónként 77,38 dollárra emelkedett.
Teherán közölte, hogy az Arab-öbölt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szoroson nem javasolt a közlekedés. "Ez a globális energiarendszer aortája" - mondta Stephen Innes az SPI Asset Management elemzőcég munkatársa, utalva arra, hogy a tengerszoroson halad át a globális olaj- és földgázkereskedelem egyötöde. A szoros nagyjából 40 kilométer széles, így Irán felől könnyen támadhatóak az ott áthaladó hajók.
Késő este az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka azt mondta, hogy lezárták a Hormuzi-szorost, és hogy ezentúl minden keresztül haladni próbáló hajóra lőnek. Szakértők szerint drasztikus olajáremelkedés akkor következhet be, ha a szoros hetekig "zárva marad".
Megbosszulni Ali Hámeneit: beszállt a Hezbollah a háborúba
Hétfőn kora hajnalban rakétákkal és drónokkal támadta a Hezbollah a Haifa déli részén található izraeli katonai bázist. A Irán által támogatott libanoni terrorszervezet közölte, hogy azért támadtak, hogy megbosszulják Hámenei halálát. Izrael korábban jelezte, hogy nem áll szándékában Libanonra és a Hezbollahra támadni, amennyiben a Hezbollah sem támad Izraelre, de a hétfő hajnali attakra válaszul több dél-libanoni települést is evakuálásra szólított fel az izraeli haderő, Bejrútban pedig még hajnalban rakétatamadás rombolta le a Hezbollah több állását. Bejrút déli részéből óriási robbanásról számolt be a Skynews, a felvételek szerint nagy füstfelhő gomolygott utána a város felett.
A Hezbollah 2024 novembere óta nem támadt Izraelre, amikor a zsidó állam és a terrorszervezet amerikai közvetítéssel tűzszünetben állapodtak meg.
Délután már arról szóltak a hírek, hogy Libanon déli részéről ezrek menekülnek, és hatalmas a dugó a közutakon. A libanoni kormány elítélte a Hezbollahot, amiért belekeverte Libanont az iráni konfliktusba, és közölték, hogy betiltják a terrorszervezetet, noha ez a tiltás a terroristákat aligha érinti meg. Pár órával később felszólították a terrorszervezetet, hogy adják át a fegyvereiket, a libanoni hadsereget pedig arra, hogy akadályozzák meg az Izrael elleni támadásokat. Nawaf Salam libanoni miniszterelnök leszögezte, hogy Bejrút elutasít minden katonai akciót, amit Libanon területéről indítanak. Kétséges, hogy a kormány betilthatja-e a Hezbollahot, a parlamentben ugyanis a terrorszervezetnek és a szövetségeseinek is több képviselője van, akik egy ilyen lépésre nagy eséllyel nemmel szavaznának. António Costa, az Európai Tanács elnöke fordulópontnak titulálta a bejrúti kormány döntését, mellyel véget vetnének a Hezbollah katonai tevékenységének, és felelősségre vonnák azokat, akik Izraelre támadtak.
Hétfőn késő délután az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy egy izraeli légi csapásban meghalt Huszein Makled, a Hezbollah hírszerzési főnöke.
Hírügynökségek azt írták, hogy a Közel-Keleten több tucat ember halt meg Irán megtorló csapásaiban, Izraelben például tizenegyen haltak meg a Beit Semes-i zsinagógát ért rakétatámadásban. Az ország egészségügyi minisztériuma szerint Libanonban legalább harmincegy ember halt meg az izraeli légicsapások következtében.
Szó sem lehet tárgyalásról
Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára, a sokak szerint Hámenei posztjára is esélyes Ali Laridzsáni azt írta az X-en, hogy Irán nem tárgyal az Egyesült Államokkal. Laridzsáni mindezt azt követően posztolta, hogy több lap is megszellőztette, hogy Teherán közvetítőkön keresztül felvette a kapcsolatot Washingtonnal, és a múlt csütörtökön megrekedt tárgyalások folytatását kérte.
Laridzsáni szerint Donald Trump káoszba taszította a Közel-Keletet, és jobban teszi, ha az amerikai áldozatok miatt agggódik. Közölte, hogy Trump az amerikai katonákat feláldozza Izrael hatalomra törésének oltárán, és kiemelte, hogy ezt a háborút nem Irán kezdte.
Európa készenléti üzemmódban, Trump szerint négy hétig elhúzódhat a háború
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az eszkalációt el kell kerülni, és hozzátette, hogy hétfőn a Bizottság megtárgyalja a következő napok várható kihívásait, mint az olajkérdés, a közlekedés és a migráció, illetve a biztonság. Von der Leyen ingatagnak titulálta a közel-keleti helyzetet, egyben reménykeltőnek jellemezte, hogy Iránban változás állhat be, és közölte, hogy az Európai Unió támogatja, hogy az iráni nép maga dönthessen a jövőjéről.
"Bármilyen nagy Irán, a támadás négy hétig, vagy akár tovább is eltarthat" - mondta Donald Trump amerikai elnök vasárnap késő este. Hétfőn délután több elemző is azt mondta, hogy ez a négy hét több is lehet, figyelembe véve Irán megtorló támadásainak mértékét.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter Párizsban elítélte, hogy Izrael és az Egyesült Államok az ENSZ-ben folytatott vita nélkül támadták meg Iránt, de Iránt is bírálta a megtorló támadások miatt. Johan Wadephul német külügyminiszter azt mondta, hogy Németország kimarad az offenzívából.