Bár az izraeli koalíció számos tagja támogatja az annexiót, a legtöbben tartózkodtak a szavazáson, mivel Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy ellenzi a lépést.
JD Vance amerikai alelnök izraeli útjáról távozva bírálta az izraeli parlament szavazását a megszállt Ciszjordánia annektálásáról, mert az ellentétes a Trump-kormányzat álláspontjával.
Egy nappal korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is hasonló nyilatkozatot tett.
A Knesszet keményvonalasai szerdán szűken elfogadtattak egy előzetes szavazást Ciszjordánia annektálásának támogatásáról, nyilvánvalóan, hogy kínos helyzetbe hozzák Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, miközben Vance még Izraelben tartózkodott.
A törvényjavaslat, amelyhez csupán a jelen lévő törvényhozók egyszerű többségére volt szükség, 25-24 arányban ment át, és széles körű nemzetközi felháborodást váltott ki. Több mint egy tucat ország - köztük Egyiptom, Katar és Szaúd-Arábia - közös nyilatkozatban utasította el azt, és a nemzetközi jog megsértésének nevezte az összes ciszjordániai izraeli települést.
Netanjahu hivatala közleményében úgy fogalmazott, hogy "az annexióról szóló szavazás az ellenzék szándékos politikai provokációja volt, hogy viszályt szítson".
Vance szerint ha a kneszet szavazása "politikai mutatvány volt, akkor nagyon ostoba politikai mutatvány".
"Ez pusztán szimbolikus volt. Úgy értem, ha ez egy politikai mutatvány volt, akkor ez egy nagyon ostoba politikai mutatvány, és én személy szerint sértésnek veszem. Ciszjordániát nem fogja Izrael annektálni. A Trump-kormányzat álláspontja az, hogy Ciszjordániát nem annektálhatja Izrael. És továbbra is ez lesz az álláspontunk. De ha az emberek jelképes szavazásokat akarnak, megtehetik, de mi biztosan nem örülünk neki" – közölte JD Vance a Ben Gurion repülőtéren.
Az ENSZ palesztin nagykövetének helyettese, Majed Bamya csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondta, hogy a palesztinok "nagyra értékelik azt az egyértelmű üzenetet", amelyet a Trump-kormányzat az annexió ellen küldött.
Netanjahu azért küzd, hogy megakadályozza az előrehozott választásokat, mivel egyre nyilvánvalóbbá válnak a repedések a jobboldali pártok frakciói között, amelyek közül néhányan felháborodtak a tűzszünet és az Izraeltől megkövetelt biztonsági áldozatok miatt.
Bár Netanjahu koalíciójának sok tagja, köztük a Likud pártja, támogatja az annexiót, visszavettek ezekből a felhívásokból, mióta Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy ellenzi a lépést.
Az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok és Izrael kulcsfontosságú szövetségese a gázai béke érdekében tett erőfeszítések során azt mondta, hogy Izrael bármilyen annexiója a "vörös vonal" átlépése lenne.
A palesztinok az 1967-es hatnapos háborúban Izrael által elfoglalt Ciszjordániát és a Gázai övezetet egy jövőbeli független állam álmának, ígéretének tartják.
Ciszjordánia izraeli annektálása szinte teljesen eltemetné az Izrael és a palesztinok közötti kétállami megoldáshoz fűzött reményeket, amelyet a világ nagy része támogat.
Az Izraelből való távozása előtt a Ben Gurion repülőtéren tartott beszédében Vance új részleteket is ismertetett a Gázával kapcsolatos amerikai tervekről, és azt mondta, hogy várhatóan hamarosan megkezdődik az újjáépítés néhány "Hamász-mentes" területen.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy a terület újjáépítése a kétéves pusztító háború után évekig is eltarthat.
"A remény az, hogy a következő két-három évben újjáépítjük Rafahot, és elméletileg félmillió ember élhet (ott)" - mondta az övezet legdélebbi városáról szólva.
Ez a nagyjából 2 milliós gázai lakosság negyedét jelentené, amelynek 90%-át a harcok során kitelepítették otthonából.
A Világbank, az ENSZ és az Európai Unió becslései szerint a Gázai övezet újjáépítésének költségei mintegy 53 milliárd dollárra (45 milliárd euró) rúgnak.
Az Egyesült Államok a béke felé törekszik
A hét elején Vance bejelentette egy polgári katonai koordinációs központ megnyitását Dél-Izraelben, ahol mintegy 200 amerikai katona dolgozik együtt az izraeli hadsereggel és más országok küldöttségeivel, akik a Gázai övezet stabilizálását és újjáépítését tervezik.
Az Egyesült Államok más szövetségesek, különösen az Öböl-menti arab országok támogatását kéri egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozásához, amelyet a Gázai övezetbe telepítenének, és egy palesztin erő kiképzéséhez.
"Szeretnénk olyan palesztin rendőri erőket látni Gázában, amelyek nem a Hamászhoz tartoznak, és amelyek jó munkát fognak végezni, de ezeket még ki kell képezni és fel kell szerelni" - mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter izraeli útja előtt, ahová csütörtökön érkezett.
Rubio, aki találkozott Netanjahuval, bírálta az izraeli szélsőjobboldali törvényhozók azon törekvését is, hogy Ciszjordánia annektálását szorgalmazzák.
Az izraeli média "Bibi-ülésnek" nevezte az amerikai tisztségviselők non-stop felvonulását, akik azért látogatnak el, hogy biztosítsák, hogy Izrael tartsa magát a törékeny tűzszünethez.
A kifejezés, amely Netanjahu Bibi becenevét használja, egy régi kampányreklámra utal, amikor Netanjahu úgy állította be magát, mint a "Bibi-sitter", akire a választók rábízhatják a gyerekeiket.