Egyesek szerint helyes döntés, mások viszont úgy vélik, hogy a lengyel ügyészek a szólásszabadságot akarják így korlátozni.
Waldemar Żurek lengyel igazságügy-miniszter bejelentette, hogy 16 speciális ügyészségi egységet hoznak Łomża, Bydgoszcz, Krakkó, Lublin és Varsó különböző kerületeiben. Az ügyészek egyéb más feladatok mellett elsősorban a gyűlölet-bűncselekmények üldözésével foglalkoznak majd.
Zurek kiemelte, hogy a rendszerben kulcsszerepet kap a Varsó-Praga Kerületi Ügyészség, melynek élére Maciej Młynarczyk ügyészt helyezték, aki évek óta foglalkozik ilyen típusú ügyekkel. Młynarczyk az Euronewsnak adott interjújában azt mondta, hogy a kijelölt ügyészségek feladata az előzetes eljárás lefolytatása és a bíróság előtti vádemelés lesz olyan bűncselekmények esetében, mint
- a testi sértés,
- a fenyegetés,
- a nyilvános inzultus,
- a holokauszt nyilvános magasztalása,
- az erőszakos cselekedetekre való felbujtás,
ha az elkövető ezeket a sértett személy vagy csoport nemzetisége, bőrszíne, vallása vagy szexuális irányultság miatt követte el. A rendelettervezetben szereplő bűncselekmény-lista több mint 30 bűncselekménytípust tartalmaz, és egyelőre nem tervezik a bővítését.
A rendelet hatálybalépésének időpontja a jogalkotási munka előrehaladásától függ, a feltételezések szerint erre már 2026 első heteiben sor kerülhet. Młynarczyk kiemelte, hogy azoknak az ügyészeknek a csoportját jelölik ki a munkára, alkik az elmúlt években kiemelkedtek az ilyen ügyekben elért eredményeikkel.
Kirekesztettség
Waldemar Żurek bejelentése társadalmi vitát váltott ki Lengyelországban. A közvélemény részben úgy látja, hogy ez a lépés a diszkriminációval fenyegetett csoportok védelmének megerősítése, mások viszont aggódnak az új intézkedéseinek a társadalmi kapcsolatokra és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt lehetséges hatása miatt.
Az emberi jogi civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gyűlöletbeszéd hatékony üldözése hozzájárulhat a köztereken, különösen az interneten tapasztalható agresszió szintjének csökkentéséhez. Véleményük szerint az állami intézmények reakciójának hiánya az elmúlt években elősegítette a gyűlöletbeszéd normalizálódását, ami súlyosbította a társadalmi megosztottságot és a kisebbségek - köztük az Ukrajnából érkező menekültek és migránsok - bizonytalanságérzetét.
A STAND WITH UKRAINE Alapítvány vezetője, Natalija Pancsenko az Euronewsnak azt mondta, hogy a gyűlöletbeszéd hatékony üldözése reálisan csökkentheti az agresszió mértékét többek között a bevándorlókkal szemben is. "Egyértelmű és olvasható üzenetet küld: a nemzeti származás által motivált sértegetés, fenyegetés vagy erőszak nem vélemény vagy érzelem, hanem büntetőjogi felelősséggel járó cselekmény. Az állami reakció hiánya mindig hallgatólagos beleegyezésként hat. Ha a gyűlöletbeszédnek évekig nem lesznek valódi jogi következményei, akkor azt normálisnak vagy társadalmilag elfogadhatónak kezdik tekinteni. Ez a megosztottság elmélyüléséhez vezet, és erősíti a kisebbségekben a bizonytalanság érzését. És ez nem csak az Ukrajnából, Fehéroroszországból vagy Németországból származó emberekre vonatkozik - ez a mechanizmus más csoportokat is érint, beleértve az LMBT+ embereket is."
Pancsenko maga is áldozattá vált. "A lengyelországi elnökválasztási kampány során szervezett dezinformációs kampány célpontjává váltam. Olyan kijelentéseket és idézeteket tulajdonítottak nekem, amelyeket soha nem mondtam, mesterséges intelligenciával deepfake videókat készítettek rólam, sőt az egyik szélsőjobboldali jelölt pontosan erre a manipulált tartalomra építette a választási narratíváját. Halálos fenyegetéseket kezdtem kapni."
Az aktivista úgy véli, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos incidensek közül sokakat az orosz különleges szolgálatok inspiráltak.
A szólásszabadsággal kapcsolatos aggályok
Marcin Warchoł korábbi főügyész a Facebookon azt írta, hogy szerinte Zurek egy 1946-os kommunista rendelet mintájára akarja büntetni a gyűlöletbeszédet, amely tiltotta "az állam érdekeit sértő álhírek terjesztését", de Mlynarczyk erre azt mondja, hogy "az előítélet motiválta bűncselekmények legtöbb típusa már nagyon régóta benne van a lengyel büntetőjogban és az Emberi Jogok Európai Bíróságának szintjén is. A kinevezett ügyészek feladata, hogy megismerjék ezt a munkásságot, és a gyakorlatban helyesen alkalmazzák".