Minden idők legikonikusabb orosz műalkotásának nevezik a Téli tojást, amellyel Miklós cár lepte meg édesanyját húsvétra. A vevő kilétét titkolják. A Fabergé-tojások Amerikában és Oroszországban keresettek. Egy amerikai vevőnek vámot kellene fizetnie, Moszkva pedig szankciók miatt nem vásárolhat.
„A dizájn időtlen, annyira modern” – így jellemezte a szentpétervári Fabergé ékszerműhely „leglátványosabb, művészileg legötletesebb és legszokatlanabb” alkotását, a Téli tojást a Christie’s aukciós ház orosz osztályának vezetője.
Borítékolható volt, hogy minden korábbinál többet fizetnek érte. És valóban: a londoni árverésen járulékokkal együtt 22,9 millió fontot, napi árfolyamon több mint tíz milliárd forintot adtak a tíz centis műtárgyért – azaz centinként egy milliárdot.
A Fabergé-tojások többsége a történelmi stílusok, a rokokó vagy a neoklasszicizmus jegyeit viseli magán a Téli tojás azonban egészen egyedi – magyarázta Margo Oganesian.
Az ékszerek tojásformájának magyarázata teljesen hétköznapi: orosz uralkodók, II. Miklós és elődje, III. Sándor cár rendelte a francia származású ötvösöktől húsvéti ajándékként. A legközelebbi családtagjaikat lepték meg vele 1885 és 1916 között. Egy-egy kényes tojás megálmodása, megtervezése és elkészítése általában egy évig tartott.
A megrendelők, a cárok semmit sem bíztak a véletlenre. Nem sokkal az ékkövekkel kirakott tojás leszállítása után máris megrendelték a következő évi ajándékot.
A Fabergé-ház az uralkodóval sosem konzultált, mivel a cár is kedvelte a meglepetéseket. II. Miklós sem tudta, miért fizet, amíg a nagyhéten nem kézbesítették az ajándékot. „Az utolsó napok mindig szorongással teltek” – írta naplójába Fabergé főtervezője. Mi van, ha az ajándék nem készül el idejében vagy ha a cárnak nem tetszik? „Mindenkit aggodalommal töltött el, hogy valami váratlan történhet az utolsó pillanatokban” – jegyezte le Franz Birbaum.
Az aprólékos munka
A jobbára hegykristályból, azaz tiszta kvarcból, kézműves eljárással készült Téli tojás egy dérrel borított jégtömbre hasonlít. Maga a tojás alapanyaga a platina, amelyet négyezer apró gyémántból csiszolt hópehely-motívum díszit.
Csak egy erős nagyítású képen látszik, hogy ez mennyire sziszifuszi munka volt.
A tojásban bújik meg a Fabergé-házra jellemző meglepetés: a Téli tojás esetében egy parányi, fehér kvarcból, nefritből és gránátkőből faragott, szellőrózsákkal teli függőkosár. Az első erdei virágok, amelyek a hó lassú olvadása közben kinyílnak, az orosz tél hosszú, dermesztő éjszakáinak végét, egyben a tavasz közeledtét jelzik.
Az aprólékos munka a magyarázata, miért tartott egy-egy mestermű kidolgozása egy évig.
A csillagászati ár
A Téli tojást II. Miklós cár rendelte dániai származású édesanyjának, Marija Fjodorovnának 1913-ban.
A Fabergé-tojások ajándékozása a Romanov-dinasztia egyik családi hagyománya volt. III. Sándor kezdetben a feleségét lepte meg vele, fia, II. Miklós pedig trónra lépése után kiterjesztette a szokást: egy tojást ajándékozott feleségének, egyet pedig özvegyen maradt édesanyjának.
II. Miklós cár a pedáns feljegyzések szerint 24 600 rubelt fizetett a Téli tojásért, ami akkori árfolyamon nagyjából a fele, 12 300 volt dollárban. Az összeg az inflációs ráta alapján ma 120-150 ezer dollárnak, napi árfolyamon 39-49 millió forintnak felel meg. Ez volt a harmadik legmagasabb ár, amit a Fabergé-ház egy tojásért felszámított.
A magasabb értéket is alapul véve a Téli tojás napjainkban kétszáztízszer többet ér, mint megrendelése idején.
A csillagászati ár magyarázata, hogy az eltelt 23 évben egyetlen Fabergé-tojást sem kínáltak fel aukción.
A nagy múltú szentpétervári ékszerműhely csupán ötven húsvéti tojást alkotott. Ezek közül nyolc nyomtalanul eltűnt. Némelyiket az októberi forradalom óta nem látták. Az egyik elveszettnek hitt cári húsvéti tojást egy névtelen amerikai vásárolta meg 14 ezer fontért egy bolhapiacon. Az értékét ma húszmillió fontra becsülik, bár még nem került árverésre.
Az eltűnt tojások száma ezzel hétre zsugorodott. A megmaradtak többségét múzeumokban állították ki – Virginiától Moszkváig.
Napjainkban csupán szintén hét tojás maradt magántulajdonban, ezek közül azonban négy „meglehetősen szent és sérthetetlen” – mondta egy Fabergé-szakértő. Kieran McCarthy szerint gyakorlatilag csak három tojás „van valóban magánkézben”, amelyek esetleg valaha is megszerezhetők.
„Hihetetlenül ritkák” – mondta McCarthy, aki a Wartski, egy Peter Carl Fabergé alkotásaira szakosodott brit antik ékszerkereskedés társigazgatója.
A bolsevikok
A Téli tojás sok magángyűjteményben megfordult azok után, hogy II. Miklós cári kormánya megbukott az 1917-es októberi forradalomban. A bolsevikok által áruba bocsátott kincsek között szerepelt – meglepetésétől, a függőkosártól elválasztva –, akik pénzt gyűjtöttek új szovjet államuk számára. Az új rezsimnek kétségbeesetten szüksége volt konvertibilis valutára, így még halálos ellenségével, a kapitalistákkal is hajlandó volt üzletelni.
A patinás londoni Wartski a húszas évek végén vagy a harmincas évek elején vásárolta meg szinte fillérekért: 450 fontot, mai árakon tízmilliónál is kevesebb forintot fizetett az ékszerért. A Téli tojást ezt követően különböző brit magángyűjteményekben őrizték, mielőtt 1975-ben nyoma veszett. Csaknem két évtizeden át eltűntként kezelték.
A cári ékszer 1994-ben bukkant fel újra, és nem sokkal később több mint 7,2 millió svájci frankért, 5,6 millió dollárért ütötték le a Christie’s genfi árverésén. Ezzel aukciós rekordot döntött a Fabergé-tojások kategóriájában. Nyolc évvel később, 2002-ben New Yorkban már 9,6 millió dollárt fizettek érte.
Azóta cári tojás nem került árverésre, csak egy másik, drágakövekkel kirakott darab, amit Fabergé a Rothschild bankárcsalád egyik tagjának készített.
Ezért az ékszerért több mint 8,9 millió fontot fizettek.
Az alkímia
A Téli tojást – a korra szokatlan módon – egy nő álmodta meg. Alma Pihl Fabergé vezető ékszerészének, Albert Holmströmnek volt az unokahúga. A legenda szerint jégkristályokat látott képződni a műhelyasztala melletti ablakon, és ekkor pattant ki a fejéből az ötlet.
A Fabergé-házat egyébként 1842-ben alapította Gustav Fabergé, akinek hugenotta őseit a 17. században még Favrinak hívták, kálvinista hitük miatt azonban menekülniük kellett Franciaországból.
Mintha egy jégdarabot tartana az ember a kezében – jellemezte Kieran McCarthy, aki korábban maga is a kezébe vette az ékszert.
„Olyan, mint a fordított alkímia, amely a nemes anyagokat a természet egyik pillanatává változtatja át” – mondta a szakértő.
II. Miklós cár kettős megrendelése megduplázta a kreatív nyomást Peter Carl Fabergére és csapatára, akiknek minden évben két eredeti ötlettel kellett előállniuk.
Így került a képbe Alma Pihl, akit húszéves korában eredetileg „leltárosként” alkalmazták: rajzaiban és akvarelljeiben dokumentálta a Fabergé-ház ékszereit. Később, 1908-ban csatlakozott nagybátyja műhelyéhez.
Nem volt ötvös képzettsége, de képzőművész volt, aki egy finn ékszerész családból származott. Több rokona Fabergé alkalmazásában állt Szentpéterváron és Moszkvában.
A jégkristályok ihlették, és azon tűnődött, hogyan lehetne azokat egy ékszerben is megjeleníteni. A Christie’s ezt a történetet lehetségesnek tartja, McCarthy szerint pedig „nincs igazi okunk kételkedni benne”. Holmström mindenesetre ékszerészekből álló csapatával keltette életre a Pihl tervét. Mindegyikük a tojás különböző részeiért felelős.
A Téli tojást „mindegyik közül a legnagyobbiknak” tartják – mondta McCarthy. A 2021-es londoni Fabergé-kiállítás kurátora szerint „vitathatatlanul a valaha volt legikonikusabb orosz műalkotás”.
A hamisítványok
„Nem igaziak” – erősítette meg a Fabergé-ház a francia vámosok gyanúját, akik 2010 novemberében a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren lefoglaltak egy, két dobozba csomagolt, külsőleg az eredeti ékszertojásokra a megszólalásig hasonlító szállítmányt. Attól sem illetődtek meg, hogy a dobozokra kétfejű sast, az orosz cári udvar jelképét nyomtatták, amely egyben a neves ékszerműhely védjegye is volt.
Fabergé-tojásként deklarálták a küldeményt, és ez felkeltette az érdeklődésünket – mondta Michel Horn, a reptéri vámszolgálat vezetője.
Összesen 354 hamis tojást foglaltak le.
„Ez egy kivételes fogás volt” – jelentette ki Horn, aki szerint a francia vámtisztek rengeteg hamisítvánnyal találkoznak munkájuk során, de „Fabergé-tojást még soha nem láttak”.
Akkoriban egy szentpétervári cég Fabergé-tojások és -ékszerek másolatát készítette, amelyeket 25-100 dolláros áron forgalmazott a népszerű moszkvai piacokon. A bizsut kétfejű sassal ellátott dobozokba csomagolták – írta a francia akció után, 2010 decemberében a Moscow Times.
A titokzatos vevő
A londoni aukciósházban megrendezett minapi árverésen a Téli tojás egy gyors, mindössze három percig tartó licit után került egy ismeretlen vevő birtokába. A vételár nagyobb volt a Christie’s előzetes becslésénél, amely húszmillió fontra számított.
Az árverés közvetítője bizalmasan kezeli az eladó és a vevő kilétét egyaránt. Eddigi tulajdonosáról csak annyit közölt: „uralkodói ház sarja”.
A szakértőket azonban inkább a vásárló foglalkoztatja.
Az elmúlt évtizedekben a Fabergé-tojások legnagyobb piaca az Egyesült Államok és Oroszország – állítja McCarthy, aki szerint Moszkva „hatalmas lelkesedést tanúsít az orosz műalkotások orosz földre történő visszatelepítése iránt”.
Egy orosz oligarcha például arról híresült el, hogy több mint százmillió dollárt költött külföldön fellelt orosz művészeti alkotások megvásárlására és visszaszármaztatásukra hazájukba. Viktor Vekszelberg a többi között néhány Fabergé-tojást is visszavásárolt.
A műtárgyak amerikai importját 35 százalékos vám sújtja, ami további, több millió dolláros terhet róna a vásárlóra. Oroszország viszont szigorú szankciók alatt áll, és már az is szerződésszegést jelentene, ha „alapos okkal feltételezhető”, hogy a Téli tojás orosz tulajdonba kerülne.
„Nem is lehetett volna rosszabb időpontot találni ennek a tojásnak az eladására” – mondta McCarthy, aki szerint a gazdag közel-keleti múzeumok is potenciális vevőnek számítanak vonzerejük növelése, és az olajgazdaság utáni időszak felvirágoztatása érdekében. „Fogalmam sincs, hogy erre a konkrét darabra fáj-e a foguk” – tette hozzá a szakértő, abban azonban biztos, hogy orosz intézmények nagyon szeretnék magukénak tudni a Fabergé-tojást, amit gyakorlatilag nem szabad megvásárolniuk.
A Christie’s „pénzmosás elleni és szankciós megfelelési programot” működtet, amely magába foglalja az „ügyfél átvilágítását” – tudatta a cég közleményében, de arra nem tért ki, vajon ellenőrizték-e, hogy a Téli tojást esetleg Moszkva megbízottja vette meg.