A Jimmy Kimmel Live! felfüggesztése országos vitát váltott ki a szólásszabadságról, amelyet az alapvető jogokkal együtt 1791 óta szavatol az amerikai alkotmány első függeléke. A show Trump fenyegetése ellenére egy rövid szünet után folytatódott, és nézettségi csúcsokat ért el.
HIRDETÉS
„Amióta Trump visszatért hivatalába, bosszúhadjáratot folytat ellenségei ellen, akikről úgy véli, hogy megpróbálják megbuktatni. Most minden dühét most egyetlen ellenségre összpontosítja, aki nem volt hajlandó felemelkedni vele. Ez az ENSZ mozgólépcsője” – így gúnyolódott Stephen Colbert azok után, hogy az amerikai elnök saját elmondása szerint hármas szabotázs áldozata lett az ENSZ-ben: leállt vele a mozgólépcső, nem működött súgógépe, és a szavait sem hallották a közgyűlés részvevői.
A mozgólépcső vészleállítóját valószínűleg tüsténkedő fotósa nyomta meg véletlenül, a súgógépet pedig az amerikai küldöttség hozta magával és működtette – közölte az ENSZ szóvivője.
Stephen Colbert a CBS késő esti showjának volt a műsorvezetője az eltelt tíz évben. Adását júliusban állították le, amikor a CBS anyavállalata, a Paramount egyesülési tárgyalásokat folytatott a Skydance stúdióval. Akkoriban Donald Trump 20 millió dolláros kártérítést követelt CBS-től, mert szerinte egy olyan interjút készítettek Kamala Harrisszal, amely kedvező színben tüntette fel demokrata riválisát a Fehér Házért folytatott versenyben.
A CBS anyavállalata végül 16 milliót fizetett az elnöknek, Colbert pedig az összeget „zsíros kenőpénznek” nevezte, amit azért utaltak át, hogy megkapják a médiahatóság engedélyét a két cég egyesítéséhez.
Három nappal később Colbert műsorát leállították.
A felfüggesztés
„Látni akarom New Yorkban azt a mozgólépcsőt, amely megkísérelt kegyetlenül rátámadni az elnökre” – élcelődött az ENSZ székházában történt állítólagos „szabotázzsal” Jimmy Kimmel is, a Colberttel azonos kaliberű showman.
Az ő műsorát szintén az elnök követelésére függesztették fel. Kimmel ugyanis azt találta mondani népszerű adásában, hogy Trump reakciója Charlie Kirk halálára „nem olyan volt, amint egy felnőtt ember gyászolja annak a meggyilkolását, akit barátjának nevezett. Így egy négyéves gyerek gyászol egy aranyhalat”.
„Nem kell egyetértenünk Jimmy Kimmel szavaival, de jogunk van ebben az országban szabadon beszélni” – így reagált Kimmel megállapítására egy demokrata szenátor. Ugyanakkor Angela Alsobrooks nagyon veszélyes precedensnek nevezte, hogy a „kormány hagyja jóvá, cenzúrázza és ellenőrzi, miről beszélhetünk”.
Maga Kirk egyébként vehemensen védte a szólásszabadságot. „Tartsuk Amerikát szabadnak” – jelentette ki, és arra emlékeztetett, hogy az „ocsmány, undorító és gonosz beszédet egyaránt az első alkotmányfüggelék védi”.
A Kimmel showját sugárzó ABC, illetve anyavállalata, a Disney először az elnök, majd a nézők követelése előtt hajolt meg, és szeptember harmadik hetében újra műsorra tűzte a Jimmy Kimmel Live!-t.
A felfüggesztés utáni első epizód érthető okokból csaknem négyszer több nézőt vonzott, mint az adás átlagos nézettsége. Összesen 6,2 millióan voltak kíváncsiak Kimmel visszatérésére – csak a tévén, annak ellenére, hogy az ABC fiókcsatornáinak egyötöde bojkottálta az adást.
Ezek a Nexstar és a Sinclair tulajdonában állnak. A két cég vezetői azért tartottak ki a tiltás mellett, mert vezetőik „határozottan” kifogásolták Kimmel epés megjegyzéseit. Az adás sikere után azonban elálltak a további bojkottól, és bejelentették, hogy újra streamingelni fogják a humorista műsorát arra hivatkozva, hogy elkötelezettek az első alkotmányfüggelék védelme mellett.
A megugrott nézettség
A döntésükben bizonyára az is közrejátszott, hogy a Kimmel visszatérése utáni első műsor felkerült a YouTube-ra, ahol további 21,5 millió nézője volt.
A Jimmy Kimmel Live! felfüggesztése országos vitát váltott ki a szólásszabadságról, amelyet az alapvető jogokkal – köztük a szabad vallásgyakorlással, a sajtószabadsággal és a gyülekezési joggal – együtt 1791 óta szavatol az amerikai alkotmány első függeléke.
„Nem ez a műsor a fontos, hanem az, hogy olyan országban élhessünk, amely lehetővé teszi számunkra az ilyen műsorok sugárzását” – idézte a New York Times Kimmel hosszú monológjának egyik részletét.
A sztár hol szenvedélyes, hol dacos, hol komikus volt. Dicsérte azokat a republikánus tisztségviselőket, akiket aggaszt a médiahatóság vezetőjének fenyegetése. Brendan Carr ugyanis élesen bírálta Kimmelt, aki válaszul a Trump-adminisztrációt ostorozta.
„Amerika-ellenes a kormányzati fellépés, hogy elhallgattasson egy olyan humoristát, akit az elnök nem kedvel” – mondta Jimmy Kimmel.
Az elnök dühöngött.
„Miért tettek vissza valakit, aki rosszul teljesít, nem vicces, és azzal veszélyezteti a csatornát, hogy mondandójának 99%-a pozitív Demokrata SZEMÉTSÉG” – írta Donald Trump sajátos helyesírásával. „Hadd rohadjon meg Jimmy Kimmel rossz Nézettségével” – tette hozzá közösségi felületén.
Az egyik bejátszóban felidézték, hogy Trump az Air Force fedélzetén azzal dicsekedett: levették műsorát, mert „nem volt nézettsége”.
„Nos, ma este van” – jegyezte meg a bejátszó után Kimmel.
A szélsőséges csoportok
A Charlie Kirk elleni merénylet járulékos kárának tartják, hogy az Apple azon a napon, amikor Jimmy Kimmel műsora újra adásba került, bejelentette: átmenetileg elhalasztja a The Savant, A tudós című sorozatának bemutatóját. A története a Cosmopolitan 2019-ben publikált oknyomozó riportján alapul, amely a belföldi terrorizmus elleni küzdelem hátterét tárta fel – emlékeztetett a portál.
A sorozat főszereplője, egyben egyik producere, Jessica Chastain tiszteli a streaming-szolgáltatót, de nem ért egyet döntésével.
Az Apple nem adott magyarázatot a késésre, a szakújságírók szerint azonban Kirk meggyilkolása, és az azt követő felháborodás a halasztás oka.
A sorozatban egy álcázott nyomozó online beszivárog a szélsőséges csoportokba azzal a szándékkal, hogy meghiúsítson egy támadást.
Az Egyesült Államokban a fokozott politikai erőszak korában a sorozat időszerűbb, mint bármikor korábban – jegyezte meg Chastain, aki közleményében azt is leszögezte, hogy a sorozat hősei nap mint nap azon fáradoznak, hogy megfékezzék az erőszakot.
„Bátorságuk tisztelete sürgetőbb, mint valaha” – írta a színésznő.
A Kirk elleni merényletet követően jobboldali kommentátorok a demokratákat hibáztatták haláláért, akik „náciknak” és „fasisztáknak” nevezték a fehér szélsőségeseket. Az Apple TV+ attól tart, hogy sorozatát a jobboldal elleni személyes támadásként értelmezik – vélik a kritikusok.
A Mexikói/Amerikai-öböl
Donald Trump második beiktatása óta a számára ellenszenves újságírók a Fehér Ház célkeresztjébe kerültek.
Az 1846-ban alapított, patinás amerikai hírügynökség, az Associated Press március végén kérelmezte egy szövetségi bírótól, hogy engedélyezze tudósítói és fotósai részvételét az újságírók szűk csoportjában. Az AP sajtóigazolványát viselő riportereket ugyanis kitiltották a többi között az Ovális Irodából és az elnöki különgépről.
„Az AP eddig 44 napot töltött a büntetőpadon” – figyelmeztetett a beadvány tárgyalásán a hírügynökség képviselője.
Az egész napos meghallgatás után a bíró döntés nélkül elnapolta az ügyet.
Egy szövetségi fellebbviteli bíróság júniusban az elnök csapatának adott igazat, és engedélyezte, hogy a Fehér Ház saját belátása szerint megtagadja az AP hozzáférését.
„Nagy GYŐZELEM az AP felett” – reagált azonnal Trump.
A hírügynökség tagjait azért tiltatta ki, mert az AP tudósításaiban elnöki rendelete ellenére nem Amerikai-, hanem Mexikói-öbölnek nevezte a meghonosodott földrajzi fogalmat.
A cenzúra
Az amerikai médiumok egy része a sajtószabadság elleni támadásnak, ezáltal alkotmányellenesnek nevezte a Pentagon döntését, amely arra kötelezi a tudósítókat még békeidőben is: tartózkodjanak olyan információk közzétételétől, amelyre nem kaptak engedélyt. Ebbe a kategóriába tartoznak még a nem titkosított értesülések is.
A nemrégiben védelmiről hadügyminisztériummá átnevezett intézmény 17 oldalon át részletezi, mit kockáztatnak az újságírók, ha nem tartják be az irányelveket: a többi között megtagadhatják tőlük a belépést a Pentagonba.
„Az információkat közzétételük előtt jóvá kell hagynia egy meghatalmazott tisztviselőnek még akkor is, ha azok nem minősítettek” – áll az útmutatóban.
„Ha a hadseregről szóló híreket először a kormány láttamozza, akkor a nyilvánosság nem kap többé független tudósításokat, hanem csak azokat, amelyeket a hivatalnokok akarnak hallani” – reagált a nemzeti sajtóklub elnöke.
A dolog pikantériája, hogy Pete Hegseth, a nehezen kinevezett védelmi/hadügyminiszter maga is riporter volt.
„A szabályozás korlátozással ér fel, ami az első alkotmányfüggelék legsúlyosabb megsértése” – jelentette ki a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója. Seth Stern arra is felhívta a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság évtizedek óta világossá tette: az újságíróknak – törvényes keretek között – jogukban áll megszerezni és közzétenni a kormánytitkokat.
„Ez lényegében egy oknyomozó újságíró munkaköri leírása” – érvelt Stern.
A független újságírók korlátozása szöges ellentétben áll a szabad sajtó alkotmányos védelmével egy demokráciában – így reagált a New York Times.
A sajtó képviselői „kitűzőt viselhetnek, és betarthatják a szabályokat, vagy hazamehetnek” – tudatta Hegseth az X-en az új szabályozás bevezetése után.
A „hatalmas pénisz”
Stephen Colbert letiltása kimondottan jót tett népszerűségének. Az Emmy-díjátadón, szeptember derekán hosszasan és állva tapsolták, ő pedig cinkosan mosolyogva megjegyezte: „Tudna valaki munkát ajánlani?”
Bevallotta, hogy készült, és még életrajzát is magával hozta.
Azzal odalépett az első sorban ülő Harrison Fordhoz, és megkérte, hogy adja át az erősen gyűrött paksamétát Steven Spielberg rendezőnek.
Néhány nappal később Jon Stewart a Comedy Centralon bemutatta, milyen a Trump-kompatibilis showműsor, amelyben az első alkotmányfüggeléket az „elnök iránti kedvesség” határozza meg.
„Egy alázatos és engedelmes Jon Stewart dicséri Amerika dicsőséges vezetőjét, Donald J. Trumpot” – így mutatkozott be a műsorvezető egy íróasztal mögül. Körülötte aranykeretek és dekorációk idézték fel az Ovális Iroda nemrégi átalakítását Trump második ciklusában.
Stewart szerint az elnök asztalán a Tehetségmérő áll. A teljesen tudományos eszköz jelzi, ha egy előadó TQ-ja, tehetségkvóciense – amellyel az elnökkel szembeni kedvességet méri – egy bizonyos szint alá süllyed. Ebben az esetben közbelép a médiahatóság, hogy megfenyegesse és megleckéztesse a dollármilliárdos fúziós ügyletek szereplőit – az előadó munkáltatóját.
A show többi tagjával ódákat zengedeztek Trumpról, aki „nyolc-tíz háborúnak vetett véget”, és akinek „hatalmas pénisze van, az átlagosnál sokkal nagyobb!”