Az emberrablók összesen 230 gyereket és néhány felnőttet vittek el erőszakkal egy katolikus iskolából november közepén. Túszaik egy csoportját már korábban elengedték.
Nigériában az emberrablók elengedték a még fogságukban lévő 130 gyereket és tanáraikat is kedden. Körülbelül egy hónapja raboltak el 230 diákot és néhány felnőttet egy katolikus iskolából az ország középső részén fekvő Niger államból.
Azt nem tudni, hogy az állam vezetése, amely a tússzabadítást bonyolította, fenyegetéssel vagy váltságdíjjal érte el, hogy a milícia hazaengedje a gyerekeket. A helyiek azt mondják, hogy az ilyen rajtaütéseknek rendszerint nincs más céljuk, mint a pénzszerzés. A fegyveresek váltságdíjat követelnek, és ha megkapják, elengedik foglyaikat.
Helyszíni tudósítások szerint a gyerekek kielégítő állapotban vannak. Néhányan nagyon lesoványodtak, másokon a történtek okozta sokk tünetei látszanak, de egyikük sem szorul kórházi kezelésre.
Ez a mostani volt Nigéria történetének egyik legnagyobb tömeges emberrablása. Ezek a bűncselekmények korántsem újkeletűek, és rendre ismétlődnek, habár a nigériai vezetés hosszú évtizedek óta újra és újra ígéretet tesz a főleg gyerekközösségek elleni támadásokért felelős milíciák és terrorszervezetek felszámolására.
Azóta kíséri nemzetközi figyelem ezt a küzdelmet, amióta a Boko Haram iszlamista terrorszervezet elhurcolt 276 lányt egy katolikus iskolából Nigéria északkeleti részén, Borno államban 2014 tavaszán. A terroristák akkor az iszlám rend és törvénykezés nevében léptek föl mondván, hogy a saríja tiltja a nők oktatását. Nem is engedték el, hanem házasságra kényszerítették őket, és arra, hogy térjenk át az iszlám hitre. Voltak, akiknek sikerült megszökniük, 82 lányt váltságdíj fejében engedtek el három évvel később, de közel százan a Chibokból elrabolt diáklányok közül azóta is a terroristák fogságában vannak.