Az Európai Parlament által készített felmérés szerint az uniós polgárok kétharmada úgy véli, hogy néha ki van téve dezinformációnak és álhíreknek. Magyarországon sokkal magasabb ez az arány.
Az Eurobarométer friss felmérése szerint az uniós polgárok kétharmada használja a hagyományos médiát arra, hogy napi szinten kövesse a társadalmi és politikai aktuális témákkal kapcsolatos tartalmakat, 59%-uk használ más digitális forrásokat is.
A közösségi média platformokat (Instagram, TikTok, Facebook, X stb.) a válaszadók 40 százaléka használja informálódásra, Magyarországon jóval többen (55%).
Ami az e célra használt információforrásokat illeti, a megkérdezettek 71%-a jelzi a televízió használatát (Magyarországon csak 53%). Míg tízből több mint négy válaszadó (42%) azt válaszolta, hogy a televízió az elmúlt évben egyre fontosabbá vált számukra, egynegyedük érzékeli a közösségimédia-platformok megnövekedett jelentőségét.
A közösségi média használata
A 15 és 24 év közötti fiatalok csaknem kétharmada a közösségimédia-platformokat használja információszerzéshez (65%).
A felmérés eredményei a szociális és politikai információk aktív és passzív fogyasztásának kombinációját mutatják a közösségi médiában, sok felhasználó szándékosan keresi a tartalmat (66%), de még többen váratlanul találkoznak vele az alkalmi böngészés során (76%).
A válaszadók a közösségi médiában megjelenő társadalmi és politikai tartalmakkal többnyire úgy foglalkoznak, hogy a hírcsatornájukon (hírcsatornáikon) tartalmakat olvasnak vagy néznek meg (38%), vagy kedvelik a hozzászólásokat, illetve reagálnak azokra (36%).
A dezinformációnak való kitettség
A válaszadók kétharmada (66%) úgy véli, hogy az elmúlt hét napban legalább néha ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek. Magyarországon ez az arány sokkal magasabb, 81%.
Bár tíz válaszadóból valamivel több mint hat (61%) bízik abban, hogy felismeri a dezinformációt, amikor azzal találkozik, tíz válaszadóból körülbelül három nem bízik abban, hogy képes felismerni a dezinformációt.
Influenszerek és tartalomkészítők követése
A válaszadók több mint egyharmada (37%) jelezte, hogy követi a véleményvezéreket vagy a tartalomkészítőket a közösségimédia-csatornákon.
A fiatalok (15-24 évesek) körében az eredmény jelentősen emelkedik (74%). A tartalomkészítők véleményformálóit követő válaszadók közül tízből nagyjából négy követi az értékeléseket (39%) és a társadalmi és politikai aktuális ügyekkel kapcsolatos kommentárokat (38%).
A közösségi médiában megjelenő politikai tartalmak preferált formátumai
A válaszadók 22%-a jelezte, hogy „az idő nagy részében” követi az uniós politika alakulását, és 44%-ukszámolt be arról, hogy ezt „időről időre” teszi.
Azok közül, akik jelzik, hogy a közösségi médiát és/vagy platformokat használják az aktuális társadalmi és politikai ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásra, tízből több mint négyen a rövid szöveges bejegyzéseket (46%) és a rövid videókat (41%) részesítik előnyben.
Emellett a felhasználók csaknem fele (47%) az aktuális témákat részletesen bemutató videókat, a szakértőkkel készített interjúkat (44%) és a probléma által érintett hétköznapi emberekkel vagy polgárokkal készített interjúkat (42%) részesíti előnyben.
Az Eurobarométer-felmérés 2025. június 11.–18. között készült online interjúk segítségével.