A német nyomozó hatóság szerint a fiú nagyon bátor döntést hozott, amikor a rendőrséghez fordult. Egy héttel korábban már történt intézkedés a családon belüli erőszak miatt, majd az eset drámai fordulatot vett.
HIRDETÉS
A meg nem nevezett családfő azért utasította a fiút növére megölésére, mert a lány a közösségi médiában panaszkodott apja erőszakossága miatt. A férfi úgy találta, hogy ez „becsület-bűntettnek” számít, és fiát jelölte ki az önkényes ítélet végrehajtására.
Az ügyben az alsó-szászországi Cuxhaven-i járás rendőrsége nyomoz, ahol a 17 éves fiú a feljelentést megtette. Az apát azonnal őrizetbe vették, és azóta is előzetes letartóztatásban van, mivel a becsületgyilkosság problémáját a hatóság súlyosbító körülményként kezeli.
Egy héttel korábban a család lakását már felkereste a hatóság, családon belüli erőszak gyanúja miatt. A 49 éves apát kilakoltatták a lakásból. mivel rendszeresen fizikailag és verbálisan bántalmazta a lányt. Ezt követően támadt a gyilkos harag az apában, aki a család becsülete elleni tettnek minősítette a történteket.
Ugyanakkor a német jogban a „családi becsület” motívum nem enyhítő, hanem súlyosbító körülmény, amit a bírói gyakorlat az aljas indokok közé sorol.
Ez azt jelenti, hogy egy befejezett gyilkosság esetén az elkövetőre kötelező életfogytiglani börtönbüntetést kell kiszabni. A német rendőrség és gyermekvédelmi hatóság (Jugendamt) ilyenkor azonnal védelmi intézkedéseket vezet be, így a lányt és a többi 7 gyereket védett szálláshelyre vitték.
Ennek oka az, hogy az eset felkeltheti más iszlamista szemléletű személyek vagy csoportok bosszúvágyát, ami miatt a gyerekek annak ellenére is veszélyben vannak, hogy apjuk vizsgálati fogságba került.
A cuxhaveni ügy főként azért figyelemre méltó, mert a fiú megtörte a hallgatás falát, és ahelyett, hogy engedelmeskedett volna a családfőnek, a hatóságokhoz fordult. Ez példát mutathat arra, hogy a következő generációk bátrabban szakítanak a becsületkultúrával. Ugyanakkor az ügy nem csak egyedi tragédia, hanem egy globális jelenség része.
„Becsületgyilkosság” – bűntett, vallás vagy kultúra?
A közvélekedéssel szemben a saría jog különböző iskolái vagy értelmezései nem írják elő a „becsület miatti” büntetést vagy gyilkosságot. A becsület nevében elkövetett erőszak sokkal inkább egy patriarchális gyakorlat, amely egyes országokban jogi kiskapukkal és hamis precedensekkel párosult. Ehhez kapcsolódtak egyes hitszónokok utasításai, amelyek nem tekinthetők jogi kötelezettségnek.
Európában nem példa nélküliek a hasonló esetek. 2008-ban Hamburgban egy Morsal Obeidi nevű 16 éves afgán származású lányt 23 késszúrással ölte meg a bátyja, amiért „nyugati életmódot” folytatott.
Korábban Londonban ölte meg családja a tinédzser Tulay Gorent, mert szerelmi kapcsolata nem felelt meg a szülők akaratának. Szintén az Egyesült Királyságban gyilkolták meg családtagjai
Banaz Mahmod kurd fiatal nőt, miután kapcsolatba lépett egy „nem megfelelő” férfival. 2002-ben
Fadime Şahindalt Svédországban az apja lőtte agyon, mert szerelmi kapcsolata „szégyent hozott” a családra.
Ezek az ügyek társadalmi vitákat indítottak Európa-szerte az integráció, a párhuzamos kultúrák és az „alternatív jogrend” összeütközéséről, de megoldást nem hoztak. A kontinens több országában terebélyesedő dzsihadista szervezkedések egyik jelszava a saría bevezetése Európára nézve is, ami megerősítheti a becsület-bűncselekmények terjedését a muszlim közösségekben és családokban.
Szerte a nagyvilágban a példák még számosabbak, és nem egy helyen kvázi a legalitás rangjára emelkedtek, azaz a hatóságok tudomásul veszik, eltűrik az ilyen cselekményeket.
Pakisztánban a család megbocsátása gyakran felmentette az elkövetőt, és ez vezetett a Becsületgyilkosság Elleni Törvény elfogadásához. A jogszabály kimondta, hogy a becsület nevében elkövetett emberölés nem oldható fel a családi beleegyezéssel. A rendeletet kiváltó ikonikus ügy Qandeel Baloch közösségi média-sztár 2016-os meggyilkolása volt, akit a fivére elkábított, majd megfojtott. A tettest 2022-ben felmentették.
Ugyanakkor az ilyesfajta önkényeskedés fennmaradt, de inkább a korbácsolás, verés vagy a családból való kitaszítás képében létezik.
Afganisztánban a tálib rezsim alatt szenvedő nők és lányok gyakran kényszerházasságok és „honor violence” áldozatai lettek. A rendőrség ritkán lépett fel, és a családok a legtöbbször a közösségi fórumokon hirdetik ki ítéleteiket, melyeket nem követ hatósági eljárás.
Irán esetében a férfi gyilkos, főként az apa enyhébb büntetésre számíthat, ha a saját lányát öli meg „családi becsület” okán. Ez több nemzetközi jogvédő szervezet szerint kiterjedt és súlyos probléma, de a közvélemény nem szerez tudomást minden esetről.
Jordániában a Büntető Törvénykönyv sokáig engedett enyhítést a „becsületvédelem” indoklásáva, amit részben módosítottak, de a joggyakorlatban sok bíró még mindig engedményeket tesz a elkövetőknek.
Indonézia Aceh tartományában 2018-ban nagy vihart kavart, hogy egy fiatal nőt halálra vertek, miután a falusi tanács „szégyen”-ítéletet hozott ellene. Ez inkább egyfajta közösségi megszégyenítés volt, de logikája azonos a vallási alapú becsületvédelmi kultúrával.