A különmegbízott célja az, hogy az Egyesült Államokhoz csatolja Grönlandot. A dán és a grönlandi miniszterelnök közös nyilatkozatban védte meg Dánia területi szuverenitását.
Dánia elvárja, hogy minden nemzet, köztük az Egyesült Államok is tiszteletben tartsa területi szuverenitását - jelentette ki Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter hétfőn, miután Donald Trump amerikai elnök különmegbízottat nevezett ki Grönland Washington ellenőrzése alá vonására.
Rasmussen nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy bár a kinevezés "megerősíti a Grönland iránti folyamatos amerikai érdeklődést", Dánia ragaszkodik ahhoz, hogy "mindenkinek - beleértve az Egyesült Államokat is - tiszteletben kell tartania a Dán Királyság területi integritását".
A TV2 és a DR dán műsorszolgáltatók beszámolója szerint Rasmussen később közölte, hogy bekéreti Kenneth Howeryt, az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetét a minisztériumba egy megbeszélésre.
"Ezt már korábban is elmondtuk. Most újra elmondjuk. A nemzeti határok és az államok szuverenitása a nemzetközi jogban gyökerezik. Ezek alapvető elvek. Nem lehet egy másik országot annektálni. Még a nemzetközi biztonságra hivatkozva sem. Grönland a grönlandiaké, és az Egyesült Államok nem foglalhatja el Grönlandot. Elvárjuk közös területi integritásunk tiszteletben tartását" - áll Mette Frederiksen dán miniszterelnök és grönlandi kollégája, Jens-Frederik Nielsen közös nyilatkozatában.
A grönlandi Nielsen korábban a Facebookon azt írta, hogy a félig autonóm dán terület "ismét felébredt az amerikai elnök újabb bejelentésére, de ez semmit sem változtat számunkra otthon".
"Grönland a grönlandiaké, és tiszteletben kell tartani a területi integritását" - írta Nielsen, hozzátéve, hogy a terület üdvözli a más nemzetekkel való együttműködést, de ezt a grönlandiak és értékeik tiszteletben tartásával kell tenni.
A különmegbízott azon dolgozik, hogy Grönland az USA része legyen
Trump vasárnap bejelentette, hogy Jeff Landry louisianai kormányzót nevezi ki grönlandi különmegbízottnak, mondván, Landry "megérti, hogy Grönland mennyire fontos nemzetbiztonságunk szempontjából".
A kormányzó az X-en azt írta, hogy "megtiszteltetés, hogy ebben az önkéntes pozícióban szolgálhatom Önöket, hogy Grönlandot az Egyesült Államok részévé tegyem".
Trump a második hivatali idejének első hónapjaiban többször is azt követelte, hogy a hatalmas, ásványkincsekben gazdag sziget kerüljön az Egyesült Államok fennhatósága alá. Az amerikai elnök az egyik nyilatkozatában még azt sem zárta ki, hogy katonai erőt alkalmazzon a stratégiai fontosságú terület megszerzése érdekében.
Márciusban JD Vance alelnök meglátogatott egy Grönlandon lévő amerikai katonai támaszpontot, és azzal vádolta Dániát, hogy nem fektetett be elég pénzt a szigeten. Augusztusban behívatták Koppenhágában az amerikai nagykövetet, miután egy jelentés szerint legalább három, Trumppal kapcsolatban álló személy titkos befolyásolási műveleteket hajtott végre Grönlandon.
A hónap elején a dán védelmi hírszerző szolgálat éves jelentésében azt állította, hogy az Egyesült Államok gazdasági hatalmát arra használja, hogy "érvényesítse akaratát", és katonai erővel fenyegetőzik barát és ellenség ellen egyaránt.
A mintegy 57 000 embernek otthont adó Grönland több mint 600 éve a Dán Királyság része, de 1979-ben jelentős autonómiát kapott. A legtöbb belügyet Grönland irányítja, míg Dánia felel a védelmi ügyekért és a külpolitikáért.