„Miért élünk rosszabbul, mint a pápuák?” – beszólások Putyin évvégi tájékoztatóján

„Vlagyimir Vlagyimirovics, már péntek van – elővehetnénk a piát?” – kérdezte az egyik tiszteletlen hozzászóló. Erre kontrázott rá egy másik honpolgár, aki viszont a rossz minőségű ivóvízre panaszkodott az online kérdésfolyamban.

A 73 éves elnök pénteken tartotta szokásos év végi beszédét, válaszolva a nyilvánosság kérdéseire egy olyan időszakban, amely stagnáló gazdasággal küzd, és amelyet a közel négy évig tartó, Ukrajnával folytatott könyörtelen háború menetében egyre súlyosabb nemzetközi szankciók szorítanak. A kérdezz-felelek folyamatot Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő vezényelte. Egyes frusztráltabb megszólalások olykor megakasztották az aprólékosan ellenőrzött eseményt, jelezve a hétköznapi embereket sújtó nehézségeket. A cenzúra és az erősen koreografált diskurzus közepette a globális média számos szarkasztikus megjegyzést és kritikát is felismert.

A „direct line” beszélgetésen többször is nyíltan megfogalmazódtak kritikák a mindennapi élet drágulásáról és a bérek stagnálásáról. A feszültség egyes pillanatokban kézzelfogható volt a gazdaság állapota miatt, ami a közönség érdeklődésének az élén állt.

Ugyanakkor a kérdezők kerülték az ukrajnai háború témájának mélyebb firtatását. Erről a témáról az elnök saját nyilatkozatait tette meg.

Az élő közvetítésben látott és elhangzott több komment Putyint és más orosz vezetőket kritizálták, amiért „kastélyokban” élnek, miközben a hétköznapi emberek az emelkedő árakkal és a szegénységgel küzdenek. Az elnök később egy előre megírt kérdésre válaszolva saját életmódja egyszerűségéről beszélt, és kijelentette, hogy egy átlagos lakásban él.

[Putyin korábban is hangsúlyozta személyes életmódjának hétköznapiságát. Ezt azonban több alkalommal is megkérdőjelezték a független oknyomozó beszámolók, amelyek szerint az államfő több rezidenciát is használ, magas szintű biztonsági paraméterekkel és testőséggel. A Kreml ezekre a jelentésekre rendszerint nem reagál részletesen, vagy politikailag motiváltnak minősíti őket.]

Egy orvostanhallgató aggodalmát fejezte ki a családalapítással kapcsolatban, mert „a fiatal szakértők fizetése nem túl jó, és ez nem teszi lehetővé a megfelelő családalapítást, és fiatal szakértőket veszítünk el” – mondta.

Putyin válaszul ismertette a fiatalok számára elérhető államilag finanszírozott lehetőségeket és diákhiteleket, hozzátéve: „A tanuláshoz való hozzáférés vagy a karrier megkezdése nem lehet az alapja annak, hogy elhalasszák a házasságkötést vagy a gyermekvállalást” – ez a válasz arra utalt, hogy az elnök nincs kellően tisztában a polgárai előtt álló valósággal.

Egy katona özvegye rákérdezett a nyugdíj kifizetésének késedelmére, amiért az elnök bocsánatot kért, és megfogadta, hogy a problémát gyorsan megoldják.

Egy hatgyermekes anya, aki óvónőként dolgozik, és elmondása szerint egy sofőr felesége, arról számolt be, hogy sokat dolgozik, és számos mellékmunkát kell végeznie a férje mellett, hogy lépést tartson a megélhetési költségekkel és az inflációval. Azt mondta, hogy a család 249 rubellel (kb. 1,000 forinttal) lépte túl a szociális küszöböt, és emiatt „elvesztette az összes juttatását. „Több segítséget szeretnénk a kormánytól” – mondta.

Az esemény alatt a képernyőn megjelenő egyik szöveges üzenetben „nem közvetlen vonalként, hanem cirkuszként” jellemezte valaki az eseményt. Kommentek jelentek meg az internetkimaradásokra és rozsdaszínű vízre panaszkodva Szaranszk városában.

Egy másik személy az orosz kommunikációs felügyeleti hatóságot (cenzúrahivatalt), a nagyhatalmú Roszkomnadzort vette célba, amely felelős a WhatsApp, a YouTube, a Snapchat és a Roblox platformokhoz való hozzáférés korlátozásáért. „Blokkoljátok magát a Roszkomnadzort!” – írta a hozzászóló. Valaki azt kérdezte: „Miért élnek rosszabbul az átlagemberek, mint a pápuaiak [Pápua Új-Guinea állampolgárai]?”

Az elnök időnkénti nyugtalansága nyilvánvaló volt az elemzők számára, akik a rendezvény során fokozódó merevséget észleltek az elnök hangnemében. Különösen a külföldi sajtótól érkező kérdések során, például amikor a BBC aziránt érdeklődött, hogy lesznek-e újabb „különleges katonai műveletek”. Az elnök kifejezetten az Egyesült Királyságra célozva felelte, hogy ez attól függ, hogy tisztelettel bánnak-e Oroszországgal, és nem akarják-e „ismét becsapni” Moszkvát. Visszavágásként felhozta még Donald Trump 10 milliárd dolláros kártérítési igényét a brit hírszolgáltató ellen.

„Putyin nyilvánvaló kellemetlensége ezekkel a kérdésekkel szemben tökéletesen illusztrálja azt a nyomást, amely a rezsimre nehezedik, miközben gazdasági problémái súlyosbodnak” – mondta Dr. Lee Cooper, a London School of Economics külpolitikai agytrösztjének igazgatója.

„A háború lezárásáról szóló tárgyalásokon tanúsított látszólagos hajthatatlansága ellenére ez rendkívül sokba kerül Oroszországnak és a globális gazdaságban elfoglalt pozíciójának. A kérdés az, hogy a rezsim – és tágabb értelemben az orosz társadalom – képes-e korrigálni az irányt a hazai fronton egyre növekvő nehézségek közepette.”

Oroszország lakossága aggódik az életszínvonal miatt, Putyin azonban „bagatellizálta az orosz gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmakat, miután a védelmet minden más ágazat elé helyezte” – mondta az esemény kapcsán Dr. Bulent Gokay, a Keele Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.

„Tudjuk, hogy Oroszország gazdasága szenved; az infláció 8 százalékos, a kamatlábak 16 százalékosak, a növekedés lassul, a költségvetési hiány szárnyal, a reáljövedelmek zuhannak, és a fogyasztói adók emelkednek.”

Dr. Gokay azonban hozzátette, hogy Putyin ezt pozitívumként tudta bemutatni. Kijelentette, hogy az orosz gazdaság stabil, és pozitívan szembe állította ezt az európai lassú növekedéssel. Elismerte, hogy az orosz tempó lassú, de ezt stratégiai döntésként fogalmazta meg a gazdaság minőségének és makrogazdasági stabilitásának megőrzése érdekében. „Azonban kétlem, hogy ez a magyarázat teljes mértékben meggyőzné az orosz népet” – tette hozzá az elemző.