A teheráni orosz nagykövetség internetes csalásnak tartja a felhívásokat, amelyek iráni polgárokat csábítanak orosz katonai szolgálatra.
Az orosz hadseregnek tulajdonított hirdetés képét a perzsa nyelvű közösségi médiában „hamisnak” és „bűnügyi jellegűnek” minősítették a Kreml részéről.
Az Oroszországi Föderáció teheráni nagykövetsége kijelentette, hogy „az utóbbi időben Iránban profitorientált személyek csalást követtek el egy [toborzó] levél interneten történő közzétételével”.
Az online közzétett képen 18 és 45 év közötti férfiakat hívtak meg, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez, miután szerződést írnak alá a „Különleges Katonai Műveleti Övezetben”. A hirdetés 20,000 dolláros kifizetést ígér a szerződés aláírásakor, valamint havi 2000 dolláros zsoldot.
A híresztelés valószínűségét viszont alátámasztja, hogy már korábban is szóltak jelentések arról, hogy Oroszország nem csak Észak-Koreából, de arab és afrikai országokból is csábít szerződéses szolgálatra férfiakat. Moszkva azért fordul a külföldi zsoldosok felé, hogy ellensúlyozza reguláris erőinek hiányát, és frontvonalbeli szerepkörökbe helyezze őket, ahol feláldozhatóbbnak tekintik őket, mint az orosz reguláris katonákat.
Az eddigi ismeretek szerint eddig főként Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Líbiából, Jemenből toboroztak újoncokat, de a célpontok között vannak az Iszlám Állam (ISIS) terrorhadsereg korábbi tagjai is, ami biztonsági aggályokat vet fel.
Az ilyen toborzások nem diplomáciai utakon, hanem privát közvetítők, migrációs útvonalszervezők és informális hálózatok által folynak. A helyzet átláthatatlanságát mutatja, hogy az információk sokszor ellentmondanak - vannak jelentések toborzásról, de azok hivatalos tagadásáról is, mint most Irán esetében, ezért a dezinformációs kockázat fennáll. Valóban elképzelhető, hogy a mostani toborzási kampány része lehet egy csalási vagy dezinformációs próbálkozásnak.
A keringő hirdetés szerint nőket nem vesznek fel szolgálatra, de a felsőfokú orvosi végzettséggel rendelkező nők mentesülnek a korlátozás alól. Az iromány szerint a jelentkezők Ufa városában végzik majd el a kiképzésüket, ahol nyelvtanfolyamokat is szerveznek a számukra. (Moszkva korábban már odáig ment, hogy megtévesztő módon afrikai nőket toborzott harci drónokat összeszerelő gyárakban való munkára, akik nem ilyen munkára jelentkeztek, de később már nem volt visszaút.)
Milyen célra keresnek embereket?
A kijelölt feladatok a rohamosztagos erők tagságától a drónok vezetéséig terjednek, és a havi fizetés az egyes felelősségi köröktől függően változhat.
Oleg Alekszandrov, az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat képviselője elmondta, hogy Oroszország megkezdte a volt afgán hadsereg személyzetének, köztük a különleges erők tagjainak és hírszerző tiszteknek a toborzását az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
„Az orosz hírszerző szolgálatok aktivitása Afganisztánban észrevehetően megnőtt” – magyarázta egy októberben megjelent interjúban. „Volt afgán katonai személyzetet toboroznak, köztük különleges erők tagjait és hírszerző tiszteket.” Az Egyesült Államok döntése, amely megszünteti az afgán állampolgárok ideiglenes védelmi programját, és megkezdi az afgán menekültek kiutasításának folyamatát, megkönnyítette Moszkva számára ezt a befogadási folyamatot.
Anton Gerasenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azt nyilatkozta, hogy nagyszámú szegény embert, még indiai állampolgárokat is, megtéveszt a Kreml propagandája és a Nyugat-ellenes narratívák, és beugranak a toborzó hirdetéseknek, hogy pénzt keressenek. A beszervezett emberek sokszor nem is tudják, hogy az út az ukrajnai csatatérre vezet. Az oroszországi toborzási folyamatot általában „munkalehetőségként”, nem pedig harci szerződésként mutatják be.
A fiatalokat támogató munkakörökben, például vezetésben vagy szakácskodásban való munkavégzés ígéretével csábítják, de végül a harci övezetek szívében, a frontvonalon végzik a munkájukat, ahol szinte semmilyen támogatást nem kapnak.