Észak-Korea kivégzett embereket külföldi médiatartalmak, köztük népszerű dél-koreai drámák terjesztése miatt, a személyes szabadságjogok elleni fokozódó fellépés részeként – áll az ENSZ emberi jogi jelentésében.
HIRDETÉS
A vizsgálat szerint a lakosság megfigyelése 2014 óta az új technológiák segítségével egyre elterjedtebbé vált, miközben a büntetések is szigorúbbak lettek – beleértve a halálbüntetés bevezetését olyan bűncselekményekért, mint a külföldi tévésorozatok megtekintése vagy megosztása.
Mióta Kim Kong-un 2011-ben, apja halála után átvette a hatalmat, több olyan törvényt is bevezettek, amelyek lehetővé teszik a halálbüntetés alkalmazását. Az egyik a külföldön készült médiatartalmak megtekintésére és terjesztésére vonatkozik. Észak-koreai disszidensek és menekültek az ENSZ-nek elmondták, hogy 2020-tól kezdve több kivégzésre került sor e törvény alapján. A bűnösnek találtakat kivégzőosztagok nyilvánosan lövik agyon, hogy ezzel próbálják eltántorítani a többieket attól, hogy kövessék a példáját - mondták a szökevények.
A korlátozások Észak-Koreát a világ legszigorúbb országává teszik – áll a 14 oldalas ENSZ-jelentésben, amely több száz menekült, és a szabadságjogok csorbításáról beszámoló tanúval készített interjúkon alapul.
James Heenan, az ENSZ észak-koreai emberi jogi hivatalának vezetője egy genfi tájékoztatón elmondta, hogy mind a hétköznapi, mind a politikai bűncselekmények miatti kivégzések száma megnőtt a COVID-19-járvány idején bevezetett korlátozások óta.
Hozzátette, hogy meghatározatlan számú embert végeztek már ki az új törvények értelmében külföldi tévésorozatok, köztük a déli szomszéd népszerű drámáinak terjesztése miatt.
Különösen a történelmi témájú sorozatokra és játékfilmekre vadásznak, amely a phenjani ideológia szerint „nem megfelelő módon” ábrázolja Korea honvédő háborúit, különösen a japánok ellen, és a dicsőséget Szöul „kisajátítja” a saját politikai hasznára.
Megjegyzendő, hogy a dél-koreai filmek és sorozatok erősen felívelő pályát értek el minden műfajban, sőt, a Élősködők című film 4 Oscar díjat nyert (2020), és nem csak a legjobb külföldi alkotás kategóriájában, hanem az egész versenyben. Ez a látványos robogás nyilván indulatot váltott ki Phenjanban, ahol kizárólag a rendszert kiszolgáló alkotások születhetnek.
A szigor nem csak a dél-koreai, hanem más, így a japán, kínai és amerikai filmekre is kiterjed. A legújabb ENSZ-anyag szerint a 2020-as határzár és a technológiai megfigyelés kiterjesztése óta szisztematikus a visszaszorítás, és a „kulturális fertőzés” elleni küzdelem központi elem lett. A közösségi megfélemlítés részei a nyilvános kivégzések és a „társadalmi nevelés” kampányai.
A Pulgasari című Godzilla-szerű film Észak-Korea eddig legismertebb filmalkotása (1985). Bizarr érdekessége, hogy elkészítése Shin Sang-ok dél-koreai rendező nevéhez fűződik, akit feleségével együtt rabolt el az északi titkosszolgálat 1978-ban.
A rezsim, azaz a jelenlegi elnök apja, Kim Dzsongil, arra kényszerítette a művészt, hogy előbb propagandafilmeket, majd nagyjátékfilmet forgasson a rendszer kiszolgálására.
Shin és az asszony 1986-ban Bécsben kijátszották a személyi felügyelet éberségét és az amerikai nagykövetségen kértek menedéket. Emiatt a Pulgasari tiltólistára került Phenjanban, de később a propagandaértéke miatt visszaemelték a kultuszfilmek státuszra.
A halálbüntetés elsősorban a külföldi tartalmak terjesztéséhez és csempészéséhez kötődik. Az egyszerű megtekintésért a tipikus ítélet a hosszú kényszermunka, de vannak olyan esetek, ahol a bíróság együttesen értékelte a nézést és a terjesztést, és kivégzés lett a vége.
„A 2015 óta bevezetett törvények, politikák és gyakorlatok értelmében a polgárok fokozott megfigyelésnek és ellenőrzésnek vannak kitéve az élet minden területén” – áll az ENSZ jelentésének összegzésében.
Egy szökevény szerint az elmúlt években megnövekedett szigorítások célja az volt, hogy elzárják az emberek szemét és fülét. „Ez egyfajta ellenőrzés, amelynek célja az elégedetlenség vagy panasz legkisebb jelének a kiiktatása” - tették hozzá.
Az átfogó felülvizsgálat több mint egy évtizeddel azután történt, hogy egy mérföldkőnek számító ENSZ-vizsgálat megállapította, hogy Észak-Korea emberiség elleni bűncselekményeket követett el. Az új jelentés a 2014 óta történt fejleményeket vizsgálta.
A világszövetségi biztos Szöulban elmondta, hogy a gyerekeket gyakran kényszermunkára kényszerítik, beleértve az úgynevezett „sokkbrigádokat” is az olyan nehéz ágazatokban, mint a szénbányászat és az építőipar.
„A társadalom alsóbb rétegeiből származó gyerekek szenvednek a legtöbbet, mert ők nem tudnak megvesztegetéssel kibújni a kényszermunka alól, és a rohamosztagosok parancsára nagyon veszélyes munkákat végeznek” – mondta Heenan. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy az elszigetelt országban egyre gyakoribbá válik a kényszermunka olyan helyszíneken, mint például a szénbányák.
Az árvákat és a szegény családok tagjait gyakran választják ilyen veszélyes munkára - jegyezte meg a jelentés.