Hirdetés

ENSZ emberi jogi főbiztos: a mesterséges intelligenciát középkori módon irányítják

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Forrás: AP Photo
Forrás: AP Photo -  Szerzői jogok  © KEYSTONE / SALVATORE DI NOLFI
Szerzői jogok © KEYSTONE / SALVATORE DI NOLFI
Írta: Jonathan Benton & AFP
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk arra figyelmeztetett, hogy bár a mesterséges intelligencia futurisztikusnak hangzik, mélyén egy ősi hatalmi narratívára épül.

A mesterséges intelligencia irányítását szinte középkori módon végzik, figyelmeztetett csütörtökön az ENSZ emberi jogi főbiztosa, mivel a hatalom néhány technológiai mágnás kezében összpontosul.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A genfi RightsX csúcstalálkozón felszólalva Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, hogy bár a mesterséges intelligenciáról szóló történet futurisztikusnak hangzik, a mélyben a hatalomról szóló ősi narratíva ismétlődik.

„Még mindig egy maroknyi férfi irányítja a világ mesterségesintelligencia-számítási kapacitásának, adatainak és infrastruktúrájának jelentős részét. És még mindig nincsenek közös szabályaink arra, hogy milyen ütemben és milyen irányban fejlődjön az MI” – mondta.

Türk rámutatott, hogy súlyos demokratikus hiányosságot jelent, ha öt technológiai vállalat birtokolja a globális MI-számítási kapacitás több mint 70 százalékát.

„A jövő technológiáját szinte középkori módon irányítják: egy kiválasztott szűk kör, gyakorlatilag ellenőrzés, ellensúlyok, részvétel és elszámoltathatóság nélkül” – fogalmazott.

„A történelem megtanított minket arra, hogy ilyen mértékű hatalom mellett elsők között sérülnek a hétköznapi emberek jogai és szabadságai.”

Az emberi jogokra épülő MI-szabályozás melletti korábbi felhívását megismételve az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy a technológia egyre inkább az emberek életét irányítja.

Arra figyelmeztetett, hogy ez gyakran az érintettek tudta nélkül történik, és „finom, alattomos módon” torzíthatja a közvitát.

Emellett, tette hozzá, a részrehajló algoritmusok ipari méretekben termelhetik újra az igazságtalanságot.

„Civilizációs összeomlás”

„A közlekedés, az élelmiszer-ellátás és az egészségügy egyre inkább digitalizált. Nem biztos, hogy nagyon messze van az a nap, amikor az MI képes lesz teljes közösségek vagy országok létfontosságú infrastruktúráját leállítani, akár önállóan, akár rossz kezekbe kerülve” – figyelmeztetett Türk.

„Amikor arról beszélnek, hogy mekkora az esélye a civilizáció összeomlásának az MI miatt, fel kell tennünk a kérdést: ki dönti el, milyen kockázatot vállalunk?”

Ugyanakkor optimizmusának adott hangot, hogy az emberek végül megkérdőjelezik az ellenőrizetlen hatalmat, és a demokratikus hiány bizalmi hiánnyá alakul.

Felidézte, hogy egyes fiatalok már most tudatosan kevesebbet vannak jelen az online térben, hogy visszaszerezzék életük feletti nagyobb ellenőrzést.

Türk szerint az MI előnyeit igazságosan kellene elosztani, amihez szükség van a technológiai vállalatok jó szándékára, de szabályozásra és elszámoltathatóságra is.

Elmondta, hogy levelet írt a legfejlettebb MI-vel foglalkozó vállalatoknak, és hatékony védőkorlátok bevezetésére sürgette őket „mielőtt túl késő lenne”.

Türk rámutatott: egy üveg tej sem kerülhet a bolt polcára úgy, hogy ne menne végig többrétegű vizsgálatokon, szabályokon és előírásokon.

Ezért szerinte az MI esetében is „teljesen egyértelmű, hogy szükség van valamiféle szabályozásra”, tekintettel a technológia lehetséges káros hatásaira.

A modellek képzésével kapcsolatban azt javasolta, hogy a Mesterek Jogok Egyetemes Nyilatkozatát adják „feladatként az MI-nek”.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek