Az uniós országok megosztottak abban a kérdésben, hogy átvegyék-e az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) védelmi feladatait, még mielőtt az Európai Bizottság 2026 második felében felülvizsgálja a hivatal mandátumát.
Az Európai Tanács december 12-i keltezésű feljegyzésében summázza a Frontex jövőjével kapcsolatban folytatott korábbi tanácsi megbeszéléseket, kiemelve a fővárosok közötti nézeteltéréseket az ügynökség új mandátumával kapcsolatban. Egyes EU-s tagállamokban felmerül a kérdés, hogy a Frontexnek fel kellene-e vennie a nemzetközi vizeken található víz alatti infrastruktúra védelmét a portfóliójába?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy tíz uniós országból álló csoport a múlt héten egy, az Euractiv által megtekintett nem hivatalos dokumentumot is küldött az Európai Bizottságnak, melyben a Frontex prioritásaként emelte ki a drónok és a drónok elleni küzdelemmel kapcsolatos megfigyelőeszközök beszerzését. A csoportba Csehország, Horvátország, Magyarország, Görögország, Spanyolország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovénia tartozik.
A Tanács tavaly szeptember óta tárgyalja a Frontex jövőbeli szerepét, hivatkozva az EU határain leselkedő különféle hibrid fenyegetésekre, de arról még nincs egyértelmű vélekedés, hogy a drónbetörések és az infrastruktúra elleni támadások is beletartozhatnak-e ebbe a meghatározásba, vagy csak a migráció.
Az ukrajnai háború 2022 februári kezdete óta a balti államok különösen kitettek a kritikus infrastruktúrájuk elleni támadásoknak. Átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, feltehetően a Kremlhez köthető tankhajók ismételten elvágták vagy megrongálták a Balti-tengeren található tenger alatti kábeleket, veszélyeztetve a régió kommunikációját. "A tenger alatti infrastruktúrával kapcsolatos fő kihívás az állandó erős jelenlét, hogy támadás esetén gyorsan lehessen reagálni" – mondta Sidharth Kaushal, a Royal United Service Institute vezető kutatója .
2025-ben a NATO elindította a Baltic Sentry műveletet, amelynek célja az ilyen támadások hatékonyabb elhárítása. Az Euractivnak adott interjújában azonban Andris Sprūds lett védelmi miniszter megjegyezte, hogy a víz alatti incidensek megelőzése továbbra is „kihívást jelent”. Carlo Masala, a müncheni Német Fegyveres Erők Egyetemén lévő hírszerzési és biztonsági tanulmányokkal foglalkozó központ vezetője szerint viszont „a Frontex járőrözése eleve módszere lehet a tenger alatti infrastruktúra védelmének, mivel a parti őrségek által használt hajók drónellenes rendszerekkel vagy lézeres eszközökkel való felszerelése segíthet az infrastruktúra elleni támadások eltérítésében."
Tisztázni kell a szervezet szerepét
Az Európai Tanács feljegyzézében említenek egy szintén több EU-s országból álló csoportot, akik azzal érvelnek, hogy a Frontexnek kerülnie kellene a „védelmi ügyekben” való bármilyen szerepet, mert az továbbra is a nemzetállamok hatáskörébe tartozik. "A Frontex már most is számos feladatot lát el, ezek közé tartozik a határok védelme, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, a határok megfigyelése és a kockázatelemzés – magyarázta Davide Colombi, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának bel- és igazságügyi kutatója, hozzátéve, hogy az uniós országok jellemzően kérik a Frontexet, hogy segítsen nekik, ami azt jelenti, hogy az országok eldönthetik, hogy mely konkrét feladatokhoz van szükségük támogatásra. - Az ügynökség segítheti a munkát egy külső határátkelőhelyen, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a határőrizetben is segíteni fognak.”
Az Európai Bizottság ennek ellenére fontolgatja a Frontex feladatainak kibővítését. Az uniós országok még tavaly ősszel kezdték megvitatni a Frontex feladatait, így a hibrid fenyegetések kezelését, azt javasolva, hogy az ügynökség segítse az országokat a légtérfigyelésében.
Az Euractiv által megtekintett másik tanácsi feljegyzésben az áll, hogy tavaly novemberben az uniós országok a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia terén is megvitatták az országok segítését, és hogy miként támogassák őket „a változó hibrid és technológiai fenyegetésekkel szemben.” A lapnak egy, az ügyhöz közel álló forrás azt mondta, hogy a nemzeti szakértők várhatóan március elején, munkacsoporti szinten folytatják a megbeszéléseket az ügynökség jövőjéről .