Egy húsz éves jogszabályt írt felül a venezuelai parlament.
Elfogadta a venezuelai parlament azt a törvénycsomagot, amely húsz év után újra megnyitja az ország olajiparát a külföldi befektetők előtt. Az új törvények teljes kontrollt biztosítanak a magánvállalatoknak az olajkitermelés és eladás terén, és lehetővé teszik az állam és a magánvállalatok közti jogviták független elbírálását.
Venezuela húsz évvel ezelőtt, még a Chavez-érában üldözte el az országban működő, jellemzően amerikai olajvállalatokat, és államosította majdnem az egész szektort.
Januárban az Egyesült Államok egy katonai akció során elfogta Chavez utódját, Nicolas Madurot, az új vezetés pedig ígéretet tett, hogy lehetővé teszi a külföldi befektetők visszatérését.
Az ország megbízott elnöke, Delcy Rodríguez az állami olajvállalat dolgozói előtt írta alá a törvényt. Az amerikai pénzügyminisztérium válaszul megkezdte a venezuelai olajipart megbénító korábbi szankciók kivezetését.
Speciális helyzet
Korábban azt írtuk, hogy a venezuelai olajüzletet leginkább úgy lehet félreérteni, ha egy szokásos iparági történetként értelmezzük, tehát kizárólag az olajtartalékok, a fúrótornyok, a beruházások és a kitermelés szempontjából vizsgáljuk – csakhogy ezek a dolgok kevésbé számítanak, ha onnan nézzük, hogy az olaj mennyire szervesen beépült Venezuela politikai DNS-ébe.
Venezuela rendelkezik a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával, de történelme során az átlagpolgárok csakis korlátozott mértékben részesültek a geológiai adottságaikból esetlegesen fakadó nyereségből. Az olajtartalékok nagyrészt az Orinoco folyó medre és a korábban erősebben kiaknázott Maracaibo-tó környékén találhatóak.
A január eleji amerikai beavatkozást követően a venezuelai olajtartalékok jövője ismét elsődleges kérdéssé vált, miként az is, hogy az olajtartalékok mit jelenthetnek a hétköznapi polgárok megélhetése szempontjából. "A helyzet bizonytalan. Egyelőre képlékeny, hogy merre tartanak a dolgok" - summázta Tiziano Breda, az Armed Conflict Location and Event Data projekt Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős vezető elemzője.
Elemzők korábban azt mondták, hogy három olyan "bizonytalansági" faktor van, mely vaskosan kihat a venezulai olajpiac jövőjére:
- az olajcégek azt mérlegelik, hogy beindítsák-e a fúrást Venezuelában,
- a biztosítók azt, hogy a karibi hajózási útvonalakon csökkentsék-e a kockázati díjakat,
- a finomítók pedig azt, hogy átálljanak-e arra a nehezebben feldolgozható kőolajra, melyet Venezuela "alól" bányászhatnak.
Az új törvény a három bizonytalansági faktor mögött lévő kérdésekből többre is pozitív választ ad.