Trump erőfeszítése, hogy korlátozza a gyógyszerek televíziós reklámozását, súlyos marketingakadályt jelent a legnagyobb gyógyszergyártók számára, de veszélyezteti a média egyik kulcsfontosságú bevételi forrását is. Sokan kételkednek az intézkedés hatékonyságában, mások üdvözlik a határozottságot.
HIRDETÉS
A rendelet utasítja Robert F. Kennedy Jr. Egészségügyi Minisztériumát, hogy biztosítsa az „átláthatóságot és pontosságot” a közvetlenül a fogyasztóknak szóló reklámokban, beleértve a mellékhatások nagyobb mértékű közzétételét a televíziós és egyéb hirdetésekben. Az elnöki parancs nem csak a televíziós műsorokra, de a közösségi médiára is kiterjed.
Nem tilalomról van szó
A rendelet nem tartalmazza a gyógyszerreklámok betiltását, noha Kennedy korábban a vényköteles gyógyszerek közvetlen reklámozásának teljes megszüntetését szorgalmazta. (Egy demokrata javaslat viszont legalább 1 percben határozná meg a gyógyszerhirdetések sugárzási tartamát, hogy legyen idő az esetleg szükséges figyelmeztetések hangsúlyozására is, és ezek ne csak apró betűkkel, mellékesen jelenjenek meg.)
Ez egy figyelmeztető üzenet a kormányzattól, miszerint figyelik a cégeket, hogy szedjék össze magukat, különben támadni fogunk” – mondta Robin Feldman, az egészségügyi jog szakértője és a Kaliforniai Egyetem professzora. „Az üzenet erős hangvétele legalább annyira fontos, mint a puszta közlése.”
A kormányzat határozott hangú leveleket küldött a legnagyobb gyártóknak, hogy a reklámok vizsgálata része a vényköteles gyógyszerek marketingjében előforduló „kirívóan súlyos szabálysértések” elleni küzdelemnek.
Az amerikai gyógyszeripar eladásai 634-670 milliárd dollár között voltak 2024-ben, melyet jórészt olyan vállalatok állítottak elő, mint Merck & Co., a Pfizer, a Novo Nordisk, valamint a Sanofi és Johnson&Johnson. A tanulmányok azt mutatják, hogy azok a gyógyszerek, amelyeknek van direkt reklámja, gyakran magasabb eladásokat érnek el, mint amit a klinikai szükséglet indokolna. Ez a jelenség felkelti a gyanút, hogy egyes gyógyszerek a valós súlyuknál nagyobb szerepet játszanak, ami kockázatokkal jár.
A bevételek zömét a rákellenes, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel, az anyagcserével, elhízással és a gyulladásos kórokkal kapcsolatos termékek adják. A Keytruda nevű rákellenes készítmény egyedül 30 milliárd dolláros bevételt ért el 2024-ben. Ez a készítmény tipikus példája a sikeres védekezés és a negatív mellékhatások kombinációjának, mivel megtámadhatja a normál szerveket és szöveteket is, ami súlyos vagy életveszélyes problémákhoz vezethet. A szer több hirdetése viszont erről nem tesz említést.
Az egyik mérés szerint a hirdetések vezettek az amerikai gyógyszerköltekezés 31 százalékos növekedéséhez azóta, hogy korábban a szövetségi kormány lazított a marketing-korlátozásokon. A gyógyszeripari reklámoknak hatása van abban is, hogy a betegek kezdeményeznek-e orvosi konzultációt, illetve kérnek-e konkrét készítményeket az orvostól. A hirdetések növelik a márkahűséget, és a preferenciát bizonyos drága készítmények javára.
Trump lépése határozott keményedést mutat
A parancsot irányváltásnak tekintik a korábbi kormányokhoz képest, amelyek egy befolyásos egészségügyi lobbicsoportok nyomása alatt enyhítették a gyártók marketingjének előírásait. Mindezt a gyógyszeripar (Big Pharma) televíziós hirdetéseinek fellendüléséhez vezetett.
Chris Meekins washingtoni egészségügyi lobbista a The Hill által megszerzett levelében azt írja, hogy „bár Trumpnak nincs felhatalmazása a gyógyszerreklámok teljes betiltására, úgy tűnik, adminisztrációja a nyilvánosságra hozatallal és a szabályozással próbálja meg elfojtani azt. Hogy kibírja-e a jogi kihívásokat, az nagyon is nyitott kérdés” – tette hozzá.
A pereskedés vagy a hevesebb tiltakozás azonban aligha vezet jóra, mert egy lázongó cég könnyen lehet a szélsőjobboldali média célpontja, amivel hátrányba kerül az állami egészségügyi hatóságokkal folytatott alkuban, kockáztatva a Trump-adminisztráció haragját. „Egyetlen cég sem akar a következő Harvard lenni” - mondja Meekins.
A következmények fenyegetők lehetnek, de egyes források szerint néhány vállalat valószínűleg a bíróságon fogja megtámadni a végzést. Esélyük azonban csekély, mert a kormányzat jogosult szabályozásokat érvényesíteni egy fontos érdek támogatásáért, és a közegészségügy egyértelműen az.
A Fehér Ház igyekszik csillapítani az aggodalmakat, mondván, hogy nem céljuk a reklámok csökkentése, – mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő az újságíróknak egy csoportos telefonkonferencia keretében. „Célunk csak az, hogy a betegek megfelelő információkkal rendelkezzenek a potenciálisan káros gyógyszerekről, és hogy újjáépítsük a közvélemény bizalmát” - közölte a sajtóval az illetékes.
Az ország vezető híradóinak és nappali kábeltévés hírműsorainak nagy része tele van reklámokkal olyan gyógyszerekről, amelyek az elhízással, az ekcémával vagy a krónikus betegségekkel kapcsolatosak. A reklámszakemberek és a televíziós műsorszóró cégek bennfentesei szerint a nagy gyógyszeripari hirdetések kulcsfontosságú támaszok az tévés iparág egyre ingatagabb pénzügyi alapjai számára, amit a közöségi média fosztogat.
Mások viszont üdvözlendő fejleménynek tartanának egy őszintébb és ellenőrzött reklámstratégiát a gyógyszergyártók részéről. „Nagyon nehéz egy készítmény előnyeinek és kockázatainak teljes és árnyalt képét bemutatni egy 30 másodperces tévéreklámban, miközben megpróbáljuk szórakoztatóvá és fogyaszthatóvá tenni a tömegek számára” – mondja Aaron Kesselheim, a Harvard Orvosi Egyetem professzora, a farmakoepidemiológia szakértője.
„A gyógyszerreklám nem a megfelelő módja annak, hogy - az orvos helyett - ez tájékoztassa az embereket a lehetőségeikről, és túlzottan el is terjedtek. Így teljesen megértem, ha egyeseknek elege van belőlük” - mondja.