Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét nemzetközi emléknappá.
Auschwitz–Birkenau, a legnagyobb náci haláltábor felszabadításának 81. évfordulójára emlékeztek a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A résztvevők közösen hajtottak fejet a vészkorszak hatmillió európai, köztük félmillió magyar áldozatának emléke előtt.
Az áldozatok emlékfalánál gyászimát mondott Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Orthodox Rabbinátus elnöke, valamint Zucker Immánuel kántor.
"A faji ideológia önmagából fakadóan nem belátó, nem mérlegelő, hanem elvakult torzulása a valóság érzékelésének" - emelte ki beszédében Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely kuratóriumának elnöke.
"Ennek a torzulásnak az áldozatai voltak a Harmadik Birodalom birodalom utolsó pillanatáig a bergen-belseni, a dachaui, a mauthauseni és más táborok deportáltjai. A legnagyobb magyar temető ezek között Auschwitz. Itt nemcsak a munkaképes középkorúak pusztultak el, hanem a múltat képviselő idősek és a jövőt jelentő gyermekek is" tette hozzá.
Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt milliókról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessen meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.
1941 és 1945 között a magyar zsidóság mintegy kétharmada veszítette életét. 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.