Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy Oroszország "szándékosan támadta meg" az azerbajdzsáni nagykövetséget és annak infrastruktúráját Ukrajnában, még azután is, hogy Baku megadta Moszkvának diplomáciai képviseleteinek koordinátáit.
A tavalyi ukrajnai többszöri orosz támadás "szándékosan" Azerbajdzsán kijevi diplomáciai képviseletét és ukrajnai infrastruktúráját vette célba - mondta Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök szombaton a müncheni biztonsági konferencián, amit Oroszország Azerbajdzsánnal szembeni "barátságtalan" cselekedetnek minősített.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Alijev kijelentette, hogy "nemcsak Azerbajdzsán ukrajnai infrastruktúrája ellen, hanem Azerbajdzsán ukrajnai nagykövetsége ellen is három támadás történt".
Az azeri elnök elárulta, hogy miután a nagykövetséget először érte orosz támadás, "először el tudtuk képzelni, hogy baleset történt, és átadtuk orosz kollégáinknak Azerbajdzsán diplomáciai képviseleteinek összes koordinátáját, beleértve a konzuli osztályokat, kulturális központjainkat és a nagykövetséget".
Ezt azonban két újabb csapás követte, amelyek Alijev szerint "szándékos támadások voltak Azerbajdzsán diplomáciai képviseletei ellen".
A három incidensre az azerbajdzsáni nagykövetség közelében 2025 júliusában, augusztusában és novemberében elkövetett orosz bombamerényletek során került sor.
Korábban az Azerbaijan Airlines 8243-as járatának lezuhanása miatt támadt feszültség a két álam között. A Bakuból Groznijba tartó gép a kazahsztáni Aktau közelében zuhant le, a halálos áldozatok száma 38 volt. Az eseményekért az orosz elnök bocsánatot kért.
Azerbajdzsán külügyminisztériuma közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az Iszkander típusú rakéták becsapódása a nagykövetség területére súlyos károkat okozott, de nem követelt áldozatokat.
Alijev megemlítette továbbá az orosz csapások által okozott károkat Azerbajdzsán infrastruktúrájában Ukrajnában, például a SOCAR állami olajvállalat energetikai létesítményeiben. A SOCAR, amely jelentős jelenléttel rendelkezik Ukrajnában, a múlt nyár folyamán többször is célba vették, beleértve az Ukrajnába irányuló azerbajdzsáni gázszállítások szempontjából kritikus infrastruktúrát.
Azerbajdzsán külügyminisztériuma korábban közölte, hogy a csapásokban több alkalmazott megsérült.
"Mi csak diplomáciai úton járunk el, mást nem tehetünk" - mondta Alijev, elárulva, hogy az ukrajnai orosz nagykövetet behívták az azerbajdzsáni külügyminisztériumba, és "diplomáciai jegyzékeket" és "különleges nyilatkozatokat" adtak át az orosz akciókkal kapcsolatban.
"Természetesen ez egy Azerbajdzsánnal szemben barátságtalannak tekintett cselekedet, és Azerbajdzsán kormánya minden szükséges diplomáciai lépést megtett" - tette hozzá Alijev.
Oroszország következetesen tagadta, hogy az azerbajdzsáni diplomáciai vagy energetikai létesítmények elleni ukrajnai csapásai szándékosak lettek volna, és ezeket az incidenseket "véletlenszerűnek" vagy az ukrán légvédelem meghibásodásából eredőnek, de "törvényes ukrán katonai célpontok" elleni szükséges csapásoknak is nyilvánította.
Alijev szavaira reagálva az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy "az azerbajdzsáni diplomáciai képviselet (kijevi) épületében keletkezett károkat valószínűleg az ukrán légvédelmi rendszerek meghibásodása, feltehetően egy Patriot rakéta becsapódása okozta". (Az orosz híradásokban gyakran ismétlődő elem, hogy a károkozásokat a védekező fél rovásár írják.)
A november 14-i harmadik incidens után az orosz külügyminisztérium "őszinte sajnálatát" fejezte ki az azerbajdzsáni nagykövetség épületében az ukrán fővárosban keletkezett károk miatt.