Egy új jelentés szerint Iránban eddig legalább 16,500 halott maradt hátra a "digitális sötétség” alatt elkövetett mészárlásokban. A halálos esetek száma növekedhet.
„Tíz percetek van sírni” – mondta egy tiszt a házaspárnak, amikor megtalálták huszonéves lányuk holttestét a tetemek között, akiket Iszfahán utcáin lőttek le.
Miután napokig hullaházakat és kórházakat kutattak át, mintegy 3,700 fontot fizettek ki úgynevezett „golyópénzként”, amit a biztonsági erők követelnek a halottak megvizsgálásáért. A holttestet végül egy régi sírba dobták, tudósít a The Sunday Times.
Az elmúlt tíz napban a teljes kommunikációs és internet-leállás miatt több tízezer iráninak fogalma sem volt arról, hogy szeretteik élnek-e vagy holtak, miközben a rezsim próbálta elfojtani a tüntetéseket. Szombaton Irán legfelsőbb vezetője, Khamenei ajatollah először ismerte el, hogy „több ezren” haltak meg a három héttel ezelőtt kezdődött tüntetések óta.
Az állami televízióban a nemzethez intézett beszédében a főpap a tüntetőket hibáztatta, az „Egyesült Államok gyalogosainak” nevezve őket, és azt állítva, hogy a tüntetők külföldről importált éles lőszerrel voltak felfegyverezve.
A The Sunday Times egy új jelentést szerzett meg a helyszínen lévő orvosoktól, amely szerint legalább 16,500 tüntető halt meg és 330 000 megsérült, többségük a kétnapos teljes mészárlás során. További összecsapások esetén, illetve ha a sebesültek közül is lesznek még halottak, az áldozatok száma erősen növekedhet. Erre sajnálatos esélyt ad a korházak ellátottságának kimerülése.
Nem látható át, hogy az utcai öldökléseken túl hány áldozatot követeltek a rezsimhez hű olyan félkatonai szervezetek vagy bűnbandák, mint a Basidzs, amelyek saját akcióik során törtek be lakóházakba, vagy öltek meg embereket közterületen. Az X-en megjelent egyik felvétel egy lakóház biztonsági kameráin keresztül mutat be egy ilyen tipikus támadást.
A nyílt terror napjainak áldozatai többségükben 30 év alattiak voltak. Instagram-bejegyzések számolnak be egy 23 éves női divattervező, három fiatal labdarúgó, – egy 21 éves bajnok kosárlabdázó, egy pályakezdő filmrendező és a Bristoli Egyetemen doktorálásra készülő diák haláláról.
„Ez a brutalitás új szintje”
Amir Parasta professzor, iráni-német szemsebész elmondása szerint a 2022-es hidzsab-lázadás idején „gumilövedékeket és sörétes puskákat használtak, ezúttal viszont már katonai szintű fegyvereket vetettek be. Az általunk látott sebeket éles lőszer és repesz okozta, a fejen, a nyakon és a mellkason”. Egy másik személy azt mondta: „A háztetőkön lévő mesterlövészek hátulról lőtték az embereket a fejükbe. Sétáltunk, amikor hirtelen több mellettünk álló ember is a földre rogyott, vérben fürödve. Amikor megpróbáltunk feléjük menni, hogy elvigyük a holttesteket, tüzet nyitottak ránk.”
Mivel a rezsim a Starlink műholdas technológia korlátozását rendelte el, az orvosok beszámolóit és megrázó videóit Dr. Parasta bocsátotta a The Sunday Times rendelkezésére.
Egy másik személy, akinek a múlt héten sikerült elhagynia Iránt, azt mondta: „A bátyám a Noor klinikán dolgozik. Azt mondta, hogy egyetlen éjszaka alatt, és csak Teheránban, több mint 800 esetben távolítottak el valakinek szemét sörétes puskával leadott lövések miatt. Más városok kórházaiban dolgozó orvosokkal folytatott beszélgetései alapján a számok rendkívül magasak, valószínűleg több mint 8,000 embert vakítottak meg sörétes puskalövések országszerte.”
Sokan haltak meg vérhiány miatt. Bár több kórházban maguk az orvosi személyzet adtak vért a betegek életben tartására, de egyes esetekben a biztonsági erők megtagadták a vérátömlesztés engedélyezését. „Órákon át küzdünk életek megmentéséért, csak hogy aztán betegeket veszítsünk, mert nem kaphatnak vérátömlesztést” – mondta egy teheráni sebész. „Ez népirtás a digitális sötétség leple alatt” – mondja Parasta. „Azt mondták, addig ölnek, amíg az ellenállás véget nem ér, és ezt teszik is.”
Egy Iránból érkező tüntető azt nyilatkozta a The Sunday Timesnak, hogy „a szemen lőtt sérülteket a biztonsági erők azonnal elrabolták a műtőkből”.
Egy személy, akinek sikerült kijutnia az országból, azt mondta: „Mindenhol ellenőrzőpontokat állítottak fel. Átkutatják mindenkinek a telefonját, átnézik a fotógalériákat. Ha valakin golyónyomokat találnak, feltételezik, hogy tüntetésen volt, és azonnal letartóztatják.”
„Ez szörnyű, ez egy valós horrortörténet, még soha nem láttam ehhez hasonlót” – mondta a 29 éves iszfaháni Saba Latif, aki jelenleg Chicagóban tanul, és aki először 14 évesen tüntetett a 2009-es kudarcos zöld forradalom idején. „Egész családokat lőttek le az autóikban.”
Holly Dagres, a Washington Intézet vezető munkatársa azt mondja, hogy ez a „világ első Z generációs forradalmának” folytatása, amely 2022 szeptemberében indult. A fiatalok kiutat találtak a cenzúra és a megfigyelés megkerülésére, kis csoportokban gyűltek össze, és a játékoldalakon chatszobáiban kommunikáltak.
„Az iráni Z generáció a globalizált Z generáció része, az első, aki úgy született, hogy internet volt az ujjai között, még akkor is, ha VPN-t kell használniuk a dolgok eléréséhez” – mondta Dagres. „A fiatal irániak látják, hogyan él a világ többi része, és lemaradva érzik magukat.
„Nyugati ruhákat viselnek, angol szlenget használnak perzsa nyelven, ugyanazokat a filmeket és zenéket nézik, mint a nyugati fiatalok, így hozták létre ezt a szubkultúrát. Normális életet akarnak, de a rezsim nem hajlandó ezt megadni. Amikor azt látod, hogy nem viselnek hidzsábot, vagy utcasarkokon zavarognak, az nem az iszlám rezsim reformjainak köszönhető, hanem mert ezek a gyerekek nem hajlanak meg az iszlám rezsim nyomása alatt.”
Egy személy, akinek sikerült kijutnia az országból, ezt mondta: „Minden nap nagy teherautók érkeznek, egymásra halmozott holttesteket cipelve, és a családoknak meg kell keresniük szeretteiket. Az utcák vérszagúak. Egész nap az IRGC erői fegyverekkel és maszkokkal az arcukon járőröznek a városban, fenyegetve az embereket.”
Egyelőre a tüntetéseket is elfojtották, de sokan úgy vélik, hogy ezúttal más a helyzet. „Valami alapvetően megváltozott” – mondta Burcu Ozcelik, a londoni székhelyű Royal United Services Institute vezető kutatója. „A hangulat megváltozott belföldön, és olyan repedések vannak a rendszerben, amilyeneket még soha nem láttunk”.
Egyelőre az utcák szinte üresek. Csalódást keltett, hogy Donald Trump múlt heti ígéretét, miszerint „jön a segítség”, nem tartották be. Ehelyett csütörtökön Trump megköszönte a rezsimnek, hogy nem hajtottak végre 800 kivégzést. „Nagy tiszteletben tartom azt a tényt, hogy az összes tervezett akasztást, amelyekre tegnap kellett volna sor kerülnie (több mint 800-at), Irán vezetése lemondta” – írta a Truth Social oldalon. „Köszönöm!”
A tüntetők abban reménykednek, hogy ez csak a szeszélyes amerikai elnök csele. A felkelés fegyvertelen, és kevesen hiszik, hogy a változás külső segítség nélkül is bekövetkezhet. „Ha nem jön el, félek, mi fog történni” – tette hozzá.