Hírességek, profi sportolók és gazdag pókerezők ültek asztalhoz abban a reményben, hogy nagyot kaszálnak. A bűnözők „halaknak” nevezték őket. A csalira fogott „halak” egyike sem sejtette, hogy a nyerés kilátástalan. Az egyikük 600 millió forintnyi dollárt bukott két hónap alatt.
„A feltételezett módszer országszerte kárt okozott, miközben egyesek hírnevét és mások pénztárcáját kihasználva az olasz bűnözői klánokat finanszírozta” – így összegezte a fogadási- és kártyacsalás leleplezett, kifinomult rendszerét Christopher Raia, az FBI főigazgató-helyettese.
A bejelentést megelőzően harmincegy személy ellen indítottak eljárást – áll az amerikai igazságügyi minisztérium közleményében. Azzal vádolják őket, hogy nagy tétekben folyó pókerjátszmákat manipuláltak – magyarán: csaltak. A szinte példa nélküli ügy főszereplője az amerikai profi kosárlabdaliga, az NBA néhány sztárja, és a szervezett alvilág, a New York-i Cosa Nostra öt klánjából négy.
A csalásban a technológia legújabb vívmányait vetették be. Mint egy hollywoodi filmben – jellemezte az NBC News.
Kártyaolvasó kontaktlencsékkel, röntgenképességű pókerasztalokkal, a lapokat azonosító zsetontálcákkal, és olyan meghekkelt kártyakeverő eszközökkel, amelyek megjósolták a leosztást, semmit sem bíztak a véletlenre. Pontosan tudták, milyen lapokkal játssza a Texas Hold ’em-et a kiszemelt, majd horogra akadt áldozat, akit ezért egymás között „halnak” hívtak.
A sztárok
A vesztesek „kiszolgáltatott helyzetben” voltak – mondta Joseph Nocella, brooklyni ügyész. A rejtett technológia – a manipulált keverőgépek, a speciálisan tervezett kontaktlencsék és napszemüvegek, amelyek a lapokat hátoldaluk alapján is képesek voltak azonosítani – szavatolták, hogy az áldozatok „nagyot bukjanak”.
A Nocella által nyilvánosságra hozott pókercsalási vádirat főszereplője – a maffiózók mellett – Damon Jones, egykori NBA-játékos és Chauncey Billups, aki korábban maga is játszott, napjainkban pedig az NBA-ben szereplő Portland Trail Blazers vezetőedzője. Ők voltak azok, akik ismertségükkel lépre csalták a „halakat”.
„Elképesztő” csalási rendszer volt – jelentette ki Kash Patel, az FBI igazgatója az esetekről, amelyekkel amerikai nagyvárosokban, köztük New Yorkban, Miamiban és Las Vegasban fosztották ki a gyanútlan szerencsejátékosokat.
A szervezett átverés csak azért volt lehetséges, mert az illegális pókercsatákat titkos termekben vívták, nem pedig jó hírű, megbízható kaszinókban, ahol a kiépített megfigyelőtechnika és ellenőrzés meghiúsítja a csalások zömét – állítják játékbiztonsági szakértők.
„Sok olyan jellemzőt, ami a rendszert sikeressé tette, sokkal hamarabb, vagy nagyon gyorsan azonosítottak volna egy hagyományos, szabályozott játékkörnyezetben” – mondta Ian Messenger, a brit rendőrség korábbi tisztje, egy, a szerencsejátékokat felügyelő szövetség alapító-vezérigazgatója.
A rendszer
Hírességek, profi sportolók és gazdag szerencsejátékosok ültek asztalhoz abban a reményben, hogy nagyot kaszálnak a póker nagy tétekben játszott legnépszerűbb, Texas Hold ’em-változatában.
A csalira fogott „halak” egyike sem tudta, hogy a nyerés kilátástalan.
A 2019-ben útjára indított rendszerben legkevesebb hétmillió dollárt, napi árfolyamon több mint 2,3 milliárd forintot buktak. A „legnagyobb hal” 2023-ban egyedül, alig két hónap alatt legalább 1,8 millió dollárt, 600 millió forintot hagyott az asztalnál, ahonnan a pénz a bűnözők zsebébe vándorolt.
A biztos nyereséget fialó módszert az öt New York-i maffiacsalád közül négy – Bonnano, Gambino, Lucchese és Genovese – működtette. A befolyt összeg egy részéből bűnözői birodalmukat finanszírozták – állapította meg az ügyészség.
A volt profi sportolókat – az ügyészek „arcoknak” nevezik őket – a „halak” toborzására alkalmazták. A tehetős, de „tudatlan áldozatokat” csábította a lehetőség, hogy celebbel – Billupsszal vagy Jonesszal – mérkőzhessenek meg pókerben, ahol egy-egy menetben néha dollárok tízezrei cseréltek gazdát.
A „halon” kívül az asztalnál minden és mindenki részt vett a körmönfont megtévesztésben. A minden a rendelkezésre álló technológia volt, a mindenki alatt pedig a bűnbanda teremben és azon kívül tartózkodó tagjai értendők.
A kütyük mindenütt jelen voltak. A röntgenasztal leolvasta a lefelé fordított lapokat, a zsetontálca elemezte a kilátásokat, a manipulált keverőgép megjósolta a leosztást, az asztalba és a világítótestekbe épített kamerák pedig bővítették az információforrások számát. Az előre megjelölt, egyszóval cinkelt lapokat a speciális napszemüvegekkel és kontaktlencsékkel figyelték, így pontosan tudni lehetett, ki milyen lappal játszik – a „halat” is beleértve.
A beérkező adatok az osztónál gyűltek össze, majd eljutottak a termen kívül tartózkodó személyhez, akit az ügyészek „kezelőként” neveztek meg. A részleteket mobilon az asztalnál ülő „quaterbacknek” továbbította. A kifejezést az ügyészek a kosárlabda szakzsargonjából kölcsönözték: ő volt az „irányító”.
A kütyük
Így működött a röntgenasztal – mutatott több fotót a vezető ügyész. A képeket az egyik vádlott, Robert Stroud felhőalkalmazásában fedezték fel a nyomozók. Ezeken jól kivehető, hogy alulról tisztán olvashatók voltak az asztalon lefelé fordított lapok értékei.
„A vádlottak más csalási technológiát is használtak, például zsetontálca-analizátorokat, amelyek egy rejtett kamera segítségével titokban leolvassák a kártyákat” – magyarázta Joseph Nocella.
A lapok megjelölése csaknem olyan régi trükk, mint maga a játék. A cinkelt lapok korábban különleges szemüvegekkel voltak felismerhetők, az új rádiófrekvenciás azonosítással és az infravörös technológiával azonban szinteket léptek a csalásban.
Ezek közül az eszközök közül sok viszonylag olcsón gyárthatók, az ipari kártyakeverők vagy asztalok ára azonban a forgalmazók és közvetítők beiktatásával akár a csaknem százezer dollárt is elérheti – állítja Sal Piacente, játékbiztonsági tanácsadó.
A hatóságok szerint – a számlákon Deckmate márkajelzéssel ellátott – keverőgépek átprogramozása kulcsfontosságú volt a játék manipulálásához. Így ugyanis alkalmasak voltak arra, hogy prognosztizálják: melyik játékosnak vannak a legjobb lapjai.
A gép átprogramozása sem mai találmány. A hekkerek egy Las Vegas-i biztonsági konferencián már tavalyelőtt bemutatták, hogyan lehet feltörni, majd csalásra használni a Deckmate keverőgépet.
A kommunikáció
A „kezelő” tehát az eszközökből és az osztótól beérkezett minden információt az „irányítónak” nevezett, az asztalnál ülő játékoshoz továbbított, aki előre megbeszélt, titkos jeleket küldött a többieknek.
A „halnak” esélye sem volt a nyerésre. Gyakorlatilag elemelték a pénzét.
A begyűlt bizonyítékokból kiderült például, hogy az „irányító” az ezerdolláros zseton, álla, csuklója vagy karja érintésével jelezte, melyik cinkosának vannak a legjobb lapjai.
Ha a „halnak”, akkor fekete zsetonjaira koppintott.
Az összeesküvés részvevői szükség esetén készen álltak arra, hogy elveszítsenek egy-egy leosztást, nehogy a „halat” veszítsék el, azaz folyamatos, kiábrándító vesztés után ne engedjék felkelni az asztal mellől.
„Srácok, hagyjátok, hogy 40 perc múlva egy 40 ezres tétet nyerjen, különben elmegy, ha nem kap bíztatást” – írta például a nyomozók által megszerzett szöveges üzenetben Big Mikey, vélhetően „kezelő” a többieknek.
„Egyetértek” – válaszolta Gstacks Gee Stacks fedőnevű cinkosa.
Egy másik megszerzett üzenetváltás arra utal: a bűnrészesek úgy kerülték el a csalás gyanúját, hogy játékosokat cseréltek, és pénzt veszítettek – cinkosaikkal szemben.
Nem a technológia tette a pókercsalási rendszert ilyen hosszú időn át sikeressé, hanem a kommunikáció szintje. Az adattovábbítás zökkenőmentes volt anélkül, hogy a „hal” bármit is megsejtett volna – mondta a játékbiztonsági szakember.
Az eredmény a koordináción múlott, nem a technológián – hangoztatta Ian Messenger.
A maffia
Az ügyészség becslése szerint minden egyes játszmában több tízezer, sőt százezer dollárt bukott a bepalizott áldozat. A befolyt pénzt kriptovalutákban, pénzváltókban és fiktív cégek beiktatásával mosták tisztára.
A nyereség egy részén az átverés részesei osztoztak, a többit pedig a maffia zsebelte be.
A Hírességek Csarnokának tagja „becsületes ember”, és harcolni fog a vádak ellen – hangoztatta a letartóztatott Chauncey Billups ügyvédje. A sztáredzőt ideiglenesen szabadlábra helyezte egy bíró, csapata azonban felfüggesztette.
A másik őrizetbe vett csillagot, Damon Jonest szintén két rendbeli csalással és pénzmosásban történő részvétellel vádolják.
Mindenképpen érdekes azonban a maffia felbukkanása, amely a múltban az építőipart, a teherszállítást, a vízpartot és a ruházati központokat tartotta „fojtó befolyása” alatt – amint a New York Times fogalmazott. A szervezett bűnözők jelenléte most Amerika legnépesebb városában a legélénkebb.
Makacs ellenálló képességet kifejlesztve éltek túl több mint négy évtizedig tartó agresszív nyomozást és számos büntetőeljárást, amelyek megtizedelték az öt rettegett családot. Ügyeikben több ezer elmarasztaló ítélet született.
Az olasz maffia, a Cosa Nostra „még mindig él és virul New Yorkban, csak változtattak működésük néhány módszerén” – mondta az FBI veterán ügynöke, aki a pókercsalást felderítő nyomozókat felügyelte.
Az új módszer
„A pimasz és nyílt bűnözés nem mindig vált be, ezért más lehetőségek után kutatva változtatta a gyakorlatukon, ami után mi is változtattunk a nyomozás módszerén” – magyarázta Mike Mullahy.
A pókercsalás vádlottjai közül tizenegyen a maffiacsaládok tagjai. Egyikük Ernest Aiello, akit a Bonanno család utcai főnökének tartanak. Cimboráival 2013-ban került a vádlottak padjára – az ügyészség szerint régi vágású bűncselekményekért: tiltott szerencsejátékért, uzsorás ügyeletekért, zsarolásért és kábítószer kereskedelemért.
A nyomozók szerint az illegális hazárdjáték a maffia régóta gyümölcsöző iparága, ezáltal az öt New York-i család tekintélyes bevételi forrása.
Tizenöt évig nyomoztam három család ügyeiben – mondta egy nyugalmazott FBI-ügynök, aki könyvben foglalta össze emlékeit.
„Alkalmazkodnak, és megtalálják a pénzkeresés módját” – állítja Seamus McElearney.