Budapest bíróságon támadta meg a kormány extrasarcát, a pert megnyerte, de jogi sikerét a gyakorlatban nem képes érvényesíteni. Megnéztük, hogy fest más európai nagyvárosok együttműködése kormányukkal.
A kormány politikája tudatosan bünteti a fővárost – mondta Vitézy Dávid, a Podmanicky Mozgalom elnöke, önkormányzati kéviselő. A közlekedési szakember szerint ha a kincstár december 31-ig nem utalja el a beígért 20,8 milliárd forintot, a főváros nem tudja kifizetni a béreket januárban.
A Fővárosi Közgyűlés a múlt héten elfogadta Budapest 2026-os költségvetését úgy, hogy rengeteg a bizonytalanság a tervezett bevételek tekintetében. Az idei év nyarától többször is vészjelzést adott Karácsony Gergely főpolgármester, hogy csődbe mehet Budapest a kormányzati elvonások miatt.
Tény, hogy az helyi iparűzési adó (HIPA) elvétele – amely általában a települések bevételének legszámottevőbb részét képezi – és 2017-től a szolidaritási hozzájárulás bevezetése (amely évről évre emelkedik) kivérezteti, kivéreztette az önkormányzatokat.
A HIPA egy része pályázatok útját, 2025. január elseje óta (Versenyképes Járások Program) visszaszerezhető fejlesztésekre, de ezekkel aligha tervezhet előre egy városvezetés – különösen, ha ellenzéki.
Budapest esetében ez azt jelenti, hogy a magyar főváros 2021 óta a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált. A főváros bíróságon támadta meg az extrasarcot. A pert megnyerte, de jogi sikerét a gyakorlatban nem képes érvényesíteni.
A kormány gyakran ígér, de ritkán teljesít. A legfrisebb, hogy “az Orbán-kormány ígéretei ellenére még mindig nem érkezett meg a Budapestnek járó 12 milliárd forint a közösségi közlekedésre. Ezért hamarosan hangosbemondókban is emlékeztetünk rá mindenkit: a kormány bliccel” - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon.
Ez egy végtelennek látszó iszapbirkózás a magyar kormány és az ellenzéki vezetésű főváros, Budapest között, amely a magyar lakosság mintegy ötödének bőrére megy.
Ezt csak így, vagy másképpen is lehet? Hogyan működik máshol az együttműködés a kormányzat és az ország fővárosának vagy legnépesebb városának vezetése között?
Isztambul alapvetően Budapest ikervárosa
- így látja Emre Basaran, az Euronews török szerkesztője.
Ankarában, a török fővárosban a polgármester, Mansur Yavaş ugyanannak az ellenzéki pártnak a tagja, mint Ekrem İmamoğlu, Isztambul polgármestere.
Mindketten a kormány szorítását érezhetik a nyakukon.
Például most megpróbálják elvenni a legnagyobb és legnagyobb lélekszámú török várostól számos történelmi műemlékét, amelyek közül sokat İmamoğlu idején állítottak helyre. Amióta Ekrem İmamoğlu 2019-ben átvette a város irányítását, és 2024-ben újra nyert, az Erdoğan-kormány keményen szorítja a városvezetést. Késleltetik az átutalásokat, blokkolják a hiteleket, befagyasztják a projekteket, és 2025-ben még İmamoğlut is letartóztatták nyilvánvalóan politikai vádak alapján.
A város gyakorlatilag csődbe ment, de még működőképes, a metróvonalak leálltak, és a központi kormányzat csak úgy szedi a pénzt, amikor kedve tartja. Szóval igen, ugyanaz a helyzet, mint Budapesten: amikor a főváros „rosszul” szavaz, a nemzeti kormány mindent megtesz, hogy megbénítsa.
Ankara polgármestere, Mansur Yavaş, más történet. Bár hivatalosan a balközép Köztársasági Néppárthoz (CHP) tartozik, amely Erdoğan leggyűlöltebb ellenzéki pártja, ő a Nemzeti Mozgalom Pártban (MHP) kezdte a politizálást, ahol évtizedekig szolgált, de pártot váltott, miután az MHP úgy döntött, hogy Erdoğan mögé sorakozik fel.
Ez az egyik oka annak, hogy Yavaş még nincs börtönben, Erdoğan nem akarja elidegeníteni a nacionalista szavazókat – állítja Emre Basaran.
Lengyelországban ma már nincsenek ilyen feszültségek, de korábban....
Varsó jelenlegi polgármestere, Rafał Trzaskowski, nagyon közel áll Donald Tusk miniszterelnökhöz (sőt, Tusk pártjának alelnöke is), így a központi kormánnyal való együttműködés jelenleg zökkenőmentesen működik. A budapesti történet azonban nagyon hasonlít ahhoz, ami a lengyel fővárosban zajlott a PiS kormányzása idején – írta meg Aleksandra Galka Recko, az Euronews varsói irodájának szerkesztője.
A Lengyel Legfelsőbb Számvevőszék (Najwyższa Izba Kontroli – NIK) 2024-ben jelentést tett közzé, amelyből kiderül, hogy 2020 és 2023 között a központi kormányzat szándékosan hátrányosan megkülönböztette az ellenzék által irányított városokat a források elosztásakor – különösen a COVID-válság utáni segélyek és az úgynevezett Lengyel Megállapodás keretében.
Egyszerűbben fogalmazva: a Polish Deal adóreform drasztikusan csökkentette a városok saját bevételeit (főként a PIT-ből, azaz a személyi jövedelemadóból). A megfelelő, strukturális kompenzáció helyett a kormány diszkrecionális módon osztotta szét a pénzt – a NIK szerint: minden évben más szabályok szerint, gyakran az utolsó pillanatban hozott döntések alapján. Papíron a helyi költségvetések összességében jól néztek ki, de a városok saját bevételei összeomlottak.
A legnagyobb veszteséget az ellenzék által irányított nagyvárosok szenvedték el. Varsó például csak 0,8 %-át kapta meg a 14 milliárd zloty összegű alapból, annak ellenére, hogy az országos PIT-bevételek mintegy 4 %-át generálta. Néhány apró, PiS-párti falu 100–140-szer többet kapott fejenként, mint a főváros. A PiS által irányított Chełm város bevételei például 30 %-kal emelkedtek.
A NIK szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök személyesen távolított el vagy adott hozzá projekteket a finanszírozási listákról, minden magyarázat nélkül. Mindezek miatt a NIK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tett Morawiecki és több tisztviselő ellen (többek között a volt pénzügyminiszter-helyettes ellen).
Utóbbi, Marcin Romanowski az Orbán-kormánytól kapott egérutat és védelmet 2024 végén a varsói bíróság által kiadott európai elfogatóparancs után.
Berlin és a német szövetségi kormány közötti kapcsolat együttműködő
Természetesen Németországban is vannak politikai feszültségek a szövetségi kormány és a tartományok között, de: soha nem fordult elő, hogy a szövetségi kormány szisztematikusan pénzügyi válságba sodorta volna a fővárost vagy bármelyik tartományt. Soha nem fordult elő, hogy a szövetségi kormány kötelező erejű bírósági döntés után is folytatta volna a pénzelvonást, és az sem, hogy egy tartomány vagy város a szövetségi politika eredményeként „technikai fizetésképtelenségbe” került volna. Még a súlyosan eladósodott városok (pl. a Ruhr-vidéken) is általában támogatást kapnak, nem pedig további terheket – mondta el az Euronews berlini irodájának szerkesztője, Nela Heidner.
Hogyan zajlik az együttműködés Berlin és a német szövetségi kormány között? Németország szövetségi állam. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi kormány és a tartományok – beleértve Berlint is – egyértelműen elkülönült felelősségi körökkel rendelkeznek, de kiterjedt együttműködési és finanszírozási mechanizmusok mentén, amelyek megakadályozzák, hogy bármelyik tartomány – és különösen a főváros – működőképessége csorbát szenvedjen.
Berlin adminisztratív felépítése szokatlan: város, de egyben szövetségi állam is, ugyanolyan alkotmányos jogokkal, mint Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália vagy Szászország. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi kormány és a tartományok a német alaptörvény (alkotmány) keretein belül működnek együtt. A szövetségi kormány nem róhat olyan kötelezettségeket vagy pénzügyi terheket egy tartományra, amelyek sértenék annak alkotmányosan garantált önigazgatási jogát. Berlin szövetségi finanszírozásban részesül és jogosult pénzügyi kiegyenlítő transzferekre. Ez azt jelenti, hohy ha Berlin – mint a múltban gyakran – alacsonyabb adóbevételekkel rendelkezik, akkor kompenzációs kifizetéseket kap a szövetségi-tartományi kiegyenlítő rendszer és kiegészítő szövetségi támogatások révén. A kifejezett cél az ország egész területén a funkcionalitás, a beruházási kapacitás és az egyenlő életszínvonal biztosítása.
A szövetségi kormány nem vet ki különleges adót vagy más hozzájárulást Berlinre, és nem is vehet le egyoldalúan pénzt a főváros bankszámláiról. Az adókat szövetségi és tartományi törvények együttesen szabályozzák, és minden változtatást jóvá kell hagynia mind a Bundestagnak, mind a Bundesratnak – ez utóbbi az összes tartományi kormány képviselőiből áll. Ez minden tartománynak, így Berlinnek is, vétójogot biztosít pénzügyi kérdésekben.
A szövetségi kormány és Berlin átlátható módon társfinanszírozza a nagyobb projekteket. A városi közlekedés finanszírozásáról szóló törvény (GVFG) értelmében a szövetségi kormány általában a nagy tömegközlekedési beruházások költségeinek felét fedezi. Németországban a szövetségi és tartományi kormányok közötti együttműködés intézményesült, a kisebb konfliktusok egyértelmű, jogilag meghatározott eljárások szerint zajlanak, politikai nézeteltérések nem játszanak szerepet – írta berlini kollégánk.