A Pénzügyminisztérium bejelentése egy nappal azután érkezett, hogy Trump közölte: megbízható forrásból úgy értesült, Iránban leállították a kivégzési terveket.
Az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat vezetett be iráni biztonsági tisztségviselőkkel és pénzügyi hálózatokkal szemben, azzal vádolva őket, hogy a békés tiltakozások erőszakos leverését irányították, és az olajbevételek milliárdjait mosták tisztára.
Scott Bessent pénzügyminiszter a lépéseket az iszlám köztársaság történetének legnagyobb kormányellenes tiltakozáshulláma nyomán jelentette be, noha a demonstrációk az elmúlt napokban a megtorlás és a csaknem egyhetes internetleállás hatására úgy tűnik, alábbhagytak.
„Az Egyesült Államok szilárdan kiáll az iráni nép mellett szabadság- és igazságkövetelésében”, közölte Bessent, hozzátéve, hogy a lépést Donald Trump elnök utasítására hozták meg.
A szankcionáltak között van Ali Laridzsáni, Irán Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára, akit Washington azzal vádol, hogy összehangolta a leverést, és erőszak alkalmazására szólított fel a tüntetőkkel szemben.
Szankcionálták továbbá az iráni rendvédelmi erők és a Forradalmi Gárda négy regionális parancsnokát is a Lorestán és Fársz tartományokban zajló leverésben játszott szerepükért.
A Fársz tartományban működő biztonsági erők „megszámlálhatatlan békés tüntetőt megöltek”, a kórházak pedig „annyira elárasztódtak lőtt sebekkel kezelt betegekkel, hogy más típusú pácienseket nem tudnak felvenni”, közölte a Pénzügyminisztérium.
A Pénzügyminisztérium emellett 18 személyt és szervezetet is kijelölt, akiket azzal vádolnak, hogy „árnyékbanki” hálózatokat működtetnek, amelyek az iráni olajértékesítések bevételeit fedőcégeken keresztül mossák tisztára az Egyesült Arab Emírségekben, Szingapúrban és az Egyesült Királyságban.
A hálózatok évente dollármilliárdokat mozgatnak fedőcégeken és pénzváltókon keresztül, miközben az iráni állampolgárok gazdasági nehézségekkel küzdenek, közölte a Pénzügyminisztérium. Befagyasztják az érintettek amerikai vagyoneszközeit, és megtiltják az amerikaiaknak, hogy üzletet kössenek velük. A külföldi pénzügyi intézményeknek másodlagos szankciókkal kell számolniuk, ha tranzakciókat bonyolítanak a kijelölt szereplőkkel.
A lépés a Trump-kormányzat Iránnal szembeni „maximális nyomásgyakorlás” kampányára épül, miután az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a mérföldkőnek számító nemzetközi atomalkuból.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint 2025-ben több mint 875 személyt, hajót és repülőgépet sújtottak szankciókkal e törekvés részeként.
Az iráni tüntetések december 28-án kezdődtek, kezdetben a riál összeomlása miatt, ám idővel a kormányzattal szembeni szélesebb elégedetlenséggé váltak.
Állítólag leálltak a kivégzések
A Pénzügyminisztérium bejelentése egy nappal azután érkezett, hogy Trump közölte, „hiteles forrásból” úgy értesült, hogy Iránban leálltak a kivégzési tervek, miközben Teherán gyorsított tárgyalásokat és kivégzéseket helyezett kilátásba a tüntetők elleni fellépés részeként.
Trump kevés részlettel megtámogatott állításai akkor hangzottak el, amikor az elmúlt napokban az iráni tüntetőknek azt üzente, hogy „segítség úton van”, és kormánya „ennek megfelelően fog cselekedni”, hogy válaszoljon az iráni kormánynak.
Trump azonban nem közölt részleteket arról, az Egyesült Államok miként reagálhat, és nem volt egyértelmű, hogy a szerdai megjegyzései arra utalnak-e, hogy kivár az intézkedésekkel.
Szerdán Gholamhosszein Mohszeni-Edzseí, Irán igazságszolgáltatásának vezetője közölte, hogy a kormánynak gyorsan kell eljárnia, és több mint 18 000 őrizetbe vett embert kell megbüntetnie, gyorsított perek és kivégzések útján.
A biztonsági erők fellépése a tüntetésekkel szemben legalább 3 428 ember életét oltotta ki, jelentette a norvégiai székhelyű Iran Human Rights (IHR) civil szervezet.
A halálos áldozatok száma meghaladja az Iránban az elmúlt évtizedekben történt bármelyik tiltakozási hullám vagy zavargás mérlegét, és felidézi az ország 1979-es iszlám forradalmát övező káoszt.