Tizenegy jelölt indul a vasárnapi portugál elnökválasztáson. A választók politikai szimpátiája miatt fragmentált a jelöltek támogatottsága, ami azt jelenti, hogy várhatóan senki nem éri el a biztos győzelemhez szükséges 50%-ot. Emiatt február 8-ára kiírták az elnökválasztás második fordulóját.
Tizenegy jelölt indul a vasárnapi portugál elnökválasztáson. A szakértők szerint a támogatotság mintája fragmentált, ami azt jelenti, hogy egyetlen jelölt sem fog rajt-cél győzelmet aratni, hanem kis különbségek várhatóak az első forduló eredményeiben.
A portugál elnök személye általában egyetlen fordulóban eldől: ahhoz, hogy valaki a biztos támogatottságot elnyerje 50%-ot kell elérnie. Ez a jelenlegi politikai küzdelemben elképzelhetetlen. Az elemzők arra számítanak, hogy egy második fordulót is kell tartani, amit február 8-ra írtak ki. Második fordulóba az első forduló két legtöbb szavazatot kapott jelöltje jut. Portugál elnök az lesz, aki a második forduló két jelöltje közül a győztes.
Aki megnyeri a választást, Marcelo Rebelo de Sousa jobbközép elnököt váltja majd, aki két ciklust, azaz kétszer öt évet töltött a hivatalában.
A vasárnapi elnökválasztásokon több mint 11 millióan jogosultak szavazni. A nap végén várhatóan eredményt hirdetnek.
Tolakodás az elnöki posztért
A felmérések szerint öt esélyes jelölt van, aki második fordulóba juthat. A két fő jelölt az ország politikai váltógazdaságát jelentő két "régi" párt egykori vezetője: egyikük Luís Marques Mendes a jelenleg kormányon lévő, Luís Montenegro vezette jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke (2005-2007), a másikuk António José Seguro, a balközép Szocialista Párt (PS) korábbi vezetője.
A harmadik nagy esélyes André Ventura, a populista bevándorlás ellenes Chega párt vezetője. A Chega bevándorlásra és a lakhatási válságra alapozott politikai programjával hat éves fennállása alatt a portugál parlament legnagyobb ellenzéki pártjává nőtt a 2025-ös parlamenti választásokra.
A függetlenként induló Henrique Gouveia e Melo nyugalmazott ellentengernagy népszerűsége abban áll, hogy a koronavírus járvány idején ő felelt a vakcina bevezetéséért és a portugál oltáspolitikáért, amiért a portugálok elismerik. Gouveia e Melót számos portugál közéleti személyiség támogatja, és szintén populista politikát folytat.
Az egyik legesélyesebb jelölt a Liberális Kezdeményezés (IL) Európai Parlamenti politikusa, Cotrim de Figueiredo.
Az öt jelölt támogatottságát a különböző közvéleménykutatók másképp mérik. A szoros versenyt érzékelteti, hogy e felmérések szerint egyik jelölt sem tud 24% fölé jutni, illetve hogy az öt favorit között általában maximum 6-8% százaléknyi különbséget mérnek.
Botrányoktól hangos az elnökválasztási kampány
A választási kampányban több jogsértés történhetett. André Ventura és a Chega plakátbotrányba keveredett, amiért a pártot pénzbüntetésre kötelezték. A Chega a bevándorlásellenes programját meglovagolva "Ez nem Banglades" és "A bevándorlók nem élhetnek segélyből" feliratú óriásplakátokat helyeztek ki az ország több pontján. A bíróság arra kötelezte Venturát, hogy távolítsa el ezeket az óriásplakátokat, mert azok diszkriminatívak. A szélsőjobboldali politikus ezek után a szólásszabaság és a szabad önkifejezés korlátozásával vádolta a portugál bíróságokat.
Nem tudni egyelőre, hogy hatnak a szexuális zaklatási vádak a kampány kezdeti szakaszában favoritok között számontartott balközép Liberális Kezdeményezés (IL) politikusának, Cotrim de Figueiredonak támogatottságára. Figueiredot egy volt parlamenti tanácsadója, a harmincéves Inês Bichão azzal vádolja, hogy a politikus szexuális tartalmú megjegyzésekkel ostromolta közös munkájuk során, és hogy a jelöltnek köze van ahhoz, hogy magánjellegű tartalom jogtalanul és a nő akaratával szemben nyilvánosságra került. A volt parlamenti tanácsadó elmondása szerint személyazonosságának nyilvánosságrahozatalát követően fenyegetéseknek és megfélemlítési-kísérleteknek volt az áldozata
A tanácsadó köré gyűlt egy körülbelül 30 nőből álló támogatói csoport is, akik hasonló vádakat fogalmaztak meg a politikus ellen.
A 11 jelölt között egyetlen nő van. Catarina Martins-nak, a Baloldali Blokk képviselőjének a felmérések szerint kevés esélye van. Portugáliában nőt eddig soha nem szavaztak meg államfőnek.
Az elnök előtt álló kihívások
Bár a portugál elnök hatalmát (hatáskörét) tekintve a politológusok közepesen erősnek vélik, a portugál "félelnöki rendszerben" komoly tekintélyre van szükség ahhoz, hogy az aránylag instabil politikai közegbe újból kiszámíthatóságot hozzon. Az ország politikai és gazdasági stabilizálása lesz az egyik legnagyobb kihívás a következő köztársasági elnöknek, jósolják az elemzők.
Portugáliában az elnök elsősorban szimbolikus figura, számottevő végrehajtó hatalma nincs. Az államfő legtöbbször igyekszik a politikai csatározásokon kívül maradni, közvetíteni a konfliktusokban és enyhíteni a feszültségeket. Ennek ellenére az elnök általában olyan befolyásos személyiség, aki vétózhat parlamenti törvényeket. A portugál elnök vétója ellenére egy törvény újratárgyalható a parlamentben. Az államfő ugyanakkor bármikor feloszlathatja a parlamentet és előrehozott választásokat is kiírhat.