Az izraeli hadsereg jelentősen fokozta támadásait Gázaváros ellen. Jelentések szerint harci repülőgépek szinte szünet nélkül hajtottak végre légicsapásokat az éjszaka folyamán az övezet északi részén fekvő városra, melyeket tüzérségi támadások kísértek.
HIRDETÉS
Nem megerősített palesztin lapértesülések szerint a légicsapások után tankok is behatoltak a városba. Az Axios amerikai hírportál izraeli tisztviselőket idézett, akik szerint ez a szárazföldi offenzíva kezdete. A hadsereg ezt egyelőre nem erősítette meg.
Az izraeli Walla hírportál egy katonai vezérkari tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy "intenzív művelet indult, amely számos terrorcélpont ellen irányuló többféle tűzzel jár", és ez "csak a kezdet". Izraeli lapinformációk szerint a Gázai övezet északi részén történt súlyos robbanások Izraelben is hallhatók voltak.
Israel Katz védelmi miniszter kedd kora reggel megerősítette: "Gáza lángokban áll”. Az X-en írt bejegyzésében így fogalmazott: "Az izraeli hadsereg vasököllel csap le a terrorista infrastruktúrára, és az izraeli katonák bátran harcolnak, hogy megteremtsék a feltételeket a túszok szabadon bocsátásához és a Hamász legyőzéséhez. Nem fogunk meghátrálni és nem fogunk visszavonulni – amíg a küldetés be nem fejeződik."
"Gázát súlyos, könyörtelen bombázások érik, és a veszély tovább növekszik" – idézte az AFP hírügynökség Ahmed Ghasal szemtanút, aki szerint házak dőlték romba. Az iszlamista Hamász által ellenőrzött polgári védelem szóvivője szerint az éjjeli támadásoknak számos halott és sérült áldozata van, ezt eddig nem sikerült megerősíteni.
A Gázaváros nyugati részére mért egyik légicsapás legalább öt palesztin, köztük két gyermek életét követelve, legalábbis a holttestekeit befogadó Shifa kórház szerint.
Az Izraelből Katarba készülő Marco Rubio amerikai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy a támadás megkezdődött. "Az izraeliek megkezdték a műveleteket. Úgy véljük, nagyon kevés időnk maradt a megállapodás megkötésére. Már nem hónapok állnak rendelkezésünkre, hanem valószínűleg csak napok, esetleg néhány hét" - jelentette ki.
Rubio, aki ismét megerősítette, hogy Washington szilárdan Izrael odalán áll, ugyanakkor kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gázai háború diplomáciai úton lezárható-e. A háború akkor érne véget, ha minden túszt és minden halott túsz holttestét szabadon engednék, és az iszlamista terrorszervezet, a Hamász nem létezne többé fegyveres csoportként – nyilatkozta a Fox News-nak.
A Hamás megerősítette korábbi álláspontját, hogy csak akkor engedi szabadon a maradék izraeli túszokat, ha cserébe palesztin foglyokat engednek szabadon, tartós tűzszünetet kötnek és Izrael kivonul Gázából.
A gázai háború akkor kezdődött, amikor a Hamász vezette terrorista csoportok és gázai civilek 2023. október 7-én betörtek Izrael területére, brutálisan megöltek mintegy 1200 embert, 251 embert pedig elraboltak az övezet területére. A túszok többségét azóta szabadon engedték, részben Katar által közvetített fegyverszünetek vagy más megállapodások eredményeként.
A Hamász által felügyelt gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint Izrael megtorló offenzívája legalább 64 871 palesztin halálát okozta, de egyrészt a szervezet nem tesz különbséget az egyenruha nélkül harcoló terroristák és a valóban civil lakosság között, másrészt az adatok független forrásokból nem megerősíthetők.
Kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa sürgősségi ülést tart Genfben. A téma "Izrael állam legutóbbi, szeptember 9-i katari katonai agressziója" lesz, jelentette be a testület hétfőn. A sürgősségi ülést Pakisztán és Kuvait kérésére hívták össze.