Elfogad-e Moszkva bármilyen kompromisszumot vagy kitart követelései mellett? Egyelőre az is eredmény, hogy a tárgyalások nem rekedtek meg. Az amerikai elnök különmegbízottai Berlinben tárgyaltak a hétvégén, a következő napokban pedig Moszkvában egyeztetnek.
Oroszország nem fogad el semmilyen "kompromisszumot" a megszállt ukrajnai területekkel kapcsolatban - jelentette ki kedden Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.
Rjabkov kijelentette, hogy Moszkva nem engedett követeléseiből, és meg akarja tartani az ellenőrzést öt ukrajnai régió felett: Krím, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon.
Az elcsatolt Krím és a Luhanszki terület csaknem egészén kívül Oroszország Ukrajna másik három területének egyikét sem ellenőrzi teljes egészében. Zaporizzsjában és Herszonban az orosz erők a regionális fővárosokat sem tartják ellenőrzésük alatt.
Miközben az európai vezetők megfogadták, hogy a jövőben megvédik Ukrajnát Oroszországtól akár katonai eszközökkel is, a Kreml most biztonsági garanciákat követel saját maga számára is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem fogadja el, ha "Kijev békeszerződéseket ír alá, majd elkezdi szabotálni azokat". megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy Ukrajna soha nem követett el agressziót Oroszország ellen.
Peszkov azt is állította, hogy egy NATO-tisztviselő " beszivárgott az ukrán kormányba", és szerinte "ez váltotta ki Oroszország teljeskörű ukrajnai invázióját. Csakhogy a NATO bizonyíthatóan nem delegált tagot az ukrán kormányba, és nem vesz részt az ukrán intézmények működtetésében sem. A kijevi vezetés határozottan állítja, hogy a védelmi szövetség nem volt jelen Ukrajnában sem az orosz invázió előtt, sem azóta.
A Kreml kedden azt is kijelentette, hogy nem partner egy esetleges karácsonyi tűzszünetben. Friedrich Merz német kancellár vetette fel hétfőn Berlinben, hogy az orosz hadvezetés szüneteltethetné támadásait az ünnepi időszakban, és ez nyitánya lehetne egy tartós tűzszünetről szóló tárgyalásoknak. Zelenszkij közölte, hogy az ukrán vezetés támogatja ezt a javaslatot az energetikai infrastruktúrát érintő csapások felfüggesztését is beleértve. Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov viszont úgy nyilatkozott: "Mi békét akarunk. Nem akarunk fegyverszünetet, hogy Ukrajna lélegzetvételnyi időt kapjon, és felkészüljön a háború folytatására. Meg akarjuk állítani ezt a háborút, el akarjuk érni a céljainkat, biztosítani akarjuk az érdekeinket" - mondta.
Zelenszkij szerint jelentős előrelépés történt a hétvégén
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a berlini ukrán-amerikai tárgyalásokat követően elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytatott Donald Trump amerikai elnök megbízottjaival, Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel. Megjegyezte, hogy az amerikai tárgyalók előtte "számos alkalommal egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Oroszországban."
"Mindig is azt akartam, hogy ez a delegáció eljöjjön Ukrajnába, de felkészültem arra, hogy ha különböző okokból nem sikerülne, akkor is lehetőségünk legyen hosszan tárgyalni, hogy megpróbáljuk megérteni egymást" - magyarázta Volodimir Zelenszkij hétvégi berlini tárgyalásai után. Az ukrán elnök elmondta azt is, hogy az amerikai elnök küldöttei "meghallgatták" Kijev álláspontját, amit most megosztanak majd az orosz vezetéssel. "Hogy őszinte legyek, nem tudom, hogy az agresszorok hogyan fogják ezt felfogni" - tette hozzá.
Mi a következő lépés?
Zelenszkij kedden továbbutazott Hollandiába, és az ottani parlamentben mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy ez "a legintenzívebb és legkoncentráltabb béketárgyalás" 2022 eleje óta.
"Az amerikaiak gyors lezárást akarnak. De ezen a gyorsaságon kívül nekünk fontos a minőség is. Ha a sebesség és a minőség összhangba kerül, akkor teljes mértékben támogatjuk a folyamatot" - mondta korábban Zelenszkij hozzátéve, hogy Kijev "ma vagy holnap" véglegesíti a dokumentumok rá eső részét.
"A következő napokban az amerikai különmegbízottak, majd az amerikai elnök is konzultál az orosz vezetéssel" - magyarázta Zelenszkij, és arról is beszélt, hogy ezután a tárgyalódelegációk találkoznak az Egyesült Államokban, talán már a hétvégén. Ezután a találkozó után derül ki, hogy mi lesz a következő lépés. Az is szóba került, hogy az ukrán vezetés találkozna "legalábbis az amerikai elnökkel".
Mi van, ha Moszkva elutasítja a tervet?
Zelenszkij hétfőn azt mondta, hogy ha Oroszország teljes egészében elutasítja a legújabb tervet, akkor szerinte az Egyesült Államok "fokozni fogja a szankciókat és több fegyvert, konkrétan légvédelmi rendszereket és nagy hatótávolságú fegyvereket fog biztosítani Ukrajnának".
"Úgy gondolom, hogy ez egy ésszerű kérés. A logika világos: ha az amerikaiak készek biztonsági garanciákat adni Ukrajnának és szigorú intézkedéseket foganatosítani abban az esetben, ha Putyin megsérti az esetleges békemegállapodást, akkor - lévén ez a mostani helyzet is indokolja - Ukrajna garanciákat kér arra az esetre is, ha Putyin nem hajlandó befejezni a háborút" - magyarázta.
Egyelőre úgy néz ki, hog az orosz elnök nem enged
Moszkva többször is kijelentette, hogy kitart Ukrajnával szemben támasztott követelései és az esetleges rendezést illető elképzelései mellett. A Berlinben folytatott amerikai-ukrán tárgyalások fejleményeit Moszkvában nagyrészt bírálták, a javaslatokat elutasították. A Kreml nem enged abból, hogy folytatja hadműveleteit Ukrajnában egészen addig, amíg ennek "alapvető okait" fennálnak.
Moszkva szerint a "kiváltó okok" közé tartozik a többi között az, hogy Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz és a NATO-hoz. Az orosz vezetés továbbá úgy látja, hogy a NATO megszegte korábbi vállalását, mely szerint nem terjeszkedik kelet felé. Az orosz kormány ezen kívül azzal vádolja az ukrán kormányt, hogy diszkriminálja az orosz ajkú lakosságot. Az orosz elnök szerint ez ellen jogosan lépnek fel mondván, hogy Ukrajnát "nácitlanítani kell". Vlagyimir Putyinnak és az orosz kormánynak ezek az érvei Ukrajna lerohanására, de bizonyítékot minderre nem tudtak bemutatni.
Az orosz követelések között szerepel az is az eredeti, 28 pontos tervezetben, hogy amnesztiát kapna az orosz hadsereg egésze mindenre, amit a teljes körű invázió kezdete óta elkövetett Ukrajnában.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi fél állítja, hogy az amerikai elnök által bemutatott béketervet azóta módosították, és az most már tükrözi Ukrajna és az Európai Unió álláspontját is.
Eközben az orosz hadsereg súlyos pusztítást végez Ukrajnában
Az orosz hadsereg hónapok óta folyamatosan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, és az elmúlt hetekben tovább fokozta szárazföldi és légi támadásait. Az oroszág keleti és déli részén mindennaposak az áramkimaradások, és a vízellátás is akadozik. Mindez több millió embert érint.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója szerint novemberben Ukrajna-szerte legalább 226 polgári személy vesztette életét és 952-en megsebesültek orosz támadásokban". A polgári áldozatok több mint fele sűrűn lakott városi területeken halt meg nagy hatótávolságú rakéták és drónok becsapódása miatt.
Az éjszakai támadássorozatokban az orosz hadsereg több száz drónt és rakéták tucatjait indítja ukrajnai célpontok ellen.
"Családok milliói maradnak akár hosszú időre is áram, fűtés és víz nélkül, ami egyre súlyosabb gondot jelent a tél beállta miatt, hiszen a nappalok rövidülnek, a hőmérséklet pedig csökken" - jelentette az ENSZ-misszió.
AKijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) legfrissebb, november 26. és december 13. között végzett felmérése szerint az ukránok 63 százaléka továbbra is azt mondja, hogy kész elviselni a háborút, amíg csak kell.