Az antiszemitizmus megelőzésére szánt milliók jókora részét fel sem használták a német fővárosban. A bennfentesek megtagadott vagy elsumákolt ellenőrzésekről, késedelmes eljárásokról, a megbízások odaítélése körüli politikai civakodásról, sőt korrupcióról számolnak be.
Az ügy már annyira ellentmondásos, hogy hamarosan számvevőszéki vizsgálat is várható a részletek feltárására. Eközben Berlinben újra és újra antiszemita incidensek történnek, és a Spree menti metropoliszt ma már az „antiszemitizmus gócpontjának” tekintik, ahol a zsidók már nem viselhetnek biztonságosan kipát vagy Dávid-csillagot több kerületben.
„Bizonyos városrészekbe vagy utcákba gyakorlatilag tilos belépni kipával” – mondta Robert Habeck, a Zöld Párt korábbi alkancellárja 2025 elején. Az elfajuló helyzetet Berlin rendőrfőnöke is elismerte, amiről az Euronews is beszámolt.
A jelenség okait boncolgató elemzések, például a Die Welt összefoglalója nem utal arra, hogy az ügyben szereplő tisztviselők vagy hivatalnokok antiszemiták lennének. Az általános vélekedés inkább arra mutat, hogy a hatóság nem akarja kiváltani a városban gyökeret vert iszlamista szélsőségesek provokációit, ezért inkább altatja az ügyvitelt. Ennek a taktikának viszont értékes kiállítások, fesztiválok vagy vallásközi vitafórumok esnek áldozatul.
A Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadása és az azt követő antiszemita zavargások után a berlini szenátus sietve létrehozott egy antiszemitizmus elleni akcióalapot a kulturális ügyekért felelős hivatalon belül.
Bizarr ellentmondások – megtagadott elbírálások?
A zsidógyűlölet ellen szánt összegből 2024 végén több mint hárommillió euró maradt az alapban. Az értetlenséget fokozza, hogy eközben viszont Berlin kulturális élete jelentős költségvetési megszorításokkal néz szembe a nehezedő pénzügyi helyzet miatt.
Heves vita bontakozott ki Berlin átláthatatlan finanszírozási környezetében, a számtalan államilag finanszírozott projekttel kapcsolatban. A városi ellenzéki oldal – elsősorban a CDU-hoz közel álló körökből – azt akarja kivizsgálni, hogy a baloldal és a Zöldek szándékosan akadályozták-e az antiszemitizmus elleni küzdelmet, legyen szó akár késleltetett eljárásokról, megtagadott ellenőrzésekről, túlterhelt adminisztrációról vagy a források célzott eltérítéséről.
Több bennfentes is elmondta a Weltnek, hogy a program végrehajtásáért felelős „Társadalmi Összetartozás” osztálya 2023 óta túlterhelt a források elosztásával. A helyzetet ismerők a „munka rendszerszintű elutasításáról” (szabotálásáról) is beszélnek, mert az antiszemitizmus megelőzésére irányuló további feladatok „nem voltak a minisztérium ínyére”.
Miközben a fővárosban megszaporodtak az antiszemita incidensek, a finanszírozási kritériumokat nem dolgozták ki, a kérelmeket nem vizsgálták felül, és a forrásokat sem különítették el – állítják az önkormányzaton belüli források.
Az alap hirtelen bővítését követően a hivatal nem rendelkezett működőképes struktúrával. A kijelölt csapat csak 2024 közepén vált teljes mértékben működőképessé, és ezt követően jelentették ki az alkalmazottak, hogy nem kívánnak bizonyos támogatási kérelmeket felülvizsgálni. Az ilyen projektekért való felelősséget mindig „mások” felelősségének tekintették, azok megnevezése nélkül. Azaz ujjal mutogattak, de nem tudni, hogy kire, miközben az ő dolguk lett volna az ügyintézés..
Egy bennfentes szerint „az antiszemitizmus megelőzésére szánt forrásokat azért nem különítették el, mert a hivatal megtagadta a kérelmek elbírálását. Ugyanakkor a minisztérium vezetőségének már régen világos kritériumokat kellett volna meghatároznia.”
A berlini városi tisztviselők arról számolnak be, hogy a tartományi minisztérium hónapokig megtagadta az alapvető finanszírozás meghatározását, például a célcsoportokat, a minőségi kritériumokat vagy a projekt hatókörét. Oliver Friederici illetékes államtitkár nem kívánt magyarázatot adni a késedelemre.
A kulturális ügyek osztálya kezdetben nem tartotta magát felelősnek, és az ügyeket a szociális szolgáltatások osztályához utalta. Ez utóbbi viszont azzal magyarázta a késedelmet, hogy a források a kulturális ügyek osztályánál vannak, ezért nem tudják feldolgozni a kérelmet. Végül, hónapokig tartó várakozás után a pályázó szervezet elutasító értesítést kapott, annak ellenére, hogy a parlament már régen jóváhagyta a finanszírozást.
Bennfentesek ezt "klasszikus adminisztratív szabotázsként" írják le: senki sem akart döntést hozni, sem érdemben, sem a formaságok tekintetében.
Sikkasztások gyanúja?
A felügyeleti eljárások hiánya miatt a forrásokat nem csak hogy nem használtak fel, de – a kritikusok szerint – végül el is sikkasztották ezeket. Így például az antiszemitizmus megelőzésére szánt forrásokat állítólag rövid távon általános „kapcsolatépítési vagy párbeszédprojektekre” irányították át, hogy megakadályozzák a pénz „elvesztését”.
A keret viszont állítólag elsősorban a helyi baloldali politikához szorosan kapcsolódó projekteket támogatta, amelyek célja nem a burjánzó antiszemitizmus elleni küzdelem volt.
Az ügyhöz közel állók bírálják a vezetőség határozott fellépésének hiányát. Amikor a minisztérium nem teljesítette a követelményeket, semmi sem történt. Egy tisztviselő így fogalmazott a szerkesztőségnek adott interjújában: „Ha a vezetőség nem dönt, a minisztérium azt tesz, amit akar.”