A tűzszünet, amely helyi idő szerint dél körül lépett életbe, előírja, hogy egyik félnek sem szabad további katonai mozgásokat végrehajtania, és egyik fél légterét sem szabad katonai céllal megsérteni.
Thaiföld és Kambodzsa szombaton tűzszüneti megállapodást írt alá, hogy véget vessenek a határaik mentén hetek óta tartó, a területre vonatkozó versengő igények miatti fegyveres harcoknak.
A tűzszünet, amely helyi idő szerint dél körül lépett életbe, előírja, hogy egyik fél sem folytathat további katonai mozgásokat, és egyik fél légterét sem sértheti meg katonai céllal.
A kambodzsai védelmi minisztérium szerint a harcok során csak Thaiföld vetett be légicsapásokat, amelyek még szombat reggel is kambodzsai helyszíneket értek.
A tűzszüneti megállapodás azt is előírja, hogy a 72 órán át tartó tűzszünet után Thaiföldnek vissza kell szolgáltatnia 18 kambodzsai katonát, akiket a korábbi, júliusi harcok óta fogva tart, ami a kambodzsai fél egyik fő követelése volt.
A megállapodást a két ország védelmi minisztere, Tea Seiha kambodzsai és Nattaphon Narkphanit thaiföldi védelmi miniszter írta alá a két ország határán lévő egyik ellenőrzőponton, miután katonai tisztviselők alacsonyabb szintű megbeszéléseket folytattak, akik három napon át találkoztak a már létrehozott Általános Határbizottság keretében.
A megállapodás kimondja, hogy a két fél elkötelezett a júliusban öt napig tartó harcoknak véget vető korábbi tűzszünet és az azt követő megállapodások mellett, és 16 de-eszkalációs intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaz.
Az eredeti júliusi tűzszünetet Malajzia közvetítésével és Donald Trump amerikai elnök nyomására hozták létre, aki azzal fenyegetőzött, hogy visszatartja a kereskedelmi kiváltságokat, ha Thaiföld és Kambodzsa nem egyezik bele. A megállapodást októberben, egy regionális találkozón, amelyen Trump is részt vett Malajziában, részletesebben formalizálták.
Az egyezségek ellenére a két ország folytatta elkeseredett propagandaháborúját, és a kisebb, határokon átnyúló erőszakos cselekmények folytatódtak, amelyek december elején széles körű, súlyos harcokba torkolltak.
Mindkét fél a másikat vádolja
Helyi tisztviselők szerint Thaiföld december 7. óta 26 katonát és egy civilt veszített a harcok közvetlen következményeként, és 44 civil halt meg a helyzet járulékos hatásai miatt.
Kambodzsa nem közölt hivatalos számadatot a katonai áldozatokról, de azt állítja, hogy 30 civil meghalt és 90 megsebesült. Több százezer embert evakuáltak az érintett területekről a határ mindkét oldalán. Mindkét fél a másikat vádolta a harcok kirobbantásával, és azt állította, hogy önvédelemből cselekedett.
A megállapodás arra is felszólítja mindkét felet, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket, amelyek tiltják az aknák telepítését, ami Thaiföld egyik fő aggodalma. Idén legalább kilenc alkalommal sebesültek meg thaiföldi katonák a határ mentén, akik szerintük újonnan elhelyezett kambodzsai aknákat használtak. Kambodzsa szerint az aknák az 1990-es évek végén véget ért több évtizedes polgárháborúból maradtak vissza.
Egy másik záradék szerint a két fél "egyetért abban, hogy tartózkodnak a hamis információk vagy álhírek terjesztésétől".
A megállapodás azt is kimondja, hogy a határ demarkációjára korábban megállapított intézkedéseket újraindítják, és a két fél abban is egyetért, hogy együttműködnek a transznacionális bűncselekmények visszaszorítására irányuló erőfeszítésekben, ami a szervezett bűnözés által elkövetett online csalásokra utal, amelyek világszerte évente több milliárd dollárt csalnak ki az áldozatoktól. Kambodzsa az ilyen bűnszervezetek egyik központja.
A két ország közötti idei határkonfliktus hátterében a régóta fennálló területi viták, az uralkodó családok közötti közelmúltbeli politikai összecsapások és a határokon átnyúló bűnözéshez kapcsolódó gazdasági feszültségek állnak.