Az orosz elnök „bankrablási kísérletnek” címkézi az uniós alaptervet a pénzeszközök lefoglalásáról, és óva inti azokat az országokat, melyeknek jelentős betéteik vannak Európában.
Vlagyimir Putyin újabb kijelentései az éves nagyszabású sajtótájékoztatón hangzottak el, amely Oroszország egyik legfontosabb nyilvános politikai eseménye.
A többórás rendezvényen az elnök egyszerre válaszol orosz és külföldi újságírók kérdéseire, miközben - a Kreml kommunikációja szerint - állampolgárok is beküldhetnek kérdéseket telefonon és online felületeken keresztül. Bár az esemény formálisan „nyilvános” és interaktív, a kérdések kiválasztása szigorúan kontrollált, a megszólalások pedig rendszerint előre megfontolt politikai üzenetek hordozói, amelyeket Putyin nemcsak a hazai közönségnek, hanem a nemzetközi szereplőknek is szán.
A kérdések és válaszok jókora része a csütörtökön tető alá hozott uniós megállapodáshoz kötődött, amely Ukrajna pénzügyi megtámogatását célozza. Mint arról korábban többször beszámoltunk, a Bizottság alapjavaslata az Európában tartott orosz vagyonelemek lefoglalása lett volna, de ez végül nem került elfogadásra.
A tájékoztatón Putyin bankrablási kísérletnek nevezte az esetet, és figyelmeztette az Európán kívüli államokat a lefoglalási veszélyre. Mint mondta, „a lopás nem a megfelelő kifejezés... Ez nappali rablás. És miért nem lehet ezt a rablást végrehajtani? Mert a következmények súlyosak lehetnek a rablók számára”.
Ezután az elnök azt fejtegette, hogy mindez nem csak a megítélésüket rontja [értsd az Európai Uniót], hanem aláássa az euróövezetbe vetett bizalmat, és azt a tényt, hogy sok ország, nem csak Oroszország, hanem elsősorban az olajtermelő országok is, az euróövezetben tárolják arany- és devizatartalékaikat. Ha ez egyszer elkezdődik, különféle ürügyekkel megismételhető - érvelt.
Ezek a megjegyzések a világ néhány legnagyobb tartaléktulajdonosát, például Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, valamint más OPEC-országokat céloztak.
Putyin itt arra a sérülékenységre játszik rá, hogy a nagy olajtermelő országok jelentős pénzügyi és vagyoni érdekeltségekkel rendelkeznek Európában, elsősorban nem közvetlenül „lekötött” formában, hanem devizatartalékok, államkötvények és befektetési alapok képében. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar vagy Kuvait állami vagyonalapjai együttesen több száz milliárd dollárt kezelnek, amelyek számottevő része európai joghatóság alatt fut, és ezek az eszközök jogilag nem „befagyasztottak”, politikai konfliktus esetén sérülékennyé válhatnak.
Az említett tőketulajdonosok európai pénzügyi kitettsége elsősorban Londonban, Párizsban és Frankfurtban, valamint Belgiumban (Euroclear) és Luxemburgban összpontosul. Ezekben az országokban találhatók a kulcsfontosságú banki, kötvény- és letétkezelő rendszerek, amelyeken keresztül az állami vagyonalapok és devizatartalékok jelentős része fut.
Az orosz elnök üzenete nem az, hogy ezek az országok azonnali veszélyben lennének, hanem hogy ha az Európai Unió precedenst teremt egy szuverén állam vagyonának politikai célú felhasználásával, akkor az hosszabb távon alááshatja az európai pénzügyi rendszer „biztonságos letét” jellegét. Ez a narratíva elsősorban a bizalomrombolást szolgálja, azt sugallva a globális tartaléktulajdonosoknak, hogy Európa nem feltétlenül semleges tér, ha geopolitikai konfliktusról van szó.
Pezsgőspalackok pukkantak Moszkvában
Mindemellett az orosz vezetés és a hivatalnoki kar meglehetős megkönnyebbüléssel fogadta az Unió csütörtöki döntését, amit Moszkva győzelmének és az Unió vereségének tekintenek. Mások az Ész hangját fedezték fel a visszavonulásban, amit Kirill Dmitrijev Kreml-főtanácsadó súlyos csapásnak nevezett az EU „háborús uszítóira”, akiket szerinte Ursula von der Leyen vezetett.
Grigorij Karaszin, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke a Telegramon azt írta, hogy „egyelőre a nemzetközi jog az irányadó, nem pedig Ursula von der Leyen”. Az EU visszaesése mérsékelten biztató jel – tette hozzá. „A pénzügyi hagyományokhoz való civilizált hozzáállás maradványai megállították azokat, akik a helyzetet egy súlyos összeomlás felé sodorták”.