Szeptemberben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kilenc hónapnyi tárgyalás után keretmegállapodást kötött intézményeik kapcsolatának jellegéről. Az Európai Tanács egyes tagjainak viszont ez aligha tetszik.
A Politico egy, a birtokába jutott levél alapján azt írja, hogy az EU-tagállamok jogi lépésekkel fenyegetik a Bizottságot az EP-nek adott hatáskörök mértéke miatt. A brüsszeli lap szerint a levél végleges szövegét az uniós országok szerdán hagyják jóvá, de az biztos, hogy kifogásolják a Parlament és a Bizottság között tavaly létrejött megállapodást, mely nagyobb beleszólást biztosít a törvényhozásnak olyan folyamatokba, melyekbe eddig nem volt ráhatása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU-s nemzeteket képviselő Európai Tanács és a polgárok által közvetlenül megválasztott törvényhozókból álló Európai Parlament közösen alakítják a Bizottság, tehát az EU végrehajtó ága által javasolt törvényeket. A Parlamentet gyakran kisebbik partnerként kezelik, de az EP az évek során igyekezett kiterjeszteni befolyását a jogalkotási folyamatra, ráadásul erőteljesen védte szerepét a bíróságon, valahányszor úgy vélte, hogy igazságtalanul félreállították. Az EU-s országok vezetését bosszantja a Bizottság azon ígérete, ami biztosítaná a Tanács és a Parlament „egyenlő helyzetét” a jogalkotási folyamatban. „Ez nem így van” – áll a levélben, hozzátéve, hogy ezt az EU alapszerződései „egyértelműen bizonyítják”, miként azt is, hogy a Tanácsnak nagyobb a hatalma, mint a Parlamentnek.
Az uniós országok számára szintén probléma, hogy az EP-képviselők nagyobb befolyást kapnak a nemzetközi megállapodások esetén, ilyen volt például a Mercosur-megállapodás. Amennyiben a Parlament és a Bizottság nem módosítja a megállapodás „problémás” részeit, „a Tanács fenntartja a jogot, hogy megtegye a megfelelő lépéseket előjogainak védelme érdekében, beleértve azt is, hogy bírósághoz fordulnak.”
A Metsola és a Von der Leyen közötti megállapodást az EP március 9. és 12. között ratifikálja, majd ezt követően a Bizottság is aláírja. Sven Simon EP-képviselő, egyben az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke cáfolta a hatalomátvétellel kapcsolatos állításokat. „Biztos vagyok a kompetenciák és az intézményi egyensúly értékelésében, és semmiféle aggodalomra nem látok okot” – mondta a Politicónak Simon, hozzátéve, hogy szerinte „sajnálatos”, hogy az országok „egyre inkább az intézményi védekezéssel, a nemzeti reflexekkel és az eljárási apróságokkal vannak elfoglalva ahelyett, hogy a közös felelősségünkre összpontosítanának Európa határozott előremozdításáért."
Az Európai Tanács soros elnökségét vivő Ciprus közölte, hogy a Bizottság és a Parlament közötti megállapodás szerepel az uniós nagykövetek szerdai ülésének napirendjén. „A cél az, hogy a Tanács jóváhagyjon egy, a Parlamentnek és a Bizottságnak küldendő levelet, és megbeszélést folytasson a témáról” – mondták, hozzátéve, hogy a Tanács aggodalmát fejezte ki a felülvizsgált keretmegállapodással kapcsolatban, annak előjogaival és a szerződések által létrehozott intézményi egyensúllyal összefüggésben.”
Miért ideges a Tanács?
Az Európai Tanács levele elutasítja a megállapodás azon részeit, amelyek lehetővé tennék a Parlament jelenlétét a nemzetközi tárgyalásokon. "A szerződések nem biztosítanak konzultációs jogot az EP-nek a tárgyalások szakaszában, hanem csak tájékoztatási jogot, amely nem foglalja magában és nem is indokolja a parlamenti képviselők részvételét a koordinációs üléseken” – áll a levélben.
A Tanácsnak az sem tetszik, hogy egy záradék előírná a Bizottság számára, hogy a Parlament jóváhagyását kérje a kereskedelmi megállapodások ideiglenes hatálybalépése előtt, amikor azok még ratifikálás alatt állnak. A szerződések értelmében csak a Tanácsnak van beleszólása egy kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásának engedélyezésébe. A Bizottság és a Parlament közötti megállapodásnak része az előbbi ígérete, és részletes indoklást ad, hogy miként válik lehetővé a Bizottság és a Tanács számára, hogy vészhelyzetben megkerülje a Parlamentet. Míg a szerződések kizárólag a Bizottságot ruházzák fel jogalkotási javaslatok benyújtásának vagy módosításának jogkörével, a Parlament egyre inkább arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az EP-képviselők kérésére készítsen törvénytervezeteket. Az új megállapodás értelmében a Bizottság vállalja, hogy részletes indoklást ad, ha nem teljesíti a Parlament törvénytervezet-tervezetre vonatkozó kérését, egyben ígéretet tesz arra, hogy technikai és pénzügyi támogatást nyújt a törvényhozóknak a javasolt jogszabályok tesztelésére irányuló projektek kidolgozásához. A Tanács azzal érvel, hogy ez elbillenti az egyensúlyt az uniós jogalkotás centrumában, ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy a Bizottság eltér a semleges közvetítői szerepétől, és a Parlament „kedvezőbb pozícióba” kerül a Tanáccsal szemben. A fentebb is idézett Sven Simon szerint nincs miért aggódni a Tanácsban, mivel az új szöveg követi az uniós jogot, és „megerősíti a demokratikus elszámoltathatóságot. Ez nem intézményi rivalizálás kérdése, hanem annak a folyamatnak a része, amivel az Uniót átláthatóbbá tehetjük, és könnyebben reagálhatunk az EU-s polgárok igényeire” – summázta a képviselő.