Az Egyesült Államok ismét megtámadott venezuelai hajókat a Csendes-óceán keleti részén, az akciónak öt halottja van. Miközben Washington szigorítja a szankciókat és blokádot rendel el, Caracas elítéli a katonai eszkalációt, amely szerinte a régióra való átterjedéssel fenyeget.
Az amerikai hadsereg déli parancsnoksága már a második egymást követő éjszaka jelentette be, hogy a Csendes-óceán keleti részén két hajó ellen is támadást intéztek, amelynek következtében öt ember vesztette életét- ezt maga a Southcom is megerősítette. A művelet a Joint Task Force Southcom része, amelyet Donald Trump elnök a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására tett erőfeszítésként mutat be.
A Pentagon állítása szerint a hajók közös kábítószer-kereskedelmi útvonalak mentén közlekedtek, és "kijelölt terrorista szervezetek" üzemeltették őket. Amerikai katonai személyzet nem sérült meg. Ezekkel az új incidensekkel szeptember óta több mint 100-ra emelkedett a Csendes-óceánon és a Karib-térségben a feltételezett kábítószer-hajók elleni támadások halálos áldozatainak száma.
Washington kitart amellett, hogy ez egy szükséges kampány a bűnszövetkezetek kiiktatására. A nyilvános bizonyítékok hiánya és a nemzetközi vizeken történő halálos erő alkalmazása miatt azonban újra fellángolt a jogi és politikai vita az Egyesült Államokban, ahol egyes szakértők megkérdőjelezik e műveletek jogszerűségét.
Fokozódó nyomás Venezuelára
A csapások egybeesnek a Nicolás Maduro rezsimjével szembeni washingtoni stratégia szigorodásával. Ezen a héten Trump "teljes blokádot " rendelt el a Venezuelába belépő vagy onnan távozó, szankciókkal sújtott olajszállító tartályhajók ellen, ami növeli a Caracasra nehezedő gazdasági nyomást.
Emellett a Fehér Ház 29 hajót és az azokat kezelő társaságokat is szankciós listára helyezett, mert állítólag részt vesznek az iráni úgynevezett fantomflottában, amelyet azzal vádolnak, hogy a nemzetközi ellenőrzés kijátszására kialakított gyakorlatok révén szállítanak olajat.
Venezuela autokrata vezetője az "ellenállást" hirdető retorikájának megerősítésével válaszolt. Felszólította az amerikai népet, hogy "tűzzék ki a béke zászlaját", és elítélte Washington "rendszerváltásra" irányuló törekvését. Figyelmeztette António Guterres ENSZ-főtitkárt is, hogy szerinte "a fenyegetések eszkalálódása" hatással van a regionális stabilitásra.
A venezuelai elnök azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja kisajátítani az ország olaját, Washington pedig azzal vádolja őt, hogy egy kábítószer-kereskedő hálózat vezetője. Az USA ugyanakkor nagy katonai bázist tart fenn a Karib-tengeren, ahonnan olyan hajókat bombázott, amelyekről feltételezhető, hogy Venezuelából kábítószert szállítanak.
Egyre feszültebb regionális sakktábla
A feszültség nem korlátozódik Caracasra és Washingtonra. Maduro ismét felszólította a kolumbiai hadsereget, hogy "egységes hadseregként" lépjen fel Venezuela mellett, amit Gustavo Petro elnök azonnal visszautasított, emlékeztetve arra, hogy egyetlen elnök sem adhat parancsokat egy másik ország fegyveres erőinek.
Eközben a támadások a Csendes-óceánon folytatódnak, és a régió aggodalommal figyeli, ahogy a szankciók, a katonai műveletek és az élesedő retorika kombinációja egyre változékonyabb forgatókönyvet alakít ki.