Június 20-án hét amerikai B-2 bombázó szállt fel a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 30 órával később 13,6 tonnás bombákat dobtak iráni nukleáris létesítményekre. Egy amerikai parancsnok meséli el a részleteket.
HIRDETÉS
Josh Vitala szerint a műveletet a Whiteman Légitámaszponton (Whiteman Air Force Base) szolgáló négyezer fővel titokban hajtották végre, és ennek során hét amerikai B-2 lopakodó bombázó 30 órás műveletben belépett Irán légterébe, és először használták a 13,6 tonnás „Massive Ordnance Penetrator” nevű bunkertörő bombákat, amelyeket az iráni nukleáris létesítményekre dobtak.
Vitala elmondta: „Munkánk nagyon csendes. Mindenki titokban dolgozik a küldetés végrehajtásán. Csapatunk együttműködve használta fel az évek során szerzett tapasztalatait.”
A jelentés szerint a küldetésre kiképzett több tucat pilóta közül végül 14-et választottak ki és velük hajtották végre azt.
Vitala elmondta, hogy a pilóták kiválasztásánál a tapasztalat volt az elsődleges szempont. „Ez a csapat számos hadgyakorlaton és kiképzésen vett részt. Amikor láttam az előkészületeiket, azon gondolkodtam, hányszor gyakorolták ezt? Mennyit készültek erre? Ez a csapat nagyon tapasztalt volt.”
Nem beszélt olyan részletekről, mint a személyzet figyelmeztetése, az elektronikus hadviselés használata vagy a bombatalálatok bizonyítékai, ezeket titkosnak minősítette.
Vitala szerint a kiválasztott csapat nagy motivációval rendelkezett a művelet végrehajtásához. „Azt mondtam nekik, hogy úgy gondolom, ez életünk egyik legfontosabb támadásaként fog emlékezetes maradni. Értették küldetésünk történelmi jelentőségét.”
Az amerikai parancsnok szerint a „Midnight Hammer” művelet volt a leghosszabb nagyszabású bombázó küldetés hét bombázóval. „Amikor visszatértek, teljesen kimerültek voltak.”
Hogyan pihentek a pilóták?
Vitala elmondta a pilóták műveletének részleteit: „Minden repülőgépen két pilóta volt. Mindegyikük felváltva 45 percet vagy egy órát pihent, különösen a bonyolult üzemanyag-feltöltési műveletek során. Néhány pilóta energiaitalt vitt magával, hogy ébren tudjon maradni.”
A történelem leghosszabb harci küldetése az a 44,3 órás repülés volt, amelyet a 2001. szeptember 11-i támadások után hajtottak végre az al-Káida és a tálibok ellen.
A pilóták pihenése ilyen repüléseken azt jelentette, hogy a pilótaülések mögötti kis fém padlórészen feküdhettek le.
Hogyan történt az üzemanyag-feltöltés?
Vitala szerint a légi üzemanyag-feltöltés volt a művelet legnehezebb része. „3 méteres távolságon belül kell repülni egy KC-135, KC-10 vagy KC-46 tankoló repülőgép alatt, ahol a cső és a fúvóka a tankoló repülőgép aljáról a B-2 tetején lévő üzemanyag-felvételi nyíláshoz kapcsolódik.”
Elmondása szerint a B-2 bombázóknak „15-30 percig kell párhuzamosan repülniük a tankoló repülőgéppel, hogy elég üzemanyagot vegyenek fel.”
Vitala elmondta, hogy 22 éves légierős karrierje legnagyobb pillanata az volt, amikor a pilóták biztonságban visszatértek. „Amikor megtudtam, hogy a pilóták biztonságban vannak, amikor megtudtam, hogy saját légtérben repülnek és biztonságban vannak, ez volt a legnagyobb dolog számomra.”
Hozzátette: „A küldetés sikere szempontjából 14 bomba találta el a célt. Teljesen hibátlan végrehajtás. Nagyon büszke vagyok az elvégzett munkájukra, és mind a 4000 emberre, akik különböző területeken támogatták a küldetést.”
A bunkertörő bombák első célpontja
Frank Espinoza, a Whiteman Légitámaszponton szolgáló 509. bombázóegység fegyverzeti igazgatója elmondta, hogy a bázison a 13,6 tonnás bunkertörő bombákat, valamint a 226 és 907 kilós bombákat úgy tárolják, hogy bármikor használatra készek legyenek.
Elmondása szerint a bombák betöltéséért felelős személyzet 21 napos képzésen vesz részt, hogy megszerezzék a 13,6 tonnás bombák kezeléséhez és betöltéséhez szükséges bizonyítványokat, amelyek két acél érintkezési ponton rögzülnek a repülőgéphez.
Espinoza elmondta, hogy azok, akik ezekkel a bombákkal dolgoznak, minden hónapban képzést kapnak a bombák betöltésére. Ezek a bombák a földbe hatolnak, mielőtt felrobbannának. Irán föld alatti nukleáris létesítményei voltak ezeknek a bombáknak az első harci célpontjai.
Espinoza szerint a harcra kész bunkertörő bombák változata 15 évnyi tesztelés és több átdolgozás után készült el, és a végleges változatot már évek óta tesztelik.
A Fox News jelentése szerint az izraeli támadások Irán ellen hatástalanították a légvédelmet, és lehetőséget adtak az amerikai B-2 bombázók repülésére. Ezek a bombázók 12 bunkertörő bombát dobtak a 90 méter mélyen fekvő, hegyvidéki Fordo nukleáris létesítményre, és két további bombát a Natanz nukleáris létesítményre.