Egy szervezet szerepeltetéséről a terrorlistán nem a Parlament, hanem a Tanács dönt, de az iráni véres fejlemények tükrében a vita már elkezdődött az IRGC minősítéséről.
Az Európai Parlament január 22-én állásfoglalást fogadott el, amelyben elítéli az iráni tüntetők lemészárlását, és gyakorlati uniós fellépést sürget az elnyomásért felelős hatóságokkal és intézményekkel szemben.
A Parlament ezután felszólította az Európai Unió Tanácsát, hogy haladéktalanul nyilvánítsa terrorszervezetnek a Forradalmi Gárdát, valamint a Baszidzs a Kudsz erőket, és hajtson végre uniós korlátozó intézkedéseket, beleértve a vagyonbefagyasztást és a vízumtilalmat ezekkel a szervezetekkel szemben.
Hogyan kerül egy szervezet vagy csoport az EU terrorista listájára?
Az Európai Unió először 2001 decemberében, a szeptember 11-i terrortámadások után fogadott el korlátozó intézkedéseket a terrorcselekményekben részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben, és a keretrendszeren belül szankciókat vezetett be a például az ISIS, az al-Kaida, a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád ellen.
Ez a lista az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának végrehajtása céljából készült, és a végrehajtásának jogi feltételeinek elősegítése érdekében az Európai Unió két uniós szintű indítványt is jóváhagyott a „terrorizmus elleni küzdelem céljából meghatározott személyekkel és szervezetekkel szembeni különleges intézkedések bevezetése” tárgyában.
Jelenleg 13 személy és 22 csoport, illetve szervezet szerepel az Európai Unió terrorista listáján.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) terrorszervezetként való jegyzékbe vételére irányuló kérésnek az Európai Unióban fontos következményei vannak, mind szimbolikusan, mind gyakorlatilag. Azonban még hosszú út áll előttünk, mielőtt ez a kérés valósággá válik. A Tanácsban is a következő előfeltételeket vették figyelembe a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben hozott döntésekhez:
Az első előfeltétel, hogy új személyeket, csoportokat és szervezeteket csak akkor lehessen felvenni erre a „listára”, ha egy tagállam vagy egy harmadik ország illetékes hatósága már hozott velük kapcsolatban bírósági határozatot. A döntés tárgya a következő két dolog egyike is lehet: terrorcselekmény miatti nyomozás vagy büntetőeljárás lefolytatása, ilyen cselekmény elkövetésének kísérlete, abban való részvétel vagy annak elősegítése. Eleendő feltétel lehet az elítélés bármely cselekményért.
Más szóval, ahogy Josep Borrell, az EU korábbi külpolitikai főképviselője 2023-ban kifejtette: „Ez nem olyasmi, amit bírósági vélemény nélkül el lehet dönteni, és nem mondhatod azt, hogy terroristának tartalak, mert nem kedvellek. Ezt akkor kell megtenni, amikor az egyik uniós tagállam bírósága jogi nyilatkozatot vagy konkrét elítélést adott ki ellenük, és akkor uniós szinten döntenek róla.”
A németországi Düsseldorfi Felsőbíróság 2023 decemberében hozott egy ítéletet, amelyet a mai napig idéznek az európai jogi és politikai körökben.
A bíróság kimondta, hogy iráni állami intézmények álltak a 2022-es bochumi zsinagóga elleni támadás tervének hátterében. Az ítéletet Babak G., egy német-iráni állampolgárságú férfi ellen indított ügyben hozták meg, akit egy zsinagóga felgyújtásának tervezésében és összeesküvésében ítéltek el.
A bíróság megerősítette a támadás és a hivatalos iráni intézmények közötti működési kapcsolatot, és bár az IRGC nincs kifejezetten megnevezve az ítéletben. Politikai vitákban és hiteles médiaelemzésekben ezt az összeesküvést az IRGC-nek vagy ügynökségeinek tulajdonítják.
2024 közepén bejelentették, hogy az Európai Unió Tanácsának Jogi Osztálya a német és több más ország delegációjának kérésére megerősítette, hogy a düsseldorfi bíróság által kiadott ítélet képezheti az alapját a Forradalmi Gárda terrorszervezetek listájára való felvételének.
Úgy tűnik, ez elhárította az egyik legfontosabb jogi akadályt az IRGC EU terrorista listájára való felvétele elől. Korábban, 2024-ben még azt is bejelentették, hogy Németország több más európai országgal együtt a düsseldorfi bíróság ugyanezen ítélete alapján az IRGC EU terrorista csoportok listájára való felvételét kéri.
A listára való felkerüléséhez mind a 27 tagállamának pozitív szavazata szükséges.
Amennyiben egy személyt vagy szervezetet felvesznek az EU „terrorista csoportok” listájára, az összes tagállam külügyminiszterének egyhangúlag kell jóváhagynia azt.
A gyakorlatban az Európa Tanács vonakodik bármilyen olyan folyamat elindításától, amely kollektív megállapodást igényel, kivéve, ha biztos abban, hogy minden tagállam hajlandó megvitatni egy adott kérdést. Más szóval, az IRGC terrorszervezetként való nyilvánításával kapcsolatos vita hiánya önmagában is az egység hiányát jelzi a tagállamok között ebben a kérdésben.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország ellenállása?
Legalább három ország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország úgy tűnik, ellenzi az IRGC listára való felvételét, ahogy azt Bart Grotius holland európai parlamenti képviselő keddi, az Európai Parlamentben elmondott beszédében is említette.
Bár az ellenállás egyértelmű okát még nem jelentették be, egyes országok esetleg nem akarják terrorszervezetként nyilvánítani az IRGC-t, mivel félnek az iráni megtorlástól, különösen biztonsági kérdésekben, vagy hogy megőrizzék a nukleáris megállapodás újratárgyalásának lehetőségét. Szempont lehet - és az is - az adott országba betelepedett iszlamista csoportoktól való félelem. Ez tipikusan jellemző a nevezett három államra, míg Németország határozottabb állásponton van.
Ezért az IRGC-t továbbra is egy érzékeny kormányzati intézménynek tekintik, és egy ilyen döntés meghozatalát bonyolultabbnak tartják, mint egy nem kormányzati intézménnyel kapcsolatos döntést.
„Nem minden tagállam ért egyet ebben” – mondta Kaia Kalas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament törvényhozói előtt. „Az Iránnal való nyílt kommunikáció fenntartásának is részét kell képeznie érdekeink védelmének és a szükséges esetekben a kapcsolattartás lehetővé tételének, különösen az Iránban fogva tartott európai állampolgárok és a támogatásunkra számító számos politikai aktivista számára.”
Az Iránban bebörtönzött francia állampolgárok (Cecil Kohler és Jacques Paris) kérdése az egyik fontos tényező, amely befolyásolja Párizs véleményét, és végső soron Franciaország álláspontját is az IRGC terroristának nyilvánításáról szóló döntéssel kapcsolatban. Ez egy olyan kérdés, amelyre Franciaország mindig figyelmet fordít, amikor kemény álláspontot képvisel Iránnal kapcsolatban.
Párizs többször is kijelentette, hogy Teheránnal kapcsolatos megközelítése megváltozott, hogy felgyorsítsa a szabadon bocsátásukat.
Mi a következménye annak, ha az IRGC felkerül a listára
Az első következmény a csoporttal és fióktelepeivel szembeni gazdasági szankciók, amelyek magukban foglalják ezen szervezetek tagjainak az Európai Unió egész területére történő utazási tilalmát, vagyonuk befagyasztását és az európai pénzügyi rendszerhez való hozzáférés blokkolását, valamint az ezen személyekkel és szervezetekkel való együttműködés, illetve pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosításának tilalmát.
Ennek megfelelően a csoport által Európában tartott bármely pénzeszköz vagyonbefagyasztás alá esik, és semmilyen pénz vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható a csoport egyetlen tagja rendelkezésére sem közvetlenül, sem közvetve. Ez megakadályozná azt is, hogy az IRGC „terrorista meghatalmazotti csoportjait” Európához kapcsolódó útvonalakon keresztül finanszírozzák.
Az IRGC terrorszervezetként való nyilvánítása több lenne, mint egy üzenetküldő kampány, és növelné Irán nemzetközi bűncselekményeinek elkövetésével járó költségeket.
Irán jelenleg olyan tevékenységekben vesz részt, amelyeket az Európai Unió terrorcselekményekként határoz meg, de Teherán még csak nem is aggódik amiatt, hogy ezek a cselekmények lelepleződnek. Azért, mert még ezeknek a terveknek és összeesküvéseknek a leleplezése is kevésbe került az Iszlám Köztársaságnak.
Irán mindig is magasnak minősítette az ilyen bűncselekmények elkövetésének lehetséges előnyeit, és alacsonynak a lebukás költségeit. Ha az EU komolyan felelősségre vonja Iránt terrorcselekményeiért, akkor az iráni tisztviselők kénytelenek lesznek újragondolni költség-haszon elemzésüket, valamint az olyan agresszív és rosszindulatú politikák hasznosságát, mint az emberek meggyilkolásának és elrablásának összeesküvését Európa utcáin.
Állásfoglalás a politikai nyomás fokozásáról
Az Európai Parlament állásfoglalása fordulópontot jelenthet, de nem „kötelező” döntés, hanem politikai nyomásgyakorlás az Európai Unió Tanácsára, hogy döntést hozzon ebben az ügyben.
Azonban még ha ezek a lépések nem is járnak sikerrel, ennek a határozatnak akkor is fontos következményei lehetnek. Ez a döntés, az európai parlamentek és a nemzeti kormányok hasonló támogatásával együtt, elősegítené az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatos globális tudatosság növelését és a nemzetközi nyomás fokozását.
Egyben az állásfoglalás szolidaritási kiáltást is jelenthet az iráni néppel.