A brazil választási bizottság figyelmeztette a platformot, hogy a vasárnapra tervezett második forduló előtt egyenlő bánásmódban kell részesítenie a hivatalban lévő Lula da Silva elnököt és az ellenzéki jelöltet, Flávio Bolsonarót.
A Facebook, az Instagram és a WhatsApp anyavállalata, a Meta heves bírálatok kereszttüzében áll Brazíliában, mivel állítólag beavatkozott az ország elnökválasztásába.A helyzet miatt múlt hétfőn több tucat tüntető gyűlt össze a technológiai óriáscég São Paulo-i irodája előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az elmúlt néhány napban a Meta-csoport mélyrehatóan beavatkozott a brazil választásokba. Ezt elismerik, de technikai hibának nevezik. Ez a tüntetés erre a beavatkozásra adott válasz. Ez a brazil demokráciába való indokolatlan beavatkozás” – mondta az ABC Szövetségi Egyetem professzora, Sérgio Amadeu.
Múlt pénteken a Meta cáfolta azokat a vádakat, miszerint politikai elfogultsággal járt el a brazil elnöki kampány során, miután az ország választási bizottsága figyelmeztette a platformot, hogy a vasárnapra tervezett második forduló előtt egyenlő bánásmódban kell részesítenie a hivatalban lévő Lula da Silva elnököt és az ellenzéki jelöltet, Flávio Bolsonarót.
Eközben a Meta Felügyeleti Testülete kedden elismerte a csoport tartalomszűrésében tapasztalt „ismétlődő hibákat”, továbbá, hogy Lula kampányának hirdetéseit letiltották. A testület megismételte azt a kérését, hogy tartalomszűrési rendszereit a Meta igazítsa a választási kontextushoz.
Az ügyet Lula kampánystábja indította, amely azzal vádolta Mark Zuckerberg cégét, hogy elfogult algoritmusokat és mesterséges intelligencia által bevezetett korlátozásokat alkalmazott Bolsonaro javára. Flávio Bolsonaro szintén kérte a brazil bíróságokat, hogy zárják ki riválisát a választásból, azzal vádolva Lula da Silvát, hogy visszaélésszerű propagandát folytatott egy kormányzati WhatsApp-fiókon, nem sokkal azután, hogy a jelenlegi elnök azzal fenyegetőzött, hogy ő is ugyanezt fogja tenni.
A Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetem NetLab nevű kutatócsoportja által a héten közzétett tanulmányból kiderült, hogy a platform legalább 1 600 szabálytalan politikai hirdetést engedélyezett, amelyeket elsősorban az Egyesült Államokból finanszíroztak.